Az életrajza szerint Ágh Péter (Fidesz-KDNP) 2006 óta, azaz 16 éve országgyűlési képviselőként a Parlament tagja.
Ágh Péter 20 évesen már Szombathely önkormányzati képviselője volt, és 2002 és 2014 között szombathelyi lakosként a város képviselő-testületének volt a tagja.
A választókerületek átalakítása, csökkentése, valamint azt követően, hogy összeférhetetlenné vált az önkormányzati és az országos képviselői tisztség, Ágh Péter hátat fordított 12 éves szombathelyi politikusi munkájának. Az ok egyszerű, országgyűlési képviselő akart lenni, de miután Szombathelyen országgyűlési képviselőjelöltként Hende Csaba (Fidesz-KDNP) mellett nem rúghatott labdába, átnyergelt a sárvári körzetbe, és áttette az ebben a választókerületben található Csepregre a lakóhelyét. A szombathelyi választókörzetet átadta apjának, Ágh Ernőnek, ő maga pedig a sárvári körzetben átvette Kovács Ferenc addigi sitkei képviselő helyét, hogy 2014-ben már ő indulhasson a helyén. Jelenleg is itt képviselő-jelölt a Vas 02-es, vagyis a sárvári körzetben.
Az interneten elérhető életrajzában Ágh Péter mindig is különösen szerénynek mutatkozott felsőfokú iskolai tanulmányait illetően. Sokáig tudni lehetett róla, hogy bár járt egyetemre, de diplomát nem szerzett, így az érettségi volt a legmagasabb iskolai végzettsége.
A Parlament honlapjára feltöltött életrajza szerint azonban sikerült megszereznie a hiányzó diplomákat, adódik a kérdés, mi történt, hogy ami nem ment 14 évig, hirtelen egy csapásra sikerült?
A Parlament honlapján ez olvasható:
„A Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán két diploma megszerzésével fejezte be.”
A honlap tanúsága szerint legmagasabb iskolai végzettsége:
- okleveles kommunikáció szakos bölcsész
- okleveles történelem szakos bölcsész
- Közép-Európa Specializáció
Feltűnő azonban, hogy a diploma megszerzésének időpontja nincs kitöltve.
A honlap tanúság szerint Ágh Péter társalgási szinten beszél angolul, tehát nem tüntette fel, hogy lenne nyelvvizsgája.
Korábban a következőket lehetett tudni róla, a Népszabadságban 2006-ban ez olvasható:
„Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója. 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem - Századvég Politikai Iskola politikai szakértő posztgraduális képzésén vesz részt.” (Népszabadság, 2006-05-17 / 114. szám)
Hogyan vehetett részt posztgraduális képzésen, amikor nem volt diplomája?
Az internet szerint így alakultak az egyetemi tanulmányai:
2009 abszolutórium Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar (2004-2009)
(Az abszolutórium (Corvinus politológus képzés) azt jelenti, hogy a szakdolgozatát nem írta meg, csak teljesítette az öt éves képzésen előírt összes vizsgát, de államvizsgára szakdolgozat nélkül nem mehetett.)
2009 záróvizsga Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
2011 államvizsga Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Fotó: Vágvölgyi Bálint
A Hvg, 2009. augusztus 29-én megjelent 35. számában (74. oldal) Krug Emília készített Ágh Péterrel interjút, amelyhez mellékeltek egy rövid életrajzot. Akkor 2009-ben még úgy nyilatkozott, hogy társalgási szinten beszél angolul és németül, és a nyelvvizsgáját készül letenni. Azóta németül valószínűleg elfelejtett, mert a jelenlegi életrajza szerint most már csak angolul tud.
A diploma természetesen nem a sikeres nyelvvizsga megszerzésével valósult meg, hiszen
Ágh Péternek jelenleg sincs nyelvvizsgája,
ez kiderül a Parlament honlapjáról.
Mint ismert, az Orbán-kormány a járvány elleni hatékony védekezés egyik kulcsát abban látta, ha 2020 áprilisában rendelet hoz arról, nyelvvizsga hiányában is kiadják a diplomát azoknak, akik záróvizsgát tettek. A 101/2020. (IV.10.) Korm.rendelet a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről:
6. § „Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.”
Bár 2020-ban be akarták vezetni, hogy már az egyetemi felvételinél egy középfokú nyelvvizsga megléte feltétel legyen, ezt az intézkedést elhalasztották, s helyette a nyelvvizsga hiányában bent ragadt diplomák kiadásáról döntöttek.
Ágh Péter tehát azután, hogy 2000-ben elkezdte a tanulmányait a Pázmányon, és 11 évvel később 2011-ben letette az államvizsgát, végül újabb 10 év elteltével tudott diplomához jutni,
21 évvel azután, hogy felvették az egyetemre.
A Pázmányon valószínűleg egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga volt a követelmény, de végül is Ágh Péternek 21 éve egyetlen nyelvvizsgát sem sikerült letennie. Az életrajzából időközben eltüntette a Corvinus politológus képzést, hiszen azt be sem tudta fejezni államvizsga nélkül.
A Fidesz párttag Ágh Péter tehát nem a nyelvtudásának köszönheti, hogy nem egy érettségivel üldögél a Parlamentben, mint tette azt 14 évig, hanem a fideszes kormány intézte el neki.
A Covid-járvány ellen nem bizonyult hatékonynak, hogy kiadták nyelvvizsga nélkül a diplomákat, ezt mutatja a kiugróan magas halálozási szám, 45 ezer magyar ember életének a megmentéséhez tehát ez a kormányrendelet bizonyosan nem járult hozzá.
Ha emberéletek megmentésében nem is segített, de az intézkedésnek egy haszna bizonyosan volt: Ágh Péternek elhozta a hőn áhított diplomát.
