A finn Dávid is legyőzte a szovjet Góliátot

Papp László Tamás 2022-03-27 20:05:00
Az 1939-40-es téli háború az emlékiratok tükrében kísérteties hasonlóságot mutat a jelenlegi orosz-ukrán helyzettel.

A II. világháború kirobbanása után nemcsak Németország, de a Molotov-Ribbentrop-paktum másik aláírója, a Szovjetunió is terjeszkedésbe kezdtett. Lengyelországot akkor támadta hátba, s foglalta el annak keleti területeit, amikor az ország már gyakorlatilag összeomlott a Wehrmacht csapásai alatt. Románia nem vállalta a katonai ellenállást, inkább átengedte a szovjeteknek Besszarábiát és Észak-Bukovinát. A három kis balti állam sem tudott szembeszegülni a sztálini rezsimmel.

Egyetlen ország volt, amely nemet mondott, illetve fegyveresen ellenállt: északi rokonaink, a finnek, akiket 1939. november 30-án ért támadás. S érzékeny vereségeket mértek a szovjetekre. Így aztán Moszkva 1945-ben tartózkodott attól, hogy a Szovjetunió Hitler általi 1941-es lerohanásakor a németek oldalán harcoló, de aztán a háborúból sikeresen kiugró Finnországot a kelet-közép-európai államokhoz hasonlóan megszállják, illetve a pártállami rendszert ott bevezessék.

Carl Gustaf Emil von Mannerheim marsall, az 1939-40-es finn honvédő háború irányítója.

Fotó: Wikipédia

A szovjet kormány évtizedeken át próbálta tagadni, illetve bagatellizálni a Finnországban 1939-40-ben elszenvedett veszteségeket. Bár a Sztálin halála utáni enyhébb légkörben ezt már teljesen nem lehetett eltitkolni. Ránki György a II. világháború története című 1973-as művében is elismer annyit a szovjet-finn háborúról, miszerint:  

A szovjet vezetés viszonylag gyengén kiképzett és felszerelt erőket vetett be igen rossz időjárási viszonyok közepette, s a Karélia-földszoros sajátos terepviszonyai a szovjet haderő számbeli túlsúlyát nem engedték érvényre jutni.

Valamint:

Az első hónapok ismételt szovjet katonai kudarcai miatt a háború elhúzódott, s ez egyesek szemében a nyugati "furcsa háború" megismétlését csillogtatta meg.   

Nyikita Szergejevics Hrucsov, aki a szovjet-finn háború idején az SZKP Politikai Bizottsága (vagyis akkori nevén Politbüro, Politikai Iroda) tagja, az ukrajnai pártszervezet első titkára, majd Sztálin halála után az SZKP első titkára, szovjet miniszterelnök volt, 1964-es puccsszerű leváltása után írt emlékirataiban próbálta rekonstruálni a kudarcokhoz, embervesztségekhez vezető folyamatot.

Egy ízben, amikor Moszkvába érkeztem – szerintem ez már 1939 késő őszén történt – Sztálin meghívott a lakására: 

– Jöjjön el hozzám, ebédre. Molotov és Kuusinen is itt lesz.

Kuusinen akkor a Kominternben dolgozott.

– írja Hruscsov. (Otto Ville Kuusinen a Szovjetunióban élő finn kommunista politikus volt.)

Beszélgetni kezdtünk, és eközben éreztem, hogy ez egy korábbi beszélgetés folytatása. Voltaképp már annak az elfogadott döntésnek a megvalósításáról van szó, hogy ultimátumot kell intézni Finnországhoz

– említi Hruscsov.

A jelenet feltárja a szovjet döntéshozatali módszert, ahol még a legfelsőbb pártvezetés, a kormány tagjai is csak az utolsó pillanatban értesülnek a már bevégzett döntésről. Sanszos, hogy az ukrajnai beavatkozásról is hasonló módon, Putyin legszűkebb környezetében született döntés, arra az állam, a hadsereg szakértőit, illetékeseit nem készítették fel.

Már megállapodtak Kuusinennel, hogy ő lesz a létrehozandó Karél–Finn SZSZK kormányának a vezetője

– írja a korábbi első titkár a memoárjában. Vagyis Putyinhoz hasonlóan Sztálin célja is az volt, hogy Finnország területének egy részén Moszkva fennhatósága alá vont bábállamot hozzon létre. 

S mint napjainkban Putyin, úgy akkor Sztálin is azt gondolta: a nála jóval kisebb szomszédja a fenyegetésre rögtön behódol majd.

Elegendő hangosan megmondani – ha pedig nem hallják meg, akkor el kell sütni egy ágyút, és a finnek fölemelik a kezüket, elfogadják követeléseinket

– mutatja be Hrucsov a Sztálin környezetében uralkodó elbizakodott hangulatot.

Egyszerre csak telefonon jelentették, hogy a mieink ágyúlövést adtak le. A finnek tüzérségi tűzzel válaszoltak. Ténylegesen elkezdődött a háború. Azért mondom ezt, mert másféle magyarázat is létezik: a finnek lőttek először, és mi kénytelenek voltunk viszonozni a tüzet

– utal a történteknek arra a részére Hruscsov, hogy Sztálin utasítására 1939. november 26-án az egyik határ menti szovjet alakulat (a gleiwitzi rádióadót megtámadó lengyel egyenruhás német ügynökök provokációjának mintájára) leadta a „mainilai lövést”, amikor is a szovjet katonák a saját hazájuk területét vették tűz alá a finn határtól alig néhány száz méterre. 

Ezen a napon a szovjet kormány közölte a finn kormánnyal, hogy finn oldalról tüzérség lőtte Mainila falut

– említi egy tanulmány.

Sítalpas finn alakulat a fronton.

Fotó: Wikipédia

Szilárdan bizonyosak voltunk benne, hogy ha a finnek elfogadták a kihívásunkat és kirobbant a háború, akkor, mivel a két fél nagysága nem hasonlítható össze, ez az ügy gyorsan megoldódik, számunkra kis veszteség árán. Így akartuk gondolni– ennek a háborúnak a története azonban egészen mást mutatott. Nem tudom, hány, de nyilván sokkal több katonánk esett el ott, mint amilyen szám az előirányzatban szerepelt

– emlékezik a szovjet politikai elitet is sokkoló veszteségekre. A finn ellenállás ugyanúgy meglepte Sztálint, mint Putyint, hogy az ukránok ilyen eredményesen szálltak szembe vele.

A finn háború tehát igen nagy gyöngeségeinket tárta fel, megmutatta, hogy nem tudjuk megszervezni a hadműveleteinket

– ismeri el Hruscsov.

A később mind nagyobb erőket bevető szovjetek végül is ki tudtak csikarni egy megegyezéses békét a finnektől, de a bábkormányról és bábállamról le kellett mondaniuk, s 1944-45 után már nem is próbálkoztak olyanfajta szovjet típusú rezsimek létrehozásával, mint nálunk a Rákosi-korszakban.

Géppuskás finn katonák.

Fotó: Wikipédia

A finn háború súlyos meghasonláshoz vezetett a szovjet politikai és katonai csúcsvezetésben, amint arról a Hruscsov-memoár is beszámol:

Emlékszem, amikor egyszer Sztálin a főváros közelében lévő nyaralójában kirobbant, heves vita során dühbe gurult, és nagyon élesen bírálta Vorosilovot. Roppantul ideges lett, felugrott, és rátámadt Vorosilovra. Az is felfortyant, elvörösödött, felállt, és Sztálin bírálatára válaszul, így vádolta őt. 

– Te vagy ebben bűnös! Te irtottad ki a katonai kádereket!

Sztálin természetesen válaszolt. Vorosilov erre felkapott egy tányért, amelyen főtt malachús volt, és az asztalhoz vágta. Ez volt az egyetlen ilyen eset, amit láttam

– írja Hruscsov. A hadügyi népbiztos pozícióját is betöltő PB-tag, Kliment Jefremovics Vorosilov a Vörös Hadseregen belüli 1937-38-as tisztogatásról beszélt, amikor a helyettesét, Mihail Tuhacsevszkij marsallt és számos más, a szovjet polgárháborúban edződött katonai vezetőt koholt vádakkal letartóztattak és kivégeztek.

Egy újabb ironikus egybeesés: a cári hadseregben tiszti rangot szerző, a katonaiskolát kiválóan elvégző, hadászati zseniként számon tartott, Vörös Napóleonnak hívott Tuhacsevszkij, mint a hadügyi népbiztos helyettese, főnökét, Vorosilovot gúnyosan úgy emlegette: a mi luhanszki lakatosunk - így utalva annak eredeti foglalkozására, illetve arra, hogy katonai szakkérdésekben járatlan „munkáskádernek” tekinti. Vorosilov a luhanszki területen született, amit később a szovjet korszakban ő tiszteletére neveztek Vorosilovgrádnak. (A rendszerváltás után újra Luhanszknak hívták, de a Moszkva-barát szakadárok „visszakereszelték” Vorosilovgrádra.

Ha ilyen letartóztatás-, és kivégzéshullám Putyin államának hadseregében nem is volt, de bizonyára súlyosan érvényesültek a kontraszelekció, a szaktudást, a szakértelmet felülíró politikai szempontok, illetve hogy háttérbe szorították az elmúlt években azokat, akik kétségeiket hangoztatták Putyin előtt, illetve vitatkozni mertek vele.

Vagyis a történelem, ha más formában, más országban is, de gyakorlatilag ismétli önmagát.

Szólj hozzá!

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.