Nem ritka látvány, hogy bütykös hattyúk szállnak le a szombathelyi Csónakázó-tóra. Az már nagyobb élményszámba meg, amikor a madarak a tó körül költik ki tojásaikat és kora nyáron kis hattyúk követik a nagy fehér madarakat.
Hát most egészen közelről figyelhetjük meg a hattyúk egyedfejlődésének szakaszait. Egy hattyúpár ugyanis a Csónakázó-tó kisebbik tavának partjára rakott fészket, egészen közel a sétányhoz.
A sétány és a fészek közötti távolságnál nem ajánlatos közelebb menni, ugyanis a hattyúk még az emberre is rátámadnak, ha veszélyben érzik a tojásaikat. A Wikipédia így ír a kotló hattyúkról:
Márciustól júniusig költ. A fészket csak a tojó építi, sekély tavak nádasainak szélén. Ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és maga mögé teszi ezeket. Ezt az egyszerű mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. Kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. 34-38 napig költ; eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes magasságában felágaskodik, és félelmetesen csapkod szárnyával. Ha ellensége ettől nem menekül el, akkor feladja a küzdelmet, és visszavonul.
A félig fészekhagyó fiókákat mindkét szülő vezeti, sőt rendszeresen a hátukra is veszik őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos koruktól önállóak, de még egy évig a szülők közelében maradnak.