Volt Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, aztán lett Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ. Lassan 5 éve már az ELTE-hez tartozik a szombathelyi intézmény. Az egyetem rektori biztosával, Lenkai Nórával beszélgettem, engedélyével tegeződve.
Mennyire vannak sűrű napjaid, egyáltalán mi mindent kell csinálnod a munkád során?
Napi 14 órát biztos, hogy dolgozom. Reggel fél nyolctól este nyolc óráig az egyetemen vagyok, utána pedig otthon folytatom a munkát telefonokkal és az internet előtt. Ami egyfelől akár ijesztőnek is tűnhet, másfelől soha nincs két egyforma napom, így egyben izgalmas is, hogy ezt csinálom.
Te vagy Szombathelyen az első rektori biztos, szóval még csak az elődöd segítségét sem tudod kérni.
A korábbi vezetőnek, Németh Istvánnak bár ő koordinációs rektorhelyettes volt, voltak hasonló feladatai is, nagyon sokat tanultam tőle.
Pontosan mire szól a te megbízatásod?
Az intézmény helyi szintű marketing- és kommunikációs feladatainak ellátása, a Rektori Kabinet és a SEK közötti kapcsolattartás, valamint a régiós, vállalati, önkormányzati, kapcsolatoknak az ápolása, összehangolása, de folyamatosan dolgozom innovációs, új ötletek kitalálásán, megvalósításán is.
Ez valóban nem hangzik unalmasnak.
Nem. És valahogy én mindig be is vonzom, hogy legyen valami plusz csavar, valami plusz feladat a hétköznapokban. Pont nemrég mondta nekem egy kollégám, hogy nem lehetne az, hogy egy hétig csak sima hétköznapok legyenek, egy szokásos rutin. Mert egy ilyen nagy intézményben, mint a miénk, mindig történik valami, amit meg kell oldani.
Hány hallgatótok van?
2100 fő.
A közelmúlt viszonylatához képest mit mutat ez a szám?
2017-ben, amikor csatlakoztunk az ELTE-hez, akkor nehéz helyzetben volt a szombathelyi felsőoktatás. 1600 fő környékén mozgott akkor a hallgatói létszám. A marketing- és kommunikációs tevékenység nem volt kiépítve. Akkor kaptam meg azt a feladatot, hogy a kommunikációt felépítsem közreműködjék a szervezeti és működési rendek, valamint az ügyviteli folyamatok összehangolásában. Az integráció talán legnagyobb kihívása olyan képzési portfólió kialakítása volt, amely hosszú távon szolgálja a régió érdekeit, és illeszkedik az ELTE hagyományaihoz.
Meghatároztuk a négy pillért, melyekre épül a szombathelyi felsőoktatás. Az én feladatom a marketing-kommunikációs stratégia meghatározása volt. Az első év végén 21%-kal nőtt a hallgatói létszám, mely azóta folyamatosan emelkedik.
Továbbra is lokálisan jönnek a hallgatók, vagy van olyan, aki az ország másik végéből jön Szombathelyre tanulni?
Mi hirdetjük, hogy Szombathely milyen jó és élhető város. Ráadásul ELTE diplomát adunk a kezükbe. Azt vettük észre, hogy nem minden fiatalnak való Budapest. Sokkal drágább az élet, nagyobb a nyüzsgés, mint itt nálunk, ráadásul a mi egyetemi központunkban nagyon családias közegben tanulhatnak a hallgatók.
Szóval most azzal is csábítjuk a felvételizőket, hogy tanuljanak nálunk, itt van mindenkinek kollégiumi férőhely, van jó menzánk, és egy nyugisabb vidéki élet. Jelenleg van például pécsi, kecskeméti hallgatónk is. És van számtalan olyan tanulónk is, akik az ország valamelyik egyetemén elvégezték az alapszakot, és Szombathelyen végzik a mesterképzést.
Nincs az benne, hogy azt gondolják, hogy Szombathelyen könnyebb elvégezni az adott szakot, mint Pesten?
Ugyanazon mintatanterv alapján dolgozunk mi is, mint teszik azt Budapesten. Semmiféle eltérés, könnyebbség nincs náluk. Ugyanaz a követelmény.
Amióta az ELTE-hez csatlakoztunk a bekerülési ponthatár folyamatosan nő. Ez azt jelenti, hogy nem csak a hallgatói létszám emelkedett, de a bekerülő hallgatók minősége is, közel 60 ponttal emelkedett a bekerülési átlagponthatár az évek során.
Látod azt, hogy 2-3 éven belül meddig lehet tornázni a hallgatói létszámot?
Remélem, hogy minél tovább, például a pszichológia szakunkon, amit két éve hirdettünk meg először is látszik, hogy nagyon népszerű. A gazdaságtudományi szakok szintén nagyon népszerűek, ezeken 2017 óta megháromszoroztuk a létszámot. Látszik most, hogy kezd beérni a 2017-ben megkezdett munka.
A pszichológián beindítottuk a mesterképzést is és várjuk arra is a jelentkezőket.
Beszéljünk egy picit rólad. A rektori biztos kinevezéseddel függ az össze, hogy vissza kellett ülnöd az iskolapadba?
Abszolúte nem, ez önszorgalom volt. Engem az innováció nagyon érdekelt, ezért végeztem el a kutatási és innovációs szakmenedzser szakot.
Intézményen belül végezted?
Nem, a veszprémi Pannon Egyetemen. Kemény volt azért, szombatonként egyetemen ülni, ráadásul kutatási területet kellett választani, szakdolgozatot írni innovációs javaslattal, munka mellett megterhelő volt, de büszke vagyok rá és azóta a kutatási eredményeimmel egy első díjat is nyertem.
Ismertek? Már, hogy tudták, hogy te vagy az ELTE szombathelyi rektori megbízottja?
Persze, a vidéki intézmények ismerik egymást. Én meg is fogadtam, hogy többet nem iratkozok be olyan egyetemre, ahol ismernek.
Maximálisan kellett teljesíteni?
Hogy venné ki magát, ha pont én nem tettem volna bele mindent.
Mikor léphet szintet és válhat a “főiskolából egyetemé” a szombathelyi intézmény?
Már egy évtizede egyetem vagyunk, ebből 5. tanévet kezdtük meg az ország legnépszerűbb és legkiválóbb egyeteme az ELTE teljes jogú részeként. Találkoztam olyan véleményekkel, hogy azt mondta a hallgató, hogy feleslegesen próbálkozom Szombathelyre beadni a jelentkezésemet, mert úgysem vesznek fel, olyan magasak a követelmények. Én azért azt mondom, hogy az esélyt mindenki adja meg magának, de ezzel együtt én azt remélem, hogy most már, mint a nagymúltú ELTE egy képzési centrumára gondolnak ránk.
Mondok egy példát.
A szeptemberben felvett 760 hallgatóból 120-an vannak azok, akiknek400-450 fölötti volt a pontja. Ők bárhova mehettek volna az országban, például orvosi szakokra is. A pszichológia szakra például 421 pont volt a bekerülési ponthatár.
Jó pár éve hatalmas buli volt a hallgatói napok.
Abban az időszakban közel 6000 hallgatója volt az intézménynek.
A harmada már megvan. Szóval a kérdésem az lett volna, hogy lesz még valaha hasonló, fesztivál jellegű tavaszi buli az egyetemen?
Mi mindenképpen szeretnénk, csak az igazság az, hogy egyelőre sokszor azzal is küzdenünk kell, hogy a kollégiumi szobában söröző hallgatókat kimozdítsuk, ez egy másik generáció. Bár az is igaz, hogy ősszel a gólyahéten csurig volt az udvar. Amennyiben a covid helyzet megengedi, biztosan lesznek hallgatói rendezvények.
Sokat beszéltünk az innovációról, mik az újdonságok az egyetemen?
Új szakot alapítani kb. 5 év, így inkább abban gondolkodunk, hogy a meglévő képzéseket bővítsük. A pedagógus képzésben például szeptembertől beindul a Z szak. Ez egy összevont szak lesz, amiben összevonják a biológiát, a kémiát és a fizikát is, természettudományos tanárokat képzünk így majd. A szak elvégzése után a közoktatáson belül ezzel a diplomával az 5-8. osztályokban lehet tanítani természettudományt, valamint a biológiát, a fizikát és a kémiát. A 9. osztálytól különböző integrált természettudomány tantárgyak tanítására jogosít.
Nálatok is nehéz a pedagógusok toborzása?
Nem a legkedveltebb szakok az egyetemen az biztos. Küszködünk mi is, mint az országban mindenki.
Nem egy vonzó életpálya jelenleg.
Nem. Ráadásul a természettudományos szakok után eddig is csekély volt a kereslet. Fizika szakos tanárnak szinte senki nem akar jelentkezni. Akinek megy a fizika, az elmegy informatikusnak vagy mérnöknek. De van kivétel. Van olyan hallgatónk, akinek a tanítás az élete és semmi pénzért nem hagyná ott a választott szakját.
Ha jól tudom bevontatok az oktatásba külsős szereplőket. Legutóbb például a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával fogtatok össze egy gyakorlatorientált képzés megvalósításáért.
Amikor a kutatási és innovációs szakmenedzser képzést végeztem, akkor jutott eszembe, hogy mi lenne akkor, ha a száraz egyetemi anyagokon kívül a hallgatók lehetőséget kapnának arra, hogy a KKV szektor szereplőitől hallgassanak előadásokat. Olyan emberektől, akik évek óta sikeres szereplői a vállalkozó világnak és naponta oldanak meg nehéznek tűnő gazdasági helyzeteket. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának is voltak ilyen irányú tervei és közösen elkezdtük megvalósítani.
Arról nem is beszélve, hogy nem szeretnék munkanélkülieket képezni, így folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a cégekkel. Nem csak a nagyokkal, a kicsikkel is, hogy tudjuk mik az igények.
Üzleti ismeretek a gyakorlatban a címe a tárgynak. Neves cégek, szakemberek jöttek tanítani, két féléves a képzés, az első félévben rögtön160 hallgató vette fel. Az első félévben inkább elméleti oktatást kaptak a tanulók, tavasszal pedig gyakorlati problémákat kell megoldaniuk.
Mit gondolsz mikor fog ez teljesen átfordulni? Vagyis száraz tananyag helyett, gyakorlatban használható tudást kapnak a hallgatók.
Mi már úgy hirdetjük magunkat, hogy egy gyakorlatorientált egyetemi központ vagyunk.
Próbálunk a gimnazistáknak is segíteni. A Teams-en péntekenként ELTE percek címmel előadásokat tartanak az oktatóink, olyan tudást próbálnak meg átadni, ami az emelt szintű érettségiben segít nekik.
Egyre több generációt próbáltok bevonni.
Az elképzelésünk, hogy az egyetemre ne, mint valamiféle elefántcsonttoronyra gondoljanak a városlakók, hanem nyitott intézményre, ahova bárki bejöhet és jöjjön is be, mint a kutatók éjszakáján. Olyan elképzelés is volt, hogy a kerítést meg is szüntetjük, hogy szó szoros értelemben meg is lehessen érinteni az egyetem falát, ezzel is a nyitottságunkat fejeznénk ki.
De van már lepke-, és kaktuszkertünk, amit a nagyközönségnek készítettünk, most pedig készül a baba-mama szobánk, amit szintén azért rendezünk be, hogy bármelyik járókelő kismamák akár az utcáról is betérhessenek hozzánk.
A D-épületet még mindig nem használjátok?
Az épület az egyetemé, de oktatás jelenleg nem folyik ott. Ha azonban ilyen ütemben nő a hallgatói létszám, akkor előbb-utóbb több óra lesz ott is.
Nemrég ért véget egy akciótok, amiben a Baptista Szeretetszolgálatnak segítettetek be, karácsonyi jótékonysági cipődoboz akcióval.
A segítéSEK egy régóta futó projektem. Azt gondoltam, hogy a társadalmi szerepvállalást is tudatosítanunk kell a hallgatókban. Legutóbb a Fekete István Állatvédő Egyesületnek juttatunk adományokat, most a cipősdoboz akcióban segítettünk, de ebben az évben is rengeteg más jótékonysági projektünk volt, melyben nagyban támaszkodok a Hallgatói Önkormányzatunkra.
Anyagiak? Mennyire biztos most a háttér?
Az ELTE biztonságot ad a Savaria Egyetemi Központnak. Sok fejlesztésünk volt az elmúlt 4 évben, mint infrastrukturális, mint szakmai téren. Kiváltottuk a PPP-t, vagyis az ELTE tulajdonába került a C épületben a forrásközpont. Nagy teher volt ez az intézménynek, 1 milliárd 600 millió forintot kaptunk a kormánytól erre.