Megduplázódott az 50 fokos meleget elérő napok száma a 80-as évek óta

Vágvölgyi Bálint 2021-09-14 19:00:09
A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben.

Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése.

A korábbinál több területen fordulnak elő ilyen napok, ami példa nélküli kihívás elé állítja az emberi egészséget és életmódot. Az 50 fokos napok száma minden évtizedben nőtt az 1980-as évek óta. 1980 és 2009 között évente átlagosan 14 napon haladta meg a hőmérséklet az 50 fokot.

2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek.

"A növekedés teljes egészében a fosszilis üzemanyagok égetésének tulajdonítható" - mondta Friederike Ott, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének társigazgatója. A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben.

50 fokos napok döntően a Közel-Keleten és az Arab-öböl vidékén fordulnak elő. Azonban amikor idén nyáron Olaszországban 48,8 fokkal, Kanadában 49,6 fokkal megdőlt a melegrekord, a tudósok arra figyelmeztettek, hogy máshol is eljöhet az 50 fokos napok ideje, ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetése.

A BBC elemzése alapján a legutóbbi évtizedben fél fokkal emelkedtek a hőmérsékleti maximumok az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest.

Az emelkedés azonban nem volt egyenletes a világon: Kelet-Európa, Dél-Afrika és Brazília maximumai több mint 1 fokkal, az Északi-sarkvidék és a Közel-Kelet egyes részei több mint 2 fokkal nőttek.

A BBC az elemzés nyomán dokumentumfilm-sorozatot indít Life at 50C (Élet 50 Celsius-fokon) címmel, mely azt kutatja, hogy befolyásolja az extrém forróság az életet a világon.

Az amerikai Rutgers Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint 2100-ra a világon akár 1,2 milliárd embert is érinthet a hőstressz, ami legalább négyszerese azok számának, akiket jelenleg sújt a szélsőséges meleg.

Szólj hozzá!

Megvannak a TISZA Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőjelöltjei

Diószegi Judit, Néher András, Bóna Szabolcs, Hallerné Nagy Anikó és Porpáczy Krisztina indulnak harcba 2026-ban.

Ősszel is erős maradt és továbbra is húzóágazat a hazai turizmus

Októberben 11 százalékkal nőtt a vendégforgalom Magyarországon a tavalyi évhez képest.

Adót emel a fideszes többségű kőszegi képviselőtestület

Minden érintett adónem közel a duplájára emelkedik.

Új utcanevekről döntött a győri közgyűlés

A város ikonikus alakjairól neveztek el közterületeket. 

Több mint 300 ezren szavaztak a TISZA jelöltállításának második fordulójában

A párt példa nélküli előválasztási rendszere újabb mérföldkőhöz érkezett, holnap megismerjük a végső befutókat. 

A Herényi Temetőben helyezik örök nyugalomra Mészáros Tibort

A család azt kéri, hogy a virágra, koszorúra költött pénzt valamelyik, az általuk megjelölt állatvédő szervezetnek adományozzák a gyászolók.

Antal Imre támadásként élte meg Pintér Bence kritikáját

A fideszes képviselő szerint nem gond, hogy frakciótársa cége újította fel a Bóbita Óvodában a falat. 

Pintér Bence - Tehetős embereket a város ne támogasson szociális alapon! 

Világnézeti vita bontakozott ki a megvásárolható bérlakások kapcsán.

A polgármester vállalta, hogy a január végi határidőre tető alá hozzák a győri Rába Quelle új közbeszerzésének kiírását

A fürdő sztorija már nem csak hosszában, hanem stílusában is kezd a dél-amerikai szappanoperákra hasonlítani. 

Borsi Róbert javaslatára bizottság alakult a győri parkolási botrány kivizsgálására

Pintér Bence polgármester szerint a TSZV áll a vizsgálat elé, mert az “igazság náluk van!”

Leköpték Bódis Krisztát

Magyar Péter szerint ide vezet Orbán Viktor gyűlöletkeltése.

Megugrott a Rába Nyrt. adózott eredménye az év első három negyedévében

Ingatlanértékesítések nélkül viszont 615 millió forintos mínuszban lenne a cég. 

Elkészült az új szombathelyi egyházmegyei bölcsőde

720 millió forintba került. Az unió és az állam felesben fizette a költségeket.