Aki otthonosabban mozog a gamerek világában, valószínűleg hallotta már - vagy talán meg is tapasztalta -, hogy videójátékokból szinte lehetetlen jó adaptációt készíteni. Egy-két kósza kivételt leszámítva sajnos valóban helytálló a fenti kijelentés, a legtöbb próbálkozás vagy az egyszer nézős, felejthető filmek sorát gyarapítja, vagy elképesztő népharagot vált ki a rajongókból, akik utóbbi esetben képesek virtuális vasvillát ragadva elindulni a kommentháború véres mezejére.
Amikor szeptemberben felröppent a hír, hogy a Netflix és a Riot Games együttműködésével érkezik egy animációs sorozat a League of Legends világáról, egyszerre fogott el az izgalom és a páni félelem, elvégre jómagam is hosszú éveken keresztül püföltem az ellent az Idézők Szurdokában, de egy már 12 éve létező, és évről évre egyre népszerűbb játék esetében különösen nagy falat lehet egy forgatókönyvhöz kötött verzió. Legnagyobb örömünkre azonban bátran kijelenthetjük, hogy az Arcane nemhogy az év, de az elmúlt évek legjobb animációs sorozata lett.
Arcane: Official Trailer
Every legend has a beginning. Welcome friend, to the world of Arcane. Watch the first official trailer for Arcane now, coming to Netflix November 6. Learn mo...
A történet Piltoverben, a Fejlődés Városában játszódik, amely két kerületből áll: a Felvégen élnek a technológiai vívmányaikból meggazdagodó vagyonosabb polgárok, míg a szennyezett levegőjű Alvilágot (a későbbi Zaun) bűnbandák és kizsákmányolt szegények népesítik be. A két városrész közötti feszültség szinte tapintható, utóbbi helyen él a fiatalon elárvult testvérpár, Vi és Powder, akiket szüleik halála után befogadott Vander, az Alvilág vezetője. Az évad főként a két lány kapcsolatára és konfliktusára helyezi a hangsúlyt, de mellettük még hasonlóan fontos szerepet kap Jayce, a briliáns feltaláló, aki rájön, hogyan lehet a mágiát a tudomány segítségével hasznosítani (így kerül képbe a játékból ismert Hextech), Caitlyn, a befolyásos családba született rendfenntartó, aki egy veszélyes bűnöző nyomába ered, illetve Viktor, Jayce tudóstársa, aki az új technológia felhasználásával próbál gyógyírt találni a veleszületett betegségére. Az Arcane cselekménye több évet ölel fel, központi konfliktusai pedig a Felvég és az Alvilág között egyre jobban elmérgesedő helyzet, a szuperfegyverként is felhasználható Hextech megszerzéséért folytatott harc, illetve Vi és Powder egymástól való elidegenedése - utóbbit pedig már Jinxként ismerhetik a rajongók.
Miért is lehet akkora öröm, hogy elkészült a sorozat? Kezdjük ott, hogy a LoL egy több mint 140 karaktert felsorakoztató MOBA, vagyis egy olyan valós idejű stratégiai online játék, amely a felhasználók közötti harcra helyezi a hangsúlyt és minden a gyors, azonnali reakciókon és a tökéletességig csiszolt taktikán múlik, szóval nincs is igazából történet, vagy kampány mód, aminek segítségével jobban megismerhetnénk a játék szereplőit. Persze mindegyikhez található egy rövid leírás, emellett a Riot az évek során rengeteg novellán, képregényen és animációs kisfilmen keresztül próbálta bővíteni az univerzumot, de korábban egyik sem volt ennyire átütő erejű alkotás. Ami viszont még meglepőbb, hogy a negyvenperces epizódokból álló, kilencrészes sorozat három adagban jelent meg, a Netflix pedig nem áldozott fel mindent a pörgős akció oltárán: épp ellenkezőleg, az első részek szokatlanul lassú tempót diktálnak, ráérősen és alaposan építik fel a karaktereket, ezzel pedig olyan mélységekig képesek hatolni, amit más, hasonlóan népszerű sorozatok is megirigyelhetnének (rád nézek Squid Game). Egészen elképesztő volt látni, hogyan telnek meg élettel a játék hősei: a motivációk, a karakterfejlődések, a belső vívódások mind-mind kellő alapossággal kidolgozottak, ami viszont extra pozitívum, hogy nincsenek abszolút jó és abszolút gonosz szereplők, csak egy rakás eltérő nézetet képviselő ember, akik jobbá akarják tenni a környezetük világát - a maguk módján.
A széria másik legnagyobb erőssége egyértelműen a vizualitás: a rendkívül egyedi, kézzel rajzolt hatás és a térbeliség érzését vegyítő animációs stílus egyenesen lesöpri a nézőt a lábáról, a francia Fortiche csapata hasonló effekteket használt, mint amit korábban láthattunk az Irány a Pókverzumban. Szintén példaértékű, hogy mennyire alaposan és dinamikusan ábrázolják a karaktereket - például az arcjáték és a testbeszéd kifejezetten sokat ad a cselekményhez -, ezenkívül roppant hatásosan érzékeltetik a két városrész közötti éles különbségeket is: míg a sötét, neon-punk stílusú Alvilágot a mérgekre emlékeztető zöld és lila fények világítják meg, a szikrázóan világos színekben úszó Felvég egyfajta letisztult, indusztriális art deco dizájnt kapott. Külön érdemes kiemelni még azokat a jeleneteket, amikor Jinx egyre durvább bekattanását láthatjuk: ott a rajzolók teljesen elengedték a gyeplőt és inkább pszichothrillerbe illő elemeket pakoltak egymásra, ami ugyan baromira hatásosra sikerült, de egy kiskorú számára már ijesztő is lehet, főleg mert a zene is átvált egy elég beteg szólamra. Apropó zene, bizony a soundtrack is megérdemel egy hatalmas tapsot, az Imagine Dragons ugyan már nem először működik együtt a Riottal, de arra valószínűleg senki nem számított, hogy többek között Sting hangja is felcsendül az utolsó epizód végén.
Bizonyára többen aggódnak amiatt, hogy a játék ismeretének hiányában nem lenne számukra élvezhető a sorozat, ám szerencsére szó sincs ilyesmiről, A sorozat egyfajta eredettörténetként fogható fel: Vi, Jinx és Jayce fokozatosan nyerik el játékbeli formájukat, Caitlyn és Viktor pedig flashback jeleneteknek köszönhetően válnak megérthetőbbé. Örvendetes, hogy ez az adaptáció nem pusztán fan service, amely az ismert figurák mutogatásával szeretne jó pontot szerezni a rajongóknál. A játék különféle hőseivel pont csak olyan mértékben foglalkozik, amennyire az ebben a történetben indokolt, emellett pedig hajlandó a semmiből felépíteni új és hasonlóan fontos karaktereket. Ez utóbbiak közül kiemelkedik Silco, az Alvilág nagybefolyású bűnözője, aki, annak ellenére, hogy simán a legnagyobb rohadék a sorozatban, mégis meglepően rétegelt és bizonyos szintig megérthető figura.
Összességében nem csak az hihetetlen, hogy ez a sorozat végre elkészült, hanem az is, hogy ilyen formában és minőségben. Az Arcane képes volt úgy átemelni a League of Legends hőseit egy másik médiumra, hogy azok nem csak önazonosak maradtak a játékbeli önmagukkal, hanem gazdagabbá és sokkal emberibbé váltak. Az alapok mit sem, vagy csak alig változtak, Vi és Caitlyn például mindig is társak voltak, akik Piltover utcáin próbálják elkapni a folyton bajt keverő Jinxet, de ki a franc gondolta volna, hogy ebből a tök egyszerű és vázlatos sztoriból valaki egyszer egy ennyire érzékeny történetet fog kihozni? Leírhatatlan, hogy ez a sorozat mekkora jutalom a LoL azon rajongói számára, akik a hősök miatt szeretik a játékot, plusz mindenki másnak, aki egy jól felépített világot és érzékletesen kidolgozott karaktereket szeretne látni egy izgalmasan megvalósított animációs szériában.