Őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert korrupció gyanúja miatt - számolt be a Global Times kínai lap. Fu Cseng-hua 2018 márciusától 2020 áprilisáig állt a kínai igazságügyi tárca élén. Leköszönése óta az ország legmagasabb szintű politikai tanácsadó testülete alá tartozó társadalmi és jogi ügyek bizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett, teszi hozzá az MTI.
A 66 éves Fu 2010 februárjától Peking rendőrfőkapitánya volt, igazságügyi miniszteri kinevezését megelőzően pedig helyettes közbiztonsági miniszterként is funkcionált. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap információi szerint 2013-ban Fu vezette a nyomozást a Csou Jung-kang, korábbi közbiztonsági miniszter ellen felhozott korrupciós vádak ügyében. Csou-t, aki 2012-ig Kína egyik legbefolyásosabb politikusának számított, 2015-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték korrupció és államtitkok kiszivárogtatása miatt.
Fu őrizetbe vételét megelőzően csütörtökön jelentették be, hogy Szun Li-csünt, a közbiztonsági tárca helyettes vezetőjét kizárták az országot kormányzó Kínai Kommunista Pártból (KKP) és menesztették posztjáról súlyos fegyelmi kihágások és jogszabálysértések miatt. A Hszinhua jelentése szerint Szun magatartása "túlzott politikai ambícióról és gyenge politikai integritásról" tett bizonyságot, a volt miniszterhelyettes alaptalanul kritizálta a KKP egyes politikáit, továbbá politikai híreszteléseket terjesztett.
A Cajcsing című, pekingi székhelyű lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy pénteken, a közbiztonsági minisztérium Szun ügyével kapcsolatos megbeszélésén Fu neve is szóba került. Meng Hung-vejt, aki 2004 és 2018 között töltötte be a helyettes közbiztonsági miniszteri posztot, 2020 januárjában tizenhárom és fél év börtönbüntetésre ítélték mintegy 14,5 millió jüan (600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt. Meng 2016 és 2018 között az Interpol nemzetközi rendőri szervezet elnöke volt. Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselőre szabtak ki büntetést. A kampány a közvéleményben pozitív fogadtatásra talált, ugyanakkor sokan azzal vádolják a kínai elnököt, hogy a korrupció elleni fellépés sok esetben csak ürügy arra, hogy ellehetetlenítse a politikai ellenlábasait.
