A 2022-es győri költségvetés megtárgyalására ült össze a győri önkormányzat Pénzügyi BIzottsága csütörtök délután. A városvezetés által összerakott költségvetést szerdán mi is ismertettük vázlatosan,
ebből az derült ki, hogy a gázkereskedő cseréje miatt keletkezett 3,5 milliárd forintos költség miatt megszorító költségvetés az idei.
A 2021-es költségvetés eredeti számait a mostani tervezettel összevetve világos, hogy az intézményeknél spórolás van, bár nem mindenhol, és nem mindenhol jön ki a polgármester által kívánt 15 százalékos lefaragás.
Utak-hidak, köz- és díszvilágítás: üzemeltetési, fenntartási, felújítási, korszerűsítési, forgalomtechnikai kiadásokra a tavalyi 3,2 milliárd helyett idén 1,7 milliárdot tervez költeni a város, tehát majdem feleannyit. Kevesebbet kap a Generációk Háza, a Gazdasági Működtető Központ, általában véve kevesebb jut az összes óvodára (500 millió forinttal: a tavalyi 3,8 milliárd után idén 3,3 milliárd) és 100 millió forinttal kevesebb a Városrendészet költségvetése is. Kevesebből kell idén kijönni a filharmonikusoknál, a bábszínházban, a fesztiválközpontban és a balettnál is. A Rómer Múzeum közel 170 millióval kap kevesebbet.
Szigorú gazdálkodási fegyelem
A költségvetés bizottsági vitáján először bemutatkozott a város új könyvvizsgálója, majd Szeles Szabolcs területért felelős alpolgármester ismertette az idei költségvetés jellemzőit, kiemelve, hogy a korábban megkezdett fejlesztések mentén tud továbbhaladni a város, ilyen a Kuopio parki parkolólemez; a Szigethy Attila út, a Reptéri út és a Tatai út, illetve környékének fejlesztése; és a vízi élménypark és a Spartacus csónakház felújítása. Az új mentőállomás nincs bent a költségvetésben, mivel ez az összeg a belügynél realizálódik majd. (Vagy mint azt egy olvasónk jelezte, a BEÜ-nél, a Beruházási Ügynökségnél – nem volt tisztán érthető.)
Szigorú gazdálkodási fegyelem kell az évben Szeles szerint.
A garantált bérminimum emelését beépítették a költségvetésbe, de ezen felül több ágazatban és a városházán is béremelésre került sor, növekedett az illetményalap. Az alpolgármester megköszönte mindenkinek, aki részt vett a költségvetés létrehozásában. Takács Krisztián, a bizottság elnöke, belvárosi fideszes képviselő jelezte: körzete miatt örül, hogy megújul a Spartacus-csónakház, illetve örül az új mentőállomásnak is. Ez egyébként nem az ő körzetében újul meg, hiszen a belvárosból átköltözik a Pláza mellé. FRISSÍTÉS: Takács képsivelő úr közben jelezte lapunknak, hogy úgy értette: annak örül, hogy elköltözik, hiszen sokakat zavart.
Pollreisz: Mennyit vont el a covid miatt a kormány?
Pollreisz Balázs (MSZP) szólalt fel ezután. Jelezte: bár örül, hogy növekedett a garantált bérminimum, és ezt állja az állam, de ez egyben azt is jelenti, hogy sok dolgozó minimálbérért dolgozik, aminek már nem lehet örülni. Javasolta, és be is fogja nyújtani, hogy vezessék vissza a győri bérelemet. Ezen felül kérte, hogy a költségvetés közgyűlési vitájára szedje össze a városvezetés, hogy a covid miatt mennyi pénz esett ki a költségvetésből – Dézsi polgármester azt mondta korábban, hogy ez az összeg 18 milliárd forint.
A költségvetés tervezetére rátérve kifejtette: a hiány fedezetének számolt maradványösszeg szerinte hatalmas, ilyet még nem nagyon látott, azt kérdezte, hogy miért biztosak abban, hogy lesz ennyi maradvány a márciusi zárszámadáskor. Dicsérte emellett, hogy a városüzemeltetésre végre reális összeget tervezett be a városvezetés, ez a korábbi években nem így volt: most 1,4 milliárd az összeg, tavaly például 600 millió volt. Emellett érdeklődött arról, hogy a Spartacus csónakház esetében tervezett 288 milliós összeg pontosan mire lesz elköltve, mivel környezetrendezést jelez a dokumentum.
Takács Krisztián ekkor jelezte, hogy lejárt a három perces időkeret, ami Pollreisz képviselőnek járt, aki erre azt mondta, hogy talán az év legfontosabb rendeleténél ne három perc legyen arra, hogy elmondja az észrevételeit. Ezután mondta tovább: a szünidei ingyenes gyermekétkeztetésről érdeklődött, mivel szerinte jelentősen kevesebb összeg szerepel ezeken a sorokon, mint korábban. Megkérdezte még, hogy miért költünk még idén 22 millió forintot Győr 750 éves évfordulójára, illetve hogy a mi a helyzet az óvódákat érintő megszorításokról.
Eközben azonban Takács Krisztián megvonta Pollreisz Balázstól a szót, aki közben azért végigmondta nagyjából a kérdéseit.
Takács Krisztián ezután megjegyezte, hogy bizonyára az ő „fogyatékossága”, de ő nem tudta követni a hadarást – amire feltehetően azért volt szükség egyébként, mert folyamatosan sürgette a képviselőt –, mire Pollreisz Balázs visszaszólt, élcelődve azt mondta, hogy „bizonyára emiatt a tulajdonsága miatt választották meg a bizottság elnökének”. Ezen elsőre Takács Krisztián nem sértődött meg, de később pár mondatban kifejtette, hogy szerinte ide nem való a személyeskedés. Pollreisz erre azt mondta, hogy szerinte Takács személyeskedett maga ellen.
Szeles Szabolcs válaszként jelezte első körben, hogy városüzemeltetésre tavaly is ennyit terveztek, csak két külön soron volt az összeg, mivel 800 millió forint az államtól érkezett. Jelezte, hogy a Spartacus-csónakház kapcsán adnak majd részletes tájékoztatást, de a 288 millió forintba beletartozik a tavalyi 66 milliós tervezés összege.
Az alpolgármester elmondta: ők nem vonták el az óvónők pénzeit, csak kiadták, hogy 15 százalékos költségcsökkentésre van szükség az intézményeknél, ezen belül már minden intézmény maga oldja meg, hogy éri ezt el.
A maradványösszeg kérdésére a könyvvizsgáló válaszolt. Kifejtette: a maradványok jelentős része fejlesztésekhez kapcsolódik, például legnagyobb része a vízi élményparkhoz, amelyet már átutaltak az önkormányzatnak, emiatt nem kell aggódnia a maradványösszeg rendelkezésre állása miatt. Tehát a működés maradványából 1,4 milliárdot terveztek a költségvetésbe, ez már nem számít kifejezetten magasnak.
A szünidei gyermekétkeztetés kapcsán elmondta: ez egy kötelező feladat, ha ez az összeg nem lesz elég, akkor év közben ezt biztosítaniuk kell. A szolidaritási hozzájárulást számítási metodikáját a központi költségvetés tartalmazza, tehát az emelkedésének is ez az oka; de az állami támogatás bevételi oldalán is volt növekedés, tehát az önkormányzat nettó terhelése nem változik 2022-ben.
A Győr 750-re vonatkozó összegek még tavalyról áthúzódó szerződések.
Hegedűs Ákos, a bizottság momentumos tagja azt kérdezte, hogy mekkora részét teszi ki az értékpapírvagyonnak a most értékesítendő 850 millió forint – mint kiderült, a teljeset. Azt is megkérdezte, hogy milyen ingatlanokat tervez eladni a város (ebből egymilliárd forint bevételt terveznek), de erre egyelőre sem a könyvvizsgáló, sem az alpolgármester nem tudott részletesen válaszolni.
Szeles alpolgármester hozzátette: korábban is előfordult, hogy betervezték az állampapírok eladását, de erre aztán nem került sor. Bízik benne, hogy ez idén is így lesz. Ugyanez igaz egyébként az ingatlanvagyonra is, ahol szerinte olyan nagy vagyon van a város kezén, hogy nem ördögtől való bérlakásokat eladni.
Pollreisz Balázs kért újra szót, és rákérdezett arra, hogy a gázkereskedő váltása miatt kiesett összeget ha kárpótolja az állam, hova tervezik azt visszatenni a költségvetésbe. Emellett rákérdezett arra, hogy a jelenleg éppen 22,4 milliárd forintos vízi élménypark ára miért növekedett meg először 8 milliárdról 21,5 milliárdra, majd mos még tovább. Jelezte emellett, hogy ő bérlakások eladását nem támogatja, sőt, újak építését szorgalmazza.
Szeles alpolgármester ezután kifejtette, hogy szerinte a politizálás nem a bizottsági ülésre való, hiszen ez szerinte egy szakmai fórum; majd ezután paradox módon pár percen keresztül a Fidesz koronavírusügyi válságkezelését dicsérte.
A vízi élményparkkal kapcsolatos kérdésre nem válaszolt érdemben.
