Az elmúlt évtizedek egyik legismertebb orosz politikusának halálát valószínűleg koronavírus-fertőzés okozta. Bár politikai bohócnak tartották, fontos szerepe volt az orosz belpolitikában
– írja a hvg.hu által közölt nekrológja.
Hetvenöt éves korában meghalt Vlagyimir Zsirinovszkij, a Szovjetunió szétesése óta eltelt három évtized egyik legismertebb orosz politikusa. A halálhírt Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke jelentette be, emlékének a képviselők egyperces csenddel adóztak, az alsóház megszakította ülését
– szól a hír.
Zsirinovszkij legutóbb azzal vétette magát észre, hogy tavaly decemberben egy parlamenti beszédében közölte, Oroszország 2022. február 22-én fog újra talpra állni. Ezzel gyakorlatilag bejelentette az Ukrajna elleni orosz inváziót, ami végül két napos késéssel február 24-én indult meg. Korábban már annyiszor beszélt össze-vissza, hogy valószínűleg senki sem vette komolyan a beszédét
– emlékeztet a cikk.
Melyhez az Ugytudjuk szerzője annyit fűz hozzá: akit érdekel Zsirinovszkij bizzar életműve, olvassa el az Oroszország sorsáról című 1993-as, magyarul is hozzáférhető könyvét. Van benne pár ma is érdekes gondolat.
„Oroszország egységes állam, egy és oaszthatatlan. Nem osztható ukrajnákra, belorussziákra, tatársztánokra, jakutiákra, de semmi másra sem. Egyetlen közös Oroszország létezik - mint földrajzi fogalom. És ebbe nyugodjon bele mindenki. Mert enélkül csak örökös háború lesz ezen a tájon”
– fogalmazott a kötetben, Oroszország nevét nagybetűvel, egyes számban Ukrajnáét, Belorussziáét pedig kisbetűvel, többes számban írva, ami önmagában árulkodó.
Az pedig kifejezetten ironikus a később történtek fényében, amit a Krím-félszigetről mondott ugyanitt:
„Mi nem vagyunk hódítók, a Krím-félszigetet sem vettük el Ukrajnától”
– írta Zsirinovszkij, amely mondat utólag más némiképp más fénytörésbe került, tekintve, hogy, mint a hvg.hu írja, 2014-ben ő volt, aki az elsők között nevezte „juntának” az ukrajnai kormányt, és néhány héttel később – amikor Moszkva elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krímet és katonai támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai szakadároknak – Zsirinovszkij Ukrajna teljes elfoglalását szorgalmazta. Azt is közölte: el kell törölni Lengyelországot és a balti államokat a föld színéről, ha a Nyugat Ukrajna védelmére kel
Zsirinovszkij 1993-ban még azt írta fenti könyvében a Krímről: „A törökök ellen harcoltunk meg érte, de valamikor ők is elhódították valakitől. Az első letelepedők ott görögök voltak. Ha valakinek a Krím-félsziget visszajár, azok a görögök, ők azonban nem kérik még a Dardanellákat sem. Nekünk tehát senkinek nem kell semmit visszaadnunk.”
A kazahsztáni Almatiban született Vlagyimir Zsirinovszkij volt Oroszország posztszovjet időszakának legellentmondásosabb politikusa: a szélsőségesen nacionalista pártvezér számtalanszor fenyegette a Nyugatot atomháborúval, egyszer még azt is javasolta, hatalmas ventilátorokat kellene telepíteni az egykori szovjet balti tagállamok határára, amelyek átfújnák a radioaktív szennyezést az 1986-ban felrobbant csernobili atomerőmű környékén lévő tiltott övezetből. Indult az elnökválasztásokon is, azt ígérte, ha ő lesz az államfő, azonnal diktatúrát vezet be és visszaszerzi Oroszországnak Finnországot és az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszkát
– elevenítik fel a hvg.hu cikkében.
Egy évvel később már arról beszélt, hogy ha a Nyugat Oroszország ellen támad, akkor égni fog Párizs, s az oroszok ismét megostromolják Berlint. Amikor pedig 2016-ban egy török vadászgép a szír-török határ közelében lelőtt egy orosz repülőt, Zsirinovszkij azt javasolta, hogy Moszkva robbantson fel egy atombombát a Boszporusznál, s így a keletkező szökőár legalább kilencmillió isztambulit ölne meg
Bár politikai bohócnak tartották, megvolt a maga fontos szerepe: azon választók voksait gyűjtötte be, akiknek Vlagyimir Putyin nem volt eléggé szélsőséges, s így a nacionalista voksok nem az ellenőrizetlen ellenzékhez kerültek, hanem a Zsirinovszkij-féle sem nem liberális, se nem demokrata Orosz Liberális Demokrata Párthoz (LDPR). A hivatalosan ellenzéki LDPR pedig valamennyi olyan törvényjavaslatot megszavazott a parlamentben, amely fontos volt az országot kormányzó erők számára
– teszi hozzá a hvg.hu.
Azt pedig e szemle írója teszi hozzá: valószínűleg ezért kapta meg Zsirinovszkij Putyintól az Alekszandr Nyevszkij-rendet 2015-ben.
A politikai show része volt az is, hogy Zsirinovszkij számtalanszor keveredett verekedésekbe a kamerák előtt, s ha éppen nem öklözött, akkor durva szavakkal esett neki vitapartnereinek.
Zsirinovszkij annak ellenére vált véresszájú orosz nacionalistává, hogy félig zsidó származású volt. Egy ideig ezt titkolni igyekezett, és amikor egyesek származása felől érdeklődtek, azt válaszolta:
„apám ügyvéd volt, anyám pedig orosz”.
Végül elismerte családi hátterét, ám sohasem vette fel apja családnevét (Edelstein), hanem kitartott a Zsirinovszkij név mellett (Zsirinovszkijnak hívták a politikus édesanyjának az első férjét.)
Az is megjegyzésre érdemes (teszi hozzá az Ugytudjuk szerzője) hogy bár nyilvánvalóan szélsőséges nacionalista volt, aki Putyinnál és Orbánnál is jobbra állt, Zsirinovszkij valamiért (talán „bohóc” személyisége hóbortja gyanánt) nem tagadta meg, s pártja nevében is megtartotta a liberális szót. Idézett könyvét 1993-ban így zárta:
„Mi nem vagyunk forradalmárok, mi liberális reformerek vagyunk”
A politikus halálát valószínűleg a koronavírus-járvány okozta: már tavaly megfertőződött és hosszú ideig kórházban ápolták. Egy ideig úgy tűnt, felépül, ám februárban állapota ismét rosszabbodni kezdett és kómába esett
– szól a hvg.hu cikke.
Címlapkép: Wikipédia
