Két hónap alatt 62 milliárd eurós bevételt jelentett Oroszországnak a szén-, kőolaj- és földgáz értékesítése – írja a Guardian cikke alapján az azonnali.hu. Mindez úgy, hogy az eladások mennyisége közben csökkent, de a nemzetközi piacokon annyira megnőtt az energiahordozók ára, hogy a bevételek még így is jelentősen emelkedtek.
A 62 milliárd euróból 44 milliárdot tett ki az Európai Unió, ez ráadásul
meredek emelkedést jelent a tavalyi évhez képest, amikor a 12 hónap alatt összesen fizettek a tagállamok 140 milliárd eurót a szénhidrogénért Oroszországnak.
Mindez persze így is azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin a csődbe vezeti országát a háborúval, hiszen a Consultancy.eu oldal kalkulációja szerint ma már – a harcokban meghalt vagy megsebesült katonák életét is „forintosítva” – akár a napi 20 milliárd dollárt is elérhetik az agresszió költségei.
Vagyis a háború gazdaságilag is fenntarthatatlan Vlagyimir Putyin rezsimje számára, de az biztos, hogy az olajból, gázból származó euró tízmilliárdok hatékonyan járulnak hozzá a csőd elodázásához.
A Guardian a Center for Research on Energy and Clean Air tanulmányát idézi, amely szerint ugyan csak áprilisban harmadával esett vissza a szállított olaj mennyisége Oroszországból januárhoz és februárhoz képest, de a magas áraknak köszönhetően ez a bevételeken egyáltalán nem látszott Moszkva számára.
Az intézet szerint az EU könnyen „energiacsapdába” kerülhet rövid távon:
hiába szeretne erőltetett ütemben megszabadulni az olaj-, és gázfüggőségtől és a kereskedelmi szankciók részévé tenni ezeket az energiahordozókat, a világpiacon a csökkenő kereslet mellett is dinamikus áremelkedés zajlik, így Oroszország csak jobban jár. A Guardian szerint a legnagyobb uniós importőr országok egyelőre inkább csak szavakban serénykedtek az orosz energiafüggőségük megszüntetésére.
Németország két hónap alatt 9 milliárd, Olaszország 6,8 milliárd, Hollandia 5,6 milliárd értékben importált olajat – igaz, utóbbi a mennyiség egy részét saját finomítóiban dolgozta fel és továbbértékesítette egy harmadik félnek. A legnagyobb piaci szereplők pedig továbbra is a BP, a Shell és az ExxonMobil.
A brit lap megkereste mindhárom céget. A társaságok meglehetősen kacifántos válaszokkal bújtak ki a direkt válaszadás elől. A Shell szóvivője azt nyilatkozta, hogy minden szankciót betartanak, a háború kitörése óta pedig új szerződést nem kötöttek energiahordozókra orosz cégekkel.
Az Exxon szintén azt közölte, hogy új szerződést már nem kötnek, és „jelenleg Nagy-Britanniába” nem szállítanak orosz gázt és olajat. A BP választásról nem írt semmit a Guardian.
