Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ő és a családja Vlagyimir Putyin első számú célpontja az Ukrajna elleni háborúban. Egyre több jel mutat arra, hogy az orosz csapatok Kijevig nem álnak meg az invázióban. Lengyelország milliós menekültáradatra számít
Több robbanás is megrázta Kijevet péntek hajnalban.
A nagy hírügynökségek (BBC, Reuters) szerint egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan mi történik, a BBC arról számolt be, hogy saját riportere is óvóhelyre húzódott, miután robbanásokat hallott.
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint
az ország légvédelme lőtt le egy orosz vadászgépet,
melynek a roncsai házakra estek, többen megsérültek, két ház kigyulladt és valószínűleg össze fog omlani
– említi a portál.
Ennek némileg ellentmond, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter „szörnyű rakétatámadásról írt”, amilyen a második világháború óta nem történt az ukrán főváros ellen.
Rakétatámadás érte a délkeleti határvárost, Zaporizzsját, utcai harcok folynak az észak-keleti Szumiban és szintén bombázták Harkovot is az oroszok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben bejelentette, hogy „szabotőrök” hatoltak be a fővárosba, de részleteket nem közölt.
Zelenszkij szavai ugyanakkor alátámasztják azt az egyre erősebb feltételezést, hogy az oroszok céljai között Kijev elfoglalása, vagy körbezárása is szerepelhet, ami előfeltétele lehet a jelenlegi ukrán vezetés elmozdításának
– amit egyébként maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyíltan kimondott.
Az ukrán elnök szerint ő és családja Putyin első számú célpontjai.
Erről beszélt pénteken hajnalban Antony Blinken amerikai külügyminiszter is.
Blinken egyébként továbbra is csak annyit volt hajlandó mondani hogy „minden NATO-területet” megvédenek, vagyis Ukrajna ebbe nem tartozik bele
– írja az Azonnali.
Eközben az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon
megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki
– közli az MTI.
Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU - és párhuzamosan az Egyesült Államok - ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen.
Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban
– szól az MTI híre.
A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben.”
Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra.
A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
A politikusok leszögezték:
egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.
Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország - a többi között Németország - ellenezte ezt a lépést.
A szankciókat - és már azok ismertetett részleteit - hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Az már világosnak tűnik, hogy az oroszok északon, keleten és délen is területszerzésre törekednek. A BBC szerint egyre többen indulnak meg a lengyel és a román határ felé a támadás alatt álló régiókból.
írja az Azonnali.
A portálnak egy lengyel forrás azt mondta, az ország kormánya milliós nagyságrendű menekülthullámmal számol.
A magyar kormány nem közölt becslést, de egy Orbán Viktor korábbi videójában látható prezentáció szerint hatszázezer menekülővel számolnak a hatóságok.
Tömeges menekülés egyelőre nincs Magyarországra, de csütörtök éjszaka egy Nyíregyházáról Budapestre érkező vonat kalauza azt mondta lapunk munkatársának, hogy egész nap sokkal többen utaztak az ukrán határ felől induló vonatokon, mint máskor
– szól a cikk.
Címlapkép: Wikimedia commons/Ukrán Védelmi Minisztérium
