Péntek korareggel közleményt adott ki a norvég külügyminiszter, Ine Eriksen Søreide, amelyben a magyar kormánnyal folytatott, végül eredménytelenül végződő tárgyalásokról számol be röviden - írja a 24.hu.
A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely már elárulta, hogy hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak az adományozókkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap és az EGT Alap civil pályázatainak lebonyolítója, aki végül a 77 milliárd forintnyi támogatás átadását megszervezheti hazánkban a civil szervezetek részére.
Az ingyenpénzt a társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lehetett volna fordítani, a pénzt pedig végső soron a minisztériumok kezeltek volna.
A cikk emlékeztet, hogy 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az akkori lebonyolító, az Ökotárs ellen. Ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát.
Miután a magyar kormány ezt lenyelte, azt azért sikerült elérnie, hogy a következő – elvileg 2017 után kezdődő – támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólása legyen, és ha nem is ő választja ki, hogy ki legyen az, meg tudja akadályozni, hogy az legyen, akit nem akar.
A norvég külügyminiszter közleményéből pedig az derül ki, hogy most pontosan ez történt. A tárcavezető arról számol be ugyanis, hogy az eredménytelen tárgyalások végén Magyarországra azok a források sem érkeznek meg, amelyekkel a gazdasági és az energetikai szektor is erősödhetne, és támogatni lehetne belőle a kisebbségeket. Hangsúlyozza: az adományázó országok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen.
Magyarország elfogadta ezt a szempontot. De ugyanakkor nem fogadta el a legjobbra minősített pályázatot
– írja a norvég külügyminiszter az eredménytelen tárgyalások okáról.
A cikk szerint a jelentkező konzorciumok beadott pályamunkáit egy brüsszeli iroda értékeli, és az a szokás – és azt az érintett országok közül mindegyik, így Magyarország is elfogadta –, hogy a szakmai szempontok alapján legtöbb pontot kapó „csapat” kapja meg a lebonyolítói feladatot, ebbe a folyamatba pedig nem szólhatnak bele a nemzeti kormányok.
Azt nem tartalmazza a közlemény, hogy most melyik konzorcium kapta a legtöbb pontot.
A norvég belügyminisztérium közleménye azt is megjegyzi, hogy a magyar kormánnyal 2016 óta tárgyaltak arról, hogy miképp lehetne a támogatásokat Magyarországra juttatni.
Azaz most egy többéves folyamat ért véget, kidobott idővel és pénzzel zárulva.
Ugyanakkor nem lennénk meglepve, ha az elszalasztott 77 milliárd forint megmagyarázása abban csúcsosodna ki, hogy a civil egyesületeknek szánt pénz tulajdonképpen "Soros-szervezeteknek" ment volna, ám ettől sikeresen meg lettünk védve.
