Egy év múlva, 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvényi előírás. Jövő nyártól tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az ITM idén elvégzett laborvizsgálata szerint a 120 vizsgált termékpár harmadánál tapasztalták úgy, hogy a külföldi változatban több volt a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb volt a tájékoztatás.
Ezt a jövőben már tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként szankcionálhatják, amennyiben egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma idén 420 különböző termékminta vizsgálatát végezte el. A Magyarországon kapható 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlították össze.
Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetették egybe a szakemberek.
Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) járhat el.
A bevizsgált 120 termékpárból 41 esetben találtak eltérést. 29-nél volt magasabb a külföldön forgalmazott szer hatóanyag-tartalma, 24-nél szerepelt több információ az olasz, osztrák vagy német csomagoláson.
„Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyarországi üzletekben. Tizennégy terméknél a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják"
– mondta el Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár
A törvény elfogadása és hatályba lépése közötti másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy a majdani bírságolás elkerülése érdekében hogyan változtassanak gyakorlatukon.