Ian Livingstone: Halállabirintus (Univerzál-Kaméleon, szeptember)
Fantasy. Újra megjelenik a klasszikus lapozgatós kalandkönyv a klasszikus lapozgatós kalandkönyv műfaját felélesztő kiadó gondozásában. A tekervényes labirintus mélyén ismeretlen teremtmények várnak rád. Előtted már hoszszú évek során át számtalan harcos próbálkozott keresztüljutni a labirintuson, győzni a Szukumvit báró által meghirdetett Bajnokok Próbáján azonban eddig még senki sem járt sikerrel. Most rajtad a sor, hogy Szukumvit labirintusában, amelyet a gazda gonosz fanziájának teremtményei népesítenek be, és ahol lépten-nyomon csapdákba ütközöl, bebizonyítsd, milyen ügyes, erős, tűrőképes vagy!
Majtényi György: Egyetértés vadásztársaság (Open Books, szeptember)
Történelem. Hogyan lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyarország megannyi politikai, történelmi változáson esett át. Rendszerek, korszakok, ideológiák és vezetők jöttek-mentek, cserélődtek. Mégis létezik valami, ami összeköti egymással a Horthy-korszakot, a szocializmust és a rendszerváltás utáni időszakot: a hatalmi elit öröknek tetsző vadászszenvedélye.
Zsigmond Gábor: 500 jármű Magyarországon (Holnap, szeptember)
Non-fiction. Ebből a könyvből végre megtudhatod, mióta közlekedünk villamossal, mikor építettek tengeralattjárót Budapesten, miért nem lehet trolival utazni Budán, ki volt Csonka János, melyik magyar tudóshoz kötődik a holdautó tervezése és még sok minden mást is. Biztosan sok kérdésed van neked is, hiszen a közlekedés világa rendkívül izgalmas és szerteágazó. Szerencsére itt most egyszerre lesz szó vonatokról, régi autókról, hajókról, katonai járművekről, repülőkről, sőt még a fejünk felett az űrben lebegő eszközökről is. Körülbelül 500 guruló, mozgó, repülő, úszó eszközt ismerhetsz meg számtalan hozzájuk kapcsolódó történettel, érdekességgel, melyek révén megtudhatod, milyen eszközökkel, mióta és hogyan közlekedünk Magyarországon.
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat (Jelenkor, szeptember)
Pszichológia. Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek.
Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait.
Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink?
Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok (Libri, október)
Politika. Az év híre, hogy a Diétás Magyar Múzsa politikai Facebook-magazin vezérfőszerkesztőjét, Magyarország egyik legjobb publicistáját, Ésik Sándort valakinek eszébe jutott végre megkínálni egy könyvszerződéssel. A fülszövegből:
„Sanyikám, miről szól ez a könyv? Ez a könyv a felelősségről szól.
Sokan azt hiszik, hogy a demokrácia olyan csodaszer, amitől hirtelen szabadság, jólét és jó hangulat lesz körülöttünk. A demokráciát azonban nem lehet „csak úgy” élvezni: mindennap csinálni kell. Minél többen csináljuk, annál többen élvezhetjük. De ha nem csináljuk, akkor eljön a pont, amikor már nem lesz demokrácia, és ezzel együtt szabadság, jólét és jó hangulat sem.”
Matthew Baker: Egy nehéz nap Utópiában (Agave Könyvek, október)
Sci-fi. Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamit, akármilyen apró dolgot?
A könyvben található tizenhárom történet a szépirodalom, szatíra, disztópia és science fiction eszköztárával különböző Amerikákba nyújt betekintést:
olyanba, ahol a gyerekeket a születésük pillanatában elszakítják a szüleiktől; ahol az idősek hetvenéves korukban rituális öngyilkosságot követnek el, hogy ne jelentsenek terhet a családjuk számára; ahol a bűnözőket az emlékeik kitörlésével rehabilitálják és engedik vissza a társadalomba.
De megnézhetjük, hogy mi történik akkor, ha az országot a nők uralják és elenyészően kevés férfi van már csak életben, valamint szemtanúi lehetünk egy igazán történelmi pillanatnak is: amikor egy kis texasi település úgy dönt, hogy elszakad Amerikától és létrehozza saját mikronemzetét.
Kurt Vonnegut, Albert Monteys, Ryan North: Az ötös számú vágóhíd (Helikon, október)
Képregény. Úgy tűnik a Helikonnál sorozat lesz a világirodalmi klasszikusok képregényfeldolgozásának kiadásából, hiszen az 1984 után most Kurt Vonnegut regénye, Az ötös számú vágóhíd is megjelenik ilyen formátumban. A szerző részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját.
Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok (L’Harmattan, október)
Irodalom. A Nobel-díjas Olga Tokarczuk könyvének hősei nomádok, örök utazók. Nők, akik tartalék fogkefét hordanak kézitáskájukban arra az esetre, ha sürgősen útra kell kelniük, és férfiak, akik tíz perc alatt képesek utazásra készen összepakolni minden holmijukat. Saját határaikon túllépő figurák, akikkel együtt a Világegyetem végtelenségét élhetjük át, amíg tart az utazás.
Ez a regény egyszerre szól az emberi testről, az életről, a halálról, a mozgásról és a vándorlásról.
Szereplői között ott találjuk Philip Verheyent, aki a tizenhetedik században saját amputált lábát boncolta fel és rajzolta meg anatómiai pontossággal. De ott van Angelo Soliman is, az Észak-Amerikában született fekete rabszolga, később Kazinczy Ferenc barátja, akinek holttestét császári parancsra kitömték és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban. De ott van annak a huszonegyedik századi férfinak a szívszaggató története is, akinek felesége és gyermeke egy horvát szigeten tűnik el rejtélyes körülmények között.
Dezső András: Fedősztori (XXI. Század, október)
Non-fiction. Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik.
Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen – sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében.
Mindent a technológiáról (Bookline Könyvek, október)
Ismeretterjesztő. Gondoltál már arra, honnan tudja az okostelefonod, merre van felfele? Hogy az önvezető autók miért nem karamboloznak? És arra, hogy hogyan működik a virtuális valóság? Bámulatos felfedezések és innovációk korát éljük, és bár a technológia napról napra egyre nagyobb hatással van az életünkre, működését mégsem értjük mindannyian. Az érdekes információkkal teletűzdelt ábrákon keresztül feltárul előttünk a gépek, eszközök, szerkezetek belső működése, hogy végre mindent megtudjunk a technológiáról.
Arkady Martine: Birodalomnak nevezett emlék
Sci-fi. A 2020-ban Hugo-díjjal elismert sci-fi ősszel megjelenik magyarul. Mahit Dzmare nagykövet arra a hírre érkezik meg Teixcalaanli Birodalom központjába, hogy elődje, a bányászattal foglalkozó független Állomás nagykövete meghalt.
Senki nem akarja elismerni, hogy az előző követet meggyilkolták, de Mahit tudja, hogy ő is veszélyben van,
miközben a Birodalom is politikai válságot él át. Vajon sikerül fényt derítenie a gyilkosság kára, és megmentenie hazája jövőjét?
Ken Follett: Never (Gabo, november)
Thriller. Minden katasztrófa egy olyan kis problémával kezdődik, amit nem oldanak meg – vallja az USA elnöke, Pauline Green Ken Follett új könyvében, ami egy nemzetközi politikára fókuszáló thriller. Egy kiszáradó oázis a Szaharában, egy ellopott amerikai katonai drón, egy lakatlan Japán sziget, egy titkos raktárkészletnyi vegyi fegyver – ezek az elemek mind szerepet kapnak a világháború kirobbanásával fenyegető krízisben, amit egy fiatal hírszerző, egy dzsihádistákhoz beépült kém; egy kínai kémfőnök és az amerikai elnök próbálnak megoldani.
Pat Cadigan: Alien 3: Az eredeti és ismeretlen történet
Sci-fi. William Gibson végül soha nem adaptált forgatókönyve A bolygó neve: Halál közvetlen folytatásaként Ripley, Newt, Hicks tizedes és a szintetikus Bishop sorsát tárja fel. A történetet a “Cyberpunk királynője”-ként ismert, Hugo-díjas Pat Cadigan öntötte regény formába.
A Sulaco folytatja útját az Anchorpointra, egy kis hold méretű katonai létesítmény felé. Hamarosan néhány gyarmati tengerészgyalogosból és kutatóból álló csapat száll az űrhajó fedélzetére, ahol rátalálnak a hiperálomba merült Ripley-re, valamint Newt-ra, a sérült Hicks-re, és Bishop maradványaira. Gyorsan kiderül az is, hogy a túlélőkön kívül vannak más lények is a hajón, olyan idegen lények, akik mindent és mindenkit prédának tekintenek...
William Gibson: Sprawl-trilógia
Sci-fi. És ha már Gibson:
a cyberpunk mesterének alapműve, a Sprawl-trilógia (Neuromancer, Count Zero, Mona Lisa Overdrive) új köntösben és új fordításban jelenik meg november végén az Agave Könyveknél, és kap egy díszdobozos kiadást is.
Ezt írja a kiadó: „A klasszikus történetek Farkas Veronika fordításában, Bobály Icu szerkesztői és Bari Máriusz (Planetdamage) szaklektori munkájának köszönhetően élednek újra, és még mindig olyan váratlanok, újszerűek és döbbenetesek, mint az eredeti megjelenésükkor. Mint láthatjátok, meghagytuk az eredeti címeket minden esetben, és az első kötet a szerző nekünk írt utószava mellett Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjét is tartalmazni fogja.”
