Hutch Mansell tipikus jenki kertvárosi figura. Lúzer, akinek orra előtt hajtanak el a szemetesek jót röhögve. Lúzer, akit megvetnek saját gyerekei. Lúzer a neje szemében is, aki évek óta úgy kerüli el a közös ágyat, mint ürge a sasfészket. Rokona fémgyárában dolgozik, busszal jár haza. A vacsora hideg, a sör meleg. Mi kell még a köznapi senkiséghez?
Kábé 200 millióan élnek így az USÁ-ban és pár milliárdan – ők azért a szerencsésebbek – a világon. De az élet olyan, hogy pillanatok alatt minden átfordulhat, hihetetlen kanyarokat vehet. Hősünknél ez a pont akkor jön el, amikor leleplez egy betörő párt a házában. Erős fia fojtófogással elkapja az egyik bűnözőt, de az apa utasítására el kell engednie.
A fiú szemében Hutch ezután nem lúzer, hanem gyáva alak, akit megvet. Hogy az este teljes legyen, szomszédja, egy pléhbojler, villog előtte új sportkocsijával. - Na, szomszéd, milyen a gumim szaga?
Aztán Hutchban megmoccan valami. Akit mindig bántanak, az egy ponton elszabadul és akkor jaj a világnak. A kisember lázadása egy munka utáni buszozáson tör ki – szó szerint. Akkor, amikor egy csapatnyi huligán száll fel a járatra és molesztálja az utasokat. Főleg egy fiatal lányt. Hősünk annyira egy senki számukra, hogy észre sem veszik.
Aztán a gyorsan elkövetkező, pontosan 5 egész 47 másodpercben szembesülnek csaknem végzetes vakságukkal. Mansellből ugyanis kitör a vadállat és szó szerint szétveri a társaságot. Ez a jelenetsor valószínűleg bekerül majd a legjobb filmtörténeti epizódok közé, olyan szakmai bravúrral forgatták le.
Ilya Naishuller Senki (Nobody) című mozija egy teljes évet késett a covid miatt, de így is átütő siker. Pedig igazából nem hoz újat: egy rejtőzködő férfi, aki persze dolgozott a titkosszolgálatoknak, sőt revizor volt (revizor: profi bérgyilkolászás az államhatalom szíves kérésre). Amikor ettől megcsömörlött, unalmas kertvárosi kisemberré lett.
De miért is a siker és a figyelem e film iránt? Két ok miatt. Az egyik a főszereplő személye, aki a zseniális tévés széria, a Better Call Saul (Hívja Sault!) főhőse, azaz Bob Odenkirk. Az amerikai színész a sorozatban egy furfangos, simlis, nagydumás, de nagyon is sebezhető ügyvédet jelenít meg, hihetetlen erővel.
Ezzel viszont beskatulyázta magát. A rendező érdeme, hogy mégis őt húzta elő a kalapból Mansell szerepére. Odenkirk a Senkiben akkorát alakít, hogy a legjobb akcióhősök sorába emelkedik. Úgy, hogy teljességgel távol áll tőle ez a műfaj. Ez a színészi képesség mindenképpen figyelemre méltó.
A másik ok, ami figyelmet és némi meghökkenést keltett, az a film nyíltan vállalt oroszellenessége. Mármint a mai orosz oligarchák tekintetében. Ők a sztoriban egytől egyig gyilkosok, rablók, pszichopaták, adócsalók, vagyis rosszemberek. Ez az oroszellenes él a trumpi éra után több mint érdekes.
Egy biztos, a Senki letette a névjegyét és innentől az akciófilmezés új ecsetvonással bővült. Lehet, új vászon is kell majd hozzá.
