„Nekem nem volt, és nincs is tudásom arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról"
– nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Portfoliónak.
Elmondása szerint az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei.
„Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet”
– tette hozzá a külügyminiszter, aki eddig is kitérő válaszokat adott a megfigyelési botránnyal kapcsolatos kérdésekre.
Szijjártó: Nem tudunk semmit a lehallgatási botrányról
közölte Szijjártó Péter a V4 országok hétfői sajtótájékoztatóján. A külügyminiszter saját bevallása szerint hétfő reggel megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal főigazgatóját, aki azt mondta, hogy ebben az ügyben semmifajta együttműködés nem volt az izraeli vagy más titkosszolgálatokkal.
Azt azonban kiemelte, hogy „az országban működő titkosszolgálatoknak a kötelessége, hogy megvédjék a magyar nemzet biztonságát, ezért folyamatosan figyelik, hogy bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni”, ilyen esetekben pedig „nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye”.
Szijjártó emellett beszélt a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs munkájáról is.
„Személy szerint azért is örültem ennek a lehetőségnek, mert nekünk az elmúlt években is számos olyan javaslatunk volt, amelyek a fölösleges vagy a gazdasági növekedést lassító, visszatartó akadályokat vettek volna ki a rendszerből”
– mondta a külügyminiszter, majd hangsúlyozta, hogy a járvány utáni újraindítás olyan új globális versenyt teremt, „ami tényleg élet-halálra megy”, így enyhíteni kell a bürokratikus kereteken.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Szóba került az interjúban az is, hogy a magyar kormány helyreállítási tervét egyelőre nem fogadta el az Európai Bizottság.
„Ne legyenek illúzióink, az európai intézmények Brüsszelben már többször bebizonyították, hogy a pénzügyi kérdéseket zsarolásra használják fel. (...) Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk”
– taglalta Szijjártó, aki szerint a melegellenes módosítókkal tűzdelt „pedofiltörvény” miatt nem tudnak megegyezni a brüsszeli testülettel.
A kormány nem is tervezi megváltoztatni a törvényt, ennek ellenére Szijjártó bízik abban, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is elérheti majd az 5,5 százalékos növekedést 2021 végére. A külügyminiszter szerint „minden idők legsikeresebb első félévét zártuk”, gazdaságtörténeti rekordot döntött a beruházásösztönzés, idén pedig „minden idők legmagasabb exportjára számítunk, 110-112 milliárd eurós nagyságrendre”.
Címlapfotó: MTI/Borsos Mátyás
