Amikor a szombathelyi cipőgyár felvette a Sabaria nevet, sokan gondolták úgy: nem ez, hanem a Claudius császárhoz kötött Savaria elnevezés az igazi. Holott már a kezdet kezdete is kétosztatú volt, a Gyöngyös patak ó-latin elnevezéséből – Sibaris – levezetve Savaria, illetve Sabaria. Ettől függetlenül a legtöbb szakíró a Savaria alakot a római korhoz, míg a Sabariát a középkorhoz köti.
Borovszky Samu vármegyei történetíró részletesen foglalkozott a város nevének kialakulásával. Mint a Magyarország vármegyéi és városai című művében írja, az egykori „telepet” Tiberius Claudius császár emelte colonia, azaz városi rangra, Savaria néven.
„Eldöntetlen kérdés, vajjon e colonia a letelepült claudina tribus, vagy az alapító császár neve után kapta-e Colonia Claudia Sabaria (a feliratokban inkább Savaria) nevét; tény azonban, hogy e név alatt a római birodalom egész fennállása alatt virágzott és mint Felső-Pannonia fő- és székvárosa középpont volt, mely hivatva volt arra, hogy a római művelődést ápolja és minden irányban terjeszsze”.
Nagy Konstantin idejére esik Pannonia négy részre osztása, minek következtében Sabaria a Pannonia prima nevü tartomány fővárosa és a tartományi főnök (Praeses) székhelye lett. Ezen időben érte el Sabaria virágzásának tetőpontját. „Népessége megszaporodott,az őrállomásokból szervezett katonai csapatok számára nagyobb szabású középületek, hivatali helyiségek, oszlopcsarnokos bazilikák épültek. Közfürdők és szinházak keletkeztek és az egész colonia egy kis Rómává változott át".
Voltak és vannak, akik másként látják a mai napig. Mi több, megkérdőjelezik a várost, mint Szent Márton szülőhelyét. Egyikük, Siska Gábor, szintet is lépett: „Sulpitius Severus Szent Márton születési helyét a pannóniai Sabariába tette, melyből kettő is volt akkor. Tehát fennmarad(t) a kérdés, hogy melyik Sabaria (Savaria) – volt vagy lesz – az igazi.”
A történészi vita tehát rámutat arra, hogy a „természetes sem mindig természetes”, ha a múltat kutatjuk. A kettős név kapcsán a legelfogadottabb álláspont, hogy a középkorban Sabaria azonosítása egyértelmű volt. „Sohasem volt kétséges, hogy a római kori Savaria a középkori Sabariával, azaz Szombathellyel azonos. Sőt a magyar Szombathely és a római eredetű Sabaria névpár annyira közismert volt, hogy nem egyszer a Szombat-tartalmú helynevek latin fordítására használták fel” – áll egy levéltári kiadványban.
A megyei pártbizottságnak nem tetszett a név?
Mivel mindez a kádári időkben is ismert volt, csak találgathatunk: miért választotta a cipőgyár – és a sportegyesülete – a Sabaria nevet. Vélelmezhető, hogy így akartak kitűnni, hiszen a hatvanas-hetvenes évekre még a csapból is „Savaria” folyt. Másrészt viszont miért keltett ez vitát? Ezzel kapcsolatban hallottunk olyan véleményt, miszerint a megyei pártbizottságnak nem tetszett a név, mert azt egy vallási személyhez, azaz Szent Mártonhoz kötötték. Az ateista rendszer érthetően került mindet, ami behozta, behozhatta volna az egyházat és a vallást a közbeszédbe.
Elképzelhető, hogy – legalább is a háttérben – kialakulhatott egyfajta ideológiai vita a Sabaria névhasználat kapcsán? Vagy zavarta a vezetést, hogy, úgymond, „riválisa” támadt a Savaria névalaknak? Erről kérdeztük Feiszt György főlevéltárost, kutatót, aki „városi legendának” tartja az ellentéteket. „Ez egyszerűen csak kósza szóbeszéd, alapja nincs, semmiféle dokumentum nem rögzíti. Mind a Savaria, mind a Sabaria név használható volt és ma is az, ebből nem keletkezhetett vita. Az viszont lehet, hogy a kettős névalak eredetét nem ismerőknek furcsa lehetett a Sabaria. De ez egyéni probléma” – mondta.
Feiszt György szerint a szombathelyi gyakorlatban egyértelműen a Savaria honosodott meg, a legtöbb intézmény ezt viseli. Ha így nézzük, akkor Claudius császár „győzött".
Csupán csak egy betűnyi különbséggel.
