Nem kis meglepetést keltett 2019 nyarán a magyar kormány azzal, hogy egy elhanyagolt kikötő részt vásárolt az olaszországi Triesztben, amiért rögvest ki is fizetett 25 millió eurót. Ez nem sokkal később 35 millióra nőtt. A teljes vételár meghaladja a 100 millió eurót, azaz csaknem a 40 milliárd forintot.
A város nem frekventált részét, egy volt olajfinomító (!) területét „zsákolták be" a portyázók, hogy vígan lengedezzen a piros-fehér-zöld zászló a vámszabad olasz területen. Ami egy 300 méteres, kihalt üzemi partszakasz 32 hektáron, gyakorlatilag rozsdaövezet.
Voltunk ott. Egy olyan, elhagyott területet láttunk, amiből bajosan lehet modern, nagyhajós kikötőt csinálni. Mivel kicsi a hely és sekély, alig 10-12 méter mély a víz. Ráadásul semmiféle infrastruktúra nincs rajta. A leendő kikötőt a sebtében létrehozott Adria Port Kft-re bízták, és elindult az adásvételi procedúra. Fontos megjegyezni, hogy a vétel időpontjában az a Matteo Salvini volt az olasz belügyminiszter, aki Orbán Viktor jó barátja.
Aztán nagy csend. Az elnyelt euró milliókon kívül nem sok történt. De mégis: Salvini megbukott, kikerült a hatalomból, az új főnök, Conte miniszterelnök pedig a Duna partján nem jó barát. A trieszti hivatalok, helyi hatóságok egyszer csak alaposabb és körülményesebb eljárásra váltottak.
A magyar hozzáállás is változott. Előkerültek újabb feltételek, így például környezetvédelmiek, (milyen lehet a talaj egy olajfinomító alatt?!) és már azt sem lehet kizárni, hogy a magyar kormány akár el is áll a koncessziós – 60 évre szóló - szerződés aláírásától. Mivel még mindig nem írták alá, holott egy rakat pénzt már kifizettek.
De mi történhetett? Erre az elmúlt napokban kaphattunk egyfajta választ. Amikor is Orbán Viktor miniszterelnök a szlovéniai Bledben meghirdette az új déli, kereskedelmi stratégiát. Ami nem is annyira új, hiszen a kormány évekkel ezelőtt már próbálkozott a szlovéniai Koperben kikötői területet szerezni. Ám azt akkor, a számára nem baráti szlovén tényezők megakadályozták.
Most viszont az a Janes Janza a miniszterelnök, aki Orbán Viktor jó barátja. Így már érthető, hogy egyszerre felengedtek a befagyott pozíciók és több nagy projekt folytatása is szóba került. Ezek egyike a magasfeszültségű energiahálózat összekötése, illetve a szlovén gázhálózatra való csatlakozás. Aztán elhangzott: „nagyon érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye".
Kiderült, ebben Magyarország szívesen részt venne. Ha a szlovéneknek is megfelel. Megfelel, persze. Az Orbán-kormány stratégiai tervének újragombolásáról van szó. A korábban meghiúsult koperi üzletben szerepelt volna az oda vezető vasútvonal kétvágányúsítása, amihez a magyar kormány 200 millió eurót ajánlott fel. Aztán jött a választás és Orbán kedvencei, a jobboldali populisták elbuktak – így került képbe Trieszt.
Kopert akkor becsukták, ahogy Orbán fogalmazott. „zárójelbe került". Most fordult a kocka, Trieszt kerülhet zárójelbe, Koper előtt pedig kinyitották az ajtót.
Ezt tovább erősíti a szlovéniai magyar lap, a Népújság legutóbbi információja, miszerint kiépítik a Zalaegerszeget Belatinccal összekötő vasútvonalat. Ez szintén a koperi közlekedési kapcsolatot erősítheti. Húsz kilométeres szakaszról van szó, amelynek révén a Muravidék és annak központja, Lendva bekapcsolódhat az ország belső vérkeringésébe.
Ebből a szempontból ismét más megvilágítást kaphat a nemrég még korlátozásokkal fenyegetett Zalalövő-Őriszentpéter-Hodos vasútvonal. Amit, - milyen érdekes az élet!- még Horn Gyula idejében kezdtek el építeni, de már Orbán Viktor avathatta fel Hodoson.
Úgy tűnik, ahogy változnak a jó barátok, úgy alakul a magyar gazdaságpolitika.