Kacsasejtekből, laboratóriumban készül a jövő libamája

Vágvölgyi Bálint 2021-07-23 07:26:00
Kaliforniában évekkel ezelőtt betiltották a libamájat, a francia konyha különlegességét, amelyhez elengedhetetlen az állatok tömése.

Kacsasejtekből alkot libamájat laboratóriumban egy párizsi startup cég.

"Be akarjuk bizonyítani, hogy a laboratóriumban előállított hús nem korlátozódik a hamburgerekre, hanem gasztronómiai termékeket is elő lehet állítani" - mondta Nicolas Morin-Forest, Gourmey nevű cég három alapítójának egyike. A vállalkozás ebben a hónapban 10 millió dollárt kapott európai és amerikai befektetőktől termékük tökéletesítésére. "Szükség van a hagyományos libamáj alternatívájára, meg kell újulnia ennek az ellentmondásos terméknek" - tette hozzá.

Kaliforniában évekkel ezelőtt betiltották a libamájat, a francia konyha különlegességét, amelyhez elengedhetetlen az állatok tömése. New Yorkban hasonló lépésére készülnek. Nagy-Britanniában is betiltották az állatok tömését, és a libamáj árusításának tilalmát is mérlegelik. Az Európai Parlament múlt hónapban tett javaslatot a libák, kacsák tömésének tilalmára.

Egy egyetemi kutatólaboratóriumban a Gourmay két éve fejleszti a mesterséges libamáj elkészítésének technológiáját. A cég alapítói között van Antoine Davydoff sejtbiológus és Victor Sayous molekuláris biológus, a cégnek ma már mintegy 20 munkatársa van.

"Állagát tekintve már 90 százalékban jók vagyunk" - mondta Sayous. "Karácsonykor felszolgáltam családomnak pirítóson együtt a hagyományos libamájjal, de nem mondtuk meg nekik, mit esznek. Néhányan el voltak ragadtatva, nem vették észre a különbséget" - tette hozzá.

A recept megtermékenyített kacsatojásból kivont sejtekkel kezdődik, amelyeket egy alumínium tenyésztőtartályba helyeznek, ahol 37 Celsius-fokon tartott tápoldat van.

Ahogy a sejtek osztódnak és megsokszorozódnak, a tápanyag elősegíti a májsejtek növekedését, és két-három hét alatt létrejön a libamáj. Kevés növényi zsírt adnak hozzá, hogy elérjék a krámes állagát. A kutatók séfek segítségével "finomhangolják" az eredményt.

"Mintegy 600 próbálkozásunk volt. Hetente többször kóstolunk meg különböző fajtákat és egy olyan recept jött létre, ami igen jó ízű, de még nem tökéletes" - mondta Nicolas Morin-Forest, a cég harmadik alapítója.

Szólj hozzá!

Már nem Kondora Bálint a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

Június 15-én jegyezte be a bíróság a változást.

Határérték alá csökkent az azbeszt kiporzás a szombathelyi Oladi Plató közelében

Négy helyen végzett mérést az önkormányzat: a Síp utcában két helyen a Sáfrány és a Márton Áron utcában. A kormány a héten dönthet az azbeszt-helyzet kezeléséről.

Útlezárásokkal jön Szombathelyre a hétvégén a Spartan Race

A belváros, a Kárpáti Kelemen utca környéke és a Dolgozók útja is érintett.

Indul a szombathelyi ebösszírás

Azok is kötelesek ismét bejelenteni kutyájukat, akik ezt már korábban megtették.

Lefejezték a MÁV vezetőségét

Az új Igazgatóság kinevezéséről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fog intézkedni.

Az építőipari szerszámok jelentősége és választása

Az építőipar mindig is az emberiség egyik fő alappillére volt. Az új technológiák és módszerek mellett vannak dolgok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be.

Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat

A költségcsökkentés nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt családi, kulturális, zenei és esti látványelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.

Gulyás Gergely lemond Fidesz frakcióvezetői posztjáról

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az Országgyűlés hétfői ülését.

Emberrablás Győrben

Tartozás miatt tartott fogva egy férfit négy másik.

Volt válogatott sportolóra kér súlyosabb büntetést a győri ügyészség

Elsőfokon a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 2. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy a művelődési házak jövője nemcsak az épületek felújításán, hanem a helyi közösségi szerepük újragondolásán is múlik.