Karácsony Gergely utcafórumot tartott Győrben, ahol Pollreisz Balázsnak Rehó Tibor javára való, az MSZP-szavazók körében csalódást keltő visszaléptetése is szóba került. Erre mi is rákérdeztünk, valamint arra is, miért nem mennek az ellenzéki kormányfőjelöltek vitázni a Partizánba, kinek volt kifogása közülük Gulyás Márton ellen. Azt is tudakoltuk: kapnak-e adókedvezményt a multik egy Karácsony-kormánytól, valamint hogy mely oligarchák üzemeltetnek számlagyárat. Interjú a miniszterelnök-jelölttel!
Karácsony Gergely: valakinek hátra kell lépni, hogy közösen előreléphessünk
utalt arra Karácsony Gergely a győri Hermann Ottó utcai MSZP-székház előtti utcafórumán, hogy Pollreisz Balázs, az MSZP megyei elnöke, győri önkormányzati képviselője, az MSZP és a Párbeszéd előválasztási jelöltje (akivel együtt érkeztek a rendezvényre) az 1-es körzetben visszalépett a Momentum jelöltje, az LMP támogatásával induló Rehó Tibor javára.
A gyűlésen is elhangzott, hogy nehéz döntés volt Pollreisz Balázs visszaléptetése. Mit üzen az MSZP szavazóinak az, hogy a markáns baloldali programot hirdető jelöltjüknek vissza kellett lépnie a momentumos Rehó Tibor javára, aki inkább centrista, sőt liberális elveket hirdet? Ami nyilván nem csak ebben a választókerületben merülhet fel dilemmaként.
Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy az előválasztásnak az egyéni jelöltekre vonatkozó része egyfordulós lesz. Én ezt nem akarom utólag kritizálni, mert ebben állapodtunk meg, s én tartom magam ehhez. De ez automatikusan létrehozta azt a helyzetet, hogy ahol több jelölt van, ott a pártok azzal akarnak nagyobb esélyt adni a saját jelöltjüknek, hogy kölcsönös visszaléptetésekkel letisztítják a mezőnyt.
A legutóbbi időszakban a Momentum és az MSZP-Párbeszéd szövetség között is voltak ilyen egyeztetések, ami azzal járt, hogy a két párt visszaléptetett jelölteket, illetve a másik jelöltjét támogatta. Ez törvényszerű következménye az egyfordulós előválasztási versenynek.
A győri 1-es körzetben három jelölt is volt. Azt gondolom, hogy az a világnézeti különbség, ami valóban látható köztük, nem zárja ki azt, hogy támogassuk egymást ezekben a versenyhelyzetekben. Én személy szerint sajnálom a Balázs visszalépését, voltam már Győrben miniszterelnök-jelöltként, kampányoltam mellette, és tudom, hogy sokan bíznak benne. De Momentum-szavazók is sokan vannak itt, s remélem, hogy Rehó Tibor ezzel a támogatással meg tudja nyerni az előválasztást.
Érdemben növekedtek az esélyeink, hogy ez a köztünk lévő tágabb szövetség nyerjen itt is.
Fotó: Papp László Tamás
Az MSZP-Párbeszéd és a Momentum között hány helyen született ilyen visszaléptetési egyezség?
Öt körzetben történt megállapodás, háromban mi léptettük vissza a jelöltünket, kettőben pedig a Momentum az MSZP javára. Az egyik Márton Roland Székesfehérváron, a másik Szelényi Zoltán Orosházán. Mindketten kiváló jelöltek.
Az ATV-n lezajlott előválasztási vitát is említette a beszédében. Eredetileg úgy volt, hogy a Gulyás Márton vezette Partizánba is elmennek a kormányfőjelöltek vitázni Mi az oka annak, hogy erre végül nem kerül sor?
Én szívesen elmentem volna a Partizánba is vitázni, de a hat párt abban állapodott meg, hogy három vita lesz: egy az ATV-n, egy az RTL Klubon, és egy a második forduló előtt. Szerintem az most fontosabb, hogy a közösen alkotott szabályokat betartsuk, mint az, hogy valaki egyénieskedjen ezzel kapcsolatban.
A Partizán így is nagy szolgálatot tesz az előválasztás ügyének, hisz nagyon sok helyi előválasztási vitát szervez. Illetve én az életútinterjú-sorozatukban is vállaltam, hogy négy órán keresztül bármit kérdezhetnek tőlem.
Fotó: Papp László Tamás
Lehet tudni, hogy a pártvezetők közül ki kifogásolta, illetve vétózta meg a Partizán-vitát?
Lehet tudni, de én nem vagyok felhatalmazva arra, hogy elmondjam. Az biztos, hogy részemről nem lett volna akadálya, hogy elmenjünk a Partizánba vitázni.
Az előválasztási vitában is elmondta, hogy a multik helyett a kis-, és középvállalkozásoknak kell adókedvezményeket adni. A multik adókedvezményeit ezek szerint elvenné egy Ön által vezetett kormány?
A magyar gazdaságpolitikának számos gyenge pontja van. Az egyik ilyen, hogy Magyarország elképesztő mennyiségű pénzt költ egyedi támogatásokra, amelyekkel befektetőket akar idecsalogatni. Ezzel az a baj, hogy egyrészt ez a pénz iszonyatosan hiányzik például az oktatásból, amely hosszútávon mégiscsak a gazdasági növekedés legfontosabb pillére. De nem csak ez a baj.
Hanem az is, hogy ez nagyon erősen torzítja a piacot, és olyan beruházói attitűdöt alakít ki, amiben egy cég idejön, az egyedi kedvezményekkel létrehoz valamennyi munkahelyet, majd amikor ezek a kedvezmények lejárnak, akkor robotizálással váltja ki a munkaerőt, vagy átmegy egy másik országba, ahol újra adókedvezményeket kaphat. Szerintem ez nem helyes.
Nyilván itt Győrben tudható, hogy a német autógyárak milyen fontos szereplői a gazdaságnak, és nincs is ezzel baj. Baj azzal van, ha önkényesen osztogatják ezeket a kedvezményeket, nem pedig mindenkire vonatkozó szabályok alapján. Magyarország Európa legperverzebb adórendszerével bír.
A nyugdíjasok által megvásárolt élelmiszerek Európa legmagasabb ÁFÁ-jával vannak adóztatva, a kiskeresetűek, az átlagnál rosszabbul élők munkajövedelmét is az Unió legmagasabb közterhével sújtják, s eközben a társasági adókulcs nálunk a legkisebb, az offshore-jövedelmekre a Bajnai-kormány által kivetett adót pedig kivezették.
A hatalmasoknak, a gazdagoknak az ország adóparadicsom, a kisembereknek, a szegényeknek meg adópokol.
Ezt meg kell változtatni, a társasági adókulcsot emelni kell. Nem hiszem, hogy ez akkora probléma lenne például a Győrben lévő nagyvállalatoknak.
Fotó: Papp László Tamás
Vagyis az egyedi kedvezményeket normatívvá tenné?
Azt gondolom, hogy világos célokat kell kijelölni. Az egyedi adókedvezmények nagyon sok esetben korrupciós kockázatot is jelentenek. Persze fenn kell tartani a gazdaságösztönző rendszerben azt az eszközt, hogy egyedi adókedvezményeket adunk, de Magyarország a GDP 6 százalékát fordítja erre, miközben a felsőoktatásra fél százalékot. Ez elképesztően magas összeg, és európai összehasonlításban is kiugróan magas, ami torzítja a gazdaság szerkezetét.
Egy podcastban Bojár Gáborral beszélgettem, aki mint vállalkozó, kifejezetten amellett érvelt, hogy az állam ne adjon pénzt közvetlenül egyes vállalkozásoknak, mert a versenyképességüket rontja azzal, hogy elkényelmesíti őket. És tulajdonképpen az egyedi támogatások teszik ezeket a cégeket nyereségessé. Holott piaci alapon kellene talpon maradniuk. Nem a támogatásokat kell megszüntetni, hanem azt, hogy önkényesen ítélik oda őket. Illetve az adórendszer hangsúlyait át kell helyezni.
Ennek része a társasági adó emelése, valamint az alapvető élelmiszerek áfájának, az átlag alatt keresők SZJA-jának a csökkentése.
Az ellenzéki összefogást, illetve egy esetleges új kormánykoalíciót alkotó pártok azért eltérően gondolkodnak az adómentes minimálbérről, illetve az adókulcsokról. A Momentum például nem támogatja az adómentes minimálbért.
Nagyon nagy különbségek azért nincsenek az adókulcsok vonatkozásában. Azzal mindenki egyetért, hogy az átlag alatti jövedelműek közterheit csökkenteni kell. Ahogy az alapvető élelmiszerek ÁFA-kulcsának csökkentésében is konszenzus van. A vitás kérdésekben, például a minimálbér kérdésében pedig szerintem tudunk majd kompromisszumokat kötni. Az irány egyértelmű, a konkrét adókulcsok meghatározásához pedig több információ kell, amit ellenzékből nyilván nehezebb megszerezni.
Ha jövőre megnyerjük a választást, akkor kell hozni néhány azonnali intézkedést. És szükséges egy részletes társadalmi vita az adókulcsokról.
Én azt is fontosnak érzem, hogy az adókulcsokról való döntés egy hosszabb távú perspektívában, egy gazdaságfejlesztési stratégiába illeszkedve történjen. Miniszterelnökként arra készülök, hogy helyreállítva a szakszervezetek, a munkavállalói oldal, valamint a munkaadók érdekképviseleti erejét, egy háromoldalú nagy gazdasági megállapodást kell kötni, amelynek a célja az adórendszer igazságosabbá tétele, a nettó bérek növelése, hogy legalább a környező országok szintjére felvegyük a jövedelmeket.
A tőke oldalán pedig a haveri kapitalizmus, a korrupció felszámolásával, jobb oktatási és munkaerőpiaci politikával tudjuk versenyképessé tenni a vállalkozásokat.
Fotó: Papp László Tamás
Ön azt mondta: a jelenlegi rendszerben közbeszerzéseket nyerő oligarchák számlagyárakon keresztül, fiktív számlákkal, de facto teljesítés nélkül jutnak hozzá a pénzekhez. Vannak konkrét személyek, cégek, amelyeknél ez a gyanú megfogalmazható?
Az biztos, hogy ezek a közpénzek magánzseben landolnak, s ezek útját az adóhatóság jelenleg nem követi. Pedig a számlamozgások viszonylag jól lekövethetőek. Még egy bankjegykiadó automatából se lehet úgy kivenni pénzt, hogy az illető ne legyen rajta a kamerafelvételen. Az elszámoltatás a közpénz útjának a keresésével indul el, amihez át kell nézni a banki tranzakciókat.
Hogy pontosan melyik kört érinti az a zárolási javaslat, amit a jelölti vitában elmondtam, azt majd a későbbiekben fogjuk konkretizálni.
Ebben jó kiindulópontot adnak az OLAF-vizsgálatok, amelyek, bár nem tekintenek bele a banki tranzakciókba, de olyan részletes dokumentációval rendelkeznek, amely, például az Elios-akták esetén ugyan a hazai nyilvánosság számára nem elérhető, de az új kormány számára ott lesz, és ebből nagyon világosan ki lehet majd rajzolni annak a maffiahálózatnak a csápjait, amelynél a bankszámlák zárolására szükség lesz.
