A nap, amikor a fehérterror belovagolt Budapestre

Papp László Tamás 2021-11-16 19:12:13
1919. november 16-án érkezett Horthy Miklós a fővárosba fehér lovon, a Nemzeti Hadsereg élén. S hamarosan elkezdték gyilkolni az ellenzéki újságírókat.

Horthy 1919. november 16-án, Budapestre érkezésekor elmondott beszéde sokatmondó, előrevetíti a későbbi véres eseményeket:

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”

– mondta.

Horthy Miklós a Gellért Szálló előtt.

Fotó: Wikipédia

Alig pár hónappal e beszéd után (s mindössze két héttel Horthy 1920. március 1-i kormányzóvá választása előtt)

meggyilkoltak két ellenzéki újságírót:

a Népszava munkatársait, Somogyi Bélát és Bacsó Bélát.

„A nyomozati jelentés részletesen leírta a két újságíró elrablásának körülményeit, a gyilkosságban résztvevők számát és közvetlen kapcsolódásukat az Ostenburg-különítményhez, a fegyveres katonai alakulatot vezető Ostenburg-Moravek Gyula személyén keresztül pedig magához Horthy Miklós fővezérhez”

– írja egy, a Qbit-en megjelent tavalyi történelmi cikk.

A Tanácsköztársaság bukása utáni gyilkosságokat egyesek azzal mentegetik, hogy a fehérterror ugymond csak reakció volt a Kun Béla által elrendelt, és Szamuely Tibor, valamint a Lenin-fiúk névre hallgató halálbrigád által kivitelezett vörösterrorra.

A kormány által irányított Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, Raffay Ernő szerint:

“…Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike.”

Raffay Ernő a fehérterror létét is tagadja:

“Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz „fehérterror”. Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében.”

– mondta.

Ha Raffay álláspontját komolyan vesszük, akkor persze ilyen alapon a Tito jugoszláv partizánhadserege által 1944-45-ben a vajdasági magyarok ellen elkövetett délvidéki gyilkosságok is csak jogos visszavágásnak tekinthetők a magyar hadsereg által végrehajtott, szerbeket és zsidókat érintő 1942-es újvidéki vérengzés miatt.

Horthy fehér lovon - kép a győri Trianon 100 kiállításon.

Fotó: Papp László Tamás

Ráadásul Somogyi és Bacsó meggyilkolása nem is indokolható ezzel, hisz nem ők voltak felelősek a vörösterrorért.

A kommunista diktatúra gyilkosságait, kivégzéseit elrendelő Kun Béla, illetve a többi népbiztos ekkor már elmenekült Magyarországról.

A terror végrehajtói közül pedig addigra többen is megbűnhődtek: Szamuely Tibort elfogták a határon, ezt követően öngyilkos lett. Cserny Józsefet, a Lenin-fiúk parancsnokát és Korvin Ottót, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét 1919 decemberében halálra ítélték és kivégezték. 

Egy idealista dandy-terrorista: miért nem csinálnak jó filmet Szamuely Tiborról?

Remélhetőleg gyorsan túltesszük magunkat a sokkhatáson, hogy a NER-kultúrharc mostanra oda fejlődött, hogy Stefka István rendez történelmi filmet, amit a köztévé a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján be is mutat. (Mint kreatív játékfilmes rendező van rajta a stáblistán.) Bár ettől igazából mondjuk nem a liberális értelmiségieknek vagy az ellenzéki szavazóknak illene sokkot kapni.

Somogyi Béla viszont

nem csak kommunista nem volt, de a szociáldemokraták között is közismerten a mérsékeltek közé tartozott.

A rövid életű Károlyi-kormányban ugyan közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki; a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének elnöki tisztét pedig a betiltásig (1919. augusztus) megtartotta; viszont szociáldemokrataként ellenezte a Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP) való pártfúziót, és a Tanácskormány idején semmilyen funkciót nem vállalt, utóbb mégis vizsgálatok folytak ellene.

– állapítja meg a Qubit-cikkben Serf András.

A tehetséges írónak, novellistának induló, „politikailag nem exponált” Bacsónak még ennyi sem volt a rovásán, ha csak az nem, hogy vélhetően „rossz időben volt rossz helyen”: Somogyit kísérgette a szerkesztőség és az ideiglenes szállása között

– teszi hozzá.

Amire egyébként szükség is volt. Az 1919. szeptember 28-tól újra megjelenő Népszavában ugyanis Somogyi cikkek egész sorában foglalkozott a „fehér terrorral”, azaz a különítményesek önkényeskedéseivel, kegyetlenkedéseivel, sőt gyilkosságaival. A felelős szerkesztő nem véletlenül lett a szélsőjobboldali, antiszemita hangú Új Nemzedék névtelen publicisztikáinak állandó céltáblájává.

– fogalmaz az idézett Qubit-cikk szerzője.

A személyét és a Népszavát támadó cikkek, névtelen fenyegető levelek sora jelezte,

hogy írásaival betalált.

A Népszava Conti utcai szerkesztőségének és nyomdájának 1919. december 8-ai feldúlása után pedig már személyes biztonsága is veszélybe került – többször megtámadták az utcán.

Nem túlzás, hogy vadásztak rá.

E cikk szerint

a Somogyi–Bacsó-gyilkosság szálai nem pusztán Horthyig érnek, hanem közvetlenül ő a felbujtó.

Horthy Miklós tudott róla, mi zajlik a haláltáborokban.

Fotó: Papp László Tamás, szalagfüggöny-installáció: Trianon 100 kiállítás Győr

Ugyanis

még 1920. február elején a cenzúra átküldött egy Népszavából kivetetett cikket a Gellért-szállóban székelő fővezérségre, ahol azt a vacsora után fel is olvasták. A cikken felháborodott tisztikarból valaki megjegyezte, írja Beniczky, hogy most már csakugyan ideje volna Somogyit

„a Dunába tenni”. „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni!”

– bontott ezután asztalt állítólag Horthy.

Horthy Miklós bevonul Budapestre.

Fotó: MTI

A fővezér mondatát Beniczky Ödön akkori belügyminiszter

a vallomásában egyértelműen parancsként értékelte.

Ungváry Krisztián történésznek a kormányzóról írt könyve szerint Horthy egyértelműen felelős a fehérterrorért:  

“Horthy ennek kapcsán elmarasztalható: egyrészt felbujtóként, másrészt pedig azért, mert olyanoknak is kegyelmet adott, akik teljesen ártatlan embereket gyilkoltak meg, sőt a gyilkosságok során raboltak is…”

– jegyzi meg.

Horthy tudta, hogy emberei gyilkolni fognak, hisz így utasította őket:

“ne öljetek nekem túl sok zsidót, mert abból is bajok lesznek.”

– idézi Ungváry.

Héjjas Iván különítményparancsnoknak egy korabeli forrás szerint:

“Fölhatalmazása volt arra, hogy szó nélkül, minden felelősség nélkül, bárkit főbelövethet vagy fölakasztathat.”

Ungváry azt is vitatja, hogy a terror utáni konszolidáció Horthynak lenne köszönhető.

Horthy konszolidációs érdemei igencsak relatívak. Ha ugyanis csak rajta múlt volna, döntései éppenséggel nem konszolidálták, hanem káoszba taszították volna az országot.”

– véli a történész.

Mivel 1919 végén, a világháborúban győztes angolszász hatalmak katonai misszióinak írt leveleiben a későbbi kormányzó azt firtatta, hogy

“…az antanthatalmak elfogadnák-e, ha Horthy megszüntetné a parlamentarizmust és katonai diktatúrát vezetne be.”,

viszont

Magyarország szerencséje, hogy Horthy ezekre az ötleteire nemleges válaszokat kapott. Így tehát Magyarország 1919-1920 közötti konszolidálásának érdeme éppenséggel nem Horthynak, hanem Horthyval szemben az antanthatalmaknak köszönhető, amelyek Magyarországon akkor is ragaszkodtak a parlamentarizmushoz és a választásokhoz, ha annak kimenetelével maguk sem voltak előre tisztában, és az eredményekkel nem is voltak feltétlenül elégedettek.”

– szögezi le Ungváry.

S még ha igaza is lenne Raffay Ernőnek, hogy Horthy alatt

“…a Magyar Királyság európai demokrácia lett, a szó liberális értelmében.”, ez Ungváry szerint biztosan nem Horthynak köszönhető, ő ugyanis

“Kormányzói hatalomra jutása után többször fontolóra vette, hogy megszünteti a parlamentáris rendszert, amelyről bizalmasai körében rendkívül megvetően nyilatkozott.” 

Vagyis Horthy 1919. november 16-i bevonulásán egy demokratának éppúgy nincs mit ünnepelni, mint azon, hogy 1956. november 4-e után Kádár János szovjet csapatok kíséretében vonult be a magyar fővárosba.

A nap, ami miatt még a felesége is beszólt Kádár Jánosnak

Aczél György visszaemlékezése szerint Kádár Jánosnak egyetlen döntése volt, amit nem beszélt meg a feleségével, Tamáska Máriával - és ezt a döntést 1956. november 3-án, Moszkvában hozta meg. (Ekkora már eldőlt, hogy a szovjet hadsereg leveri a forradalmat, megdönti a Nagy Imre-kormányt, és helyreállítja a kommunista diktatúrát.

Kádárnak, miután a szovjet bábkormány élén Budapestre érkezett, ezt mondta a felesége

Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni.

Hogy Horthynak mit mondott a felesége, miután leszállt a fehér lóról, nem tudni.

A Beatrice mindenesetre a XX. század című dalában nem mondta, hogy nem volt fehérterror, sőt: a vörösterrorral együtt említette. Horthyt pedig Sztálin és Hitler mellett:

Dícsőséges fehér terror,
és a recski haláltábor!
Vasfüggöny és vörös terror,
Hárommillió kitántorgó
Ó, mondd Istenem! Ó, mondd meg nekem!
Ó, mondd miért van ez?
És mondd meddig tart ez még?

Horthy jött a fehér lovon,
Sztálin vágtatott harckocsikon,
Hitler hozta a csodafegyvert,
ZSEBREVÁGOTT minket a történelem!

Szólj hozzá!

Munkacsoportot alapított a kormány, hogy méltó módon legyen megünnepelve a kőszegi sikertelen török ostrom 500. évfordulója

Igaz az évforduló majd csak 2032-ben lesz, de a munkacsoport már 2026-ban megkezdi működését.

Extrém ajándékok pároknak

Ha közeleg a párod születésnapja, névnapja, és nem tudod, mivel lepd meg, akkor most hozunk pár ötletet. Ezek nem elcsépelt tippek lesznek, hanem egészen egyediek! A feliratos póló, bögre vagy az unalmas zokni és nyakkendő helyett valami mást mutatunk most be…

Egekben Nemény András népszerűsége

Egy friss felmérés szerint a szombathelyi polgármester 80%-os a támogatottsága.

A hétvégén ismét jön a Derkovits-nap

Már egészségpontja is van a szombathelyi városrésznek.

Balog-Farkas Renáta: Összeférhetetlen Fekete Dávid miniszteri biztosi kinevezése az önkormányzati képviselői mandátumával

Győrszentiván képviselője szerint a fideszes frakcióvezetőnek le kell mondania képviselői megbízásáról.

Hajsza a dúsabb frizuráért: visszanyert önbizalom

Megfigyelte már, hogy a mai rohanó élet milyen hatással van a megjelenésére?

9%-val vezet a Tisza a Fidesz előtt

A Publicus friss felmérése szerint a két nagy párt mellett a Mi Hazánk, és a DK is bejutna a parlamentbe.

20 millió forintot a belvárosra, 82 millió forintot a tanuszoda rendbetételére költhet el Körmend a Versenyképes Járásokból visszakapott pénzből

A polgármester szerint 100 milliót nyertek, az ellenzék szerint 64 millió forintot veszítettek a város költségvetéséből.

Börtönbe csukatná az ügyészség a szombathelyi szatírt

A férfi három különböző alkalommal, Szombathely nyilvános közterületein ittasan a nemi szervét szeméremsértő módon mutogatta és önkielégítést végzett.

Közösségi média szövegírás: hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet?

Bizonyára sokan tapasztalták már azt a különleges pillanatot, amikor egy közösségi média bejegyzés megállítja őket a szokásos pörgetés közben.

Vádat emeltek Sopronban egy férfi ellen, aki többször bántalmazta, majd a szakítás után meglopta a barátnőjét

A vádlott már ült korábban, de ez sem tántorította el attól, hogy kapcsolatuk alatt többször ököllel arcon üsse a sértettet. 

Tedd különlegessé a lánykérést és az esküvőt elegáns limuzinnal!

Az eljegyzés igazi mérföldköve lehet egy kapcsolatnak, és egy jól megtervezett lánykérés örök emlékké válhat. Mi is lehetne ennél romantikusabb, mint ezt az eseményt egy exkluzív autóban átélni? A limuzin nemcsak egy kényelmes és stílusos szállítási eszköz; általa teljesen új szintre emelheted az élményeket.

Kőszeg és Körmend együtt pályázik a Kastélyút Programba

Akár 300 ezer euró is érkezhet az Alpokaljára, turisztikai programra.

Palotai Károly emlékoszlopot avattak Győrben 

A focistaként és játékvezetőként is csúcsra ért legendát, emberségéért szerették igazán.