A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre - írja a HVG.
Ám mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe, a NASA mérnökei pedig azt feltételezték, hogy idővel visszazuhan a Hold felszínére.
Most viszont James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója azt mondja, ez nem történt meg, és az AS valójában még mindig az égitest körül kering.
A cikk szerint a szakértő vizsgálatai kezdetekor azt kívánta kideríteni, lehetséges-e megtalálni a felszállóegységet, amelyről azt feltételezte, hogy a Hold felszínén van.
A NASA 2012-ben űrszondát küldött Hold körüli pályára a GRAIL projekt keretében, hogy feltérképezze az égitest gravitációs mezőjét. Meador úgy vélte, hogy az AS Holdra érkezésének helyszíne megállapítható a NASA általános küldetéselemző eszköze (General Mission Analysis Tool) segítségével, amellyel követhető egy űrszonda röppályája bolygók vagy holdak körül a gravitációs mező ismeretében.
Apollo 11 Lunar Module Docking Ascent
Public Domain NASA Video Source https://archive.org/details/Apollo-11_LM-landing_US-Flag-lunar-surface_LM-ascent-lunar-orbit-approach.mxf Music by Brian Enoh...
Meador különböző paraméterek használatával többször is lefuttatta szimulációit, amelyekben figyelembe vette például a Nap vagy más bolygók felől ható gravitációs mezőt, és a Napból érkező sugárzást is.
Minden szimulációja arra jutott, hogy a felszállóegység fenntarthatja egyenletes pályáját.
A tudós hangsúlyozta, ha az AS valóban a Hold körül kering, a NASA rendelkezésére áll olyan fejlett technológia, amellyel meg tudja keresni a modult.
A kutató elismeri, hogy ugyankkor más tényezők akár a felszállóegység pusztulásához is vezethettek, például megmaradt üzemanyaga ereszkedéskor felrobbanhatott, ezzel megváltoztathatta röppályáját.
