Aranyvaluta volt Körmendnek a híres bolgárkertészet

ugytudjuk.hu 2021-04-13 07:11:21
Lassan a feledés homályába vész, hogy egy időben a körmendi bolgárkertészek látták el szinte a fél megyét friss zöldséggel, el-és kiterjesztve a modern kiskert kultúrát. Aki még emlékszik rá, az ma is vallja: soha olyan jóízű zöldségféléket nem ízlelt azóta sem, mint amit a délről hazánkba bevándorlók termesztettek.

Rien Andor a hatvanas években koptatta a körmendi gimnázium padjait. Kollégista volt, így minden nap jó kilométert kellett gyalogolnia a kolesztől a Thököly utca végén lévő gimibe. Volt ideje szemügyre venni a házakat és hallani, amint mindig kiszűrődött valamiféle munkazaj a nagy udvarokból.

Ebben az utcában több bolgárkertész is lakott. A nagybani termelést a Rába partján folytatták, mivel sok vízre volt szükségük és folyamatosan. De házaik udvarában sem maradtak tétlenek, kihasználtak minden négyzetmétert.

Máig őrzöm a kertészek emlékét

- mondja a nyugdíjas mérnök.

Az utca elején sorakoztak a házaik, jómódról árulkodtak.

Körmend a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben kezdte levetni poros mezővárosi (hivatalosan nagyközség volt) jellegét és ebben sokat segítettek a betelepülők. Az állami boltokban az egész országban alig volt árú, de nem itt: a tavaszi-nyári szezonban nem volt gond jó minőségű és addig alig ismert zöldségfélékhez jutni. Mindez fellendítette a helyi kereskedést.

Ha volt még idő az első csengetésig, belestem a kapukon. Az udvarok hátsó részén fura szerkezetek voltak, ezek révén öntözhettek, meg nagy üvegtáblák... Mivel volt sok víz és a város ezen része a fagyoktól védve volt - bőven termett paradicsom, paprika, saláta. De az igazi szenzáció a karfiol volt. Sokan eleinte meg sem merték enni

- nevet fel a férfi.

Egyszerűen jó volt sétálni a házaik előtt. Mert ott mindig friss, jó illatok fogadtak. Olyan érzésem volt, mint amikor kilépek a téli szürkeségből és tavaszi napfény fogad... Később össze ismerkedtem néhányukkal, rendszeresen vásároltam tőlük. Keszthelyi vagyok, de amikor eljött a szezon, vissza jártam Körmendre.

A városnak egyfajta aranyvalutája volt a bolgárkertészet. Ezt csak idővel ismerték fel. De már az is nagy szó volt, hogy nem bántak a bevándorlókkal „gyüttment" módra. Az évtizedek során a kertészek megbecsülést szereztek és körmendiekké váltak. Ma már alig akad leszármazott, kertészettel foglalkozó meg végképp nem.

 

De kik is voltak a bolgárkertészek? Hogyan kerültek az országba és annak legnyugatibb csücskébe?

A Magyarországon letelepedett bolgárok három nagy migrációs hullámban érkeztek, elsőként  1365–1426 között, majd 1688 után. A harmadik bevándorlási hul­lám 1860-tól a 20. század közepéig tartott, jellegében gazdasági migrációnak volt tekinthető.

Az országba javarészt bolgárkertészek és növény termesztők érkeztek, akik elsősorban gazdasági okok – a több százéves török uralom során kiala­kult föld nélküliség – miatt jelentek meg a történelmi Magyarország területén. 1865 és 1910 között összesen 62 településen re­gisztráltak bolgárkertészeket, Körmendet kisebb, de nagyon dolgos populáció találta meg.

A betelepülők honosították meg hazánkban az intenzív, öntözéses zöldségter­mesztést. Ezek a kertészcsapatok (tajfák) kezdetben ingáztak Magyarország és Bulgária között. Márciustól novemberig bérelt földeken dolgoztak, majd télre visszatértek szülőhazájukba. A századelőt követően többen földet vásároltak, áttelepítették családjukat Magyarországra, és egyre ritkábban tértek vissza Bulgáriába.

A bolgárkertészek igazi értékét az adta az őslakosok számára, hogy modernizálták a meglévő, elavult paraszt kertészeteket. A melegágy a bolgárok példája nyomán terjedt el igazán. A melegágyakban előhajtatott magokról a parcellákban a magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei.

Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek. A 19. század végén már szinte minden magyar város környékén megtalálhatóak voltak a bolgárkertészek, számuk ekkortájt elérte a huszonötezret.

Körmendi szerepükről Komjáthy Kálmán helytörténész, lokálpatrióta visszaemlékezéséből alkothatunk képet. A ma már kordokumentumnak számító feljegyzést először lapunk közli a nyilvánossággal. A szerző nyaranta culágerként (segédmunkás) keresett némi diákpénzt, majd eljutott a kertészetekbe.

Bulgár gazdáink velünk dolgoztattak és ha kiszúrták a lustálkodókat, jött a szégyen,  "neked jövő héten nincs munka" . Szerencsére én három nyáron dolgozhattam ezeknél a szorgalmas, kemény, de igazságos embereknél. Mive1 róluk eddig még nem történt megemlékezés, most ezt próbálom a magam egyszerűségével pótolni

- írja bevezetőjében.

Teszem ezt azért is, mert az Ő becsületes munkájuk idején nem volt szükség Pestre járni zöldségfélékért, mert Körmendet és vonzáskörzetét bőven ellátták, sőt még Szombathelyre, Kőszegre is került terményeikből. Ma már csak egy eredeti - bevándorolt- bulgárkertész él nálunk, Kirov Miklós bácsi, de ő is már közel 90 éves, igaz, szellemi frissességének teljes birtokában van.

Kirov bácsi 1939-ben került Magyarországra. Előtte négy elemi és négy polgári iskolát végzett hazájában. Újdonsült asszonyával Körmendre költözött. EIkerült kis időre Bécsújhelyre, sőt még a Szudéta-vidéket is megjárta. Állítása szerint ott nem ismerték a káposztát. Azt hitték, hogy fán terem...  A Cser malomnál  5-6 alkalmazottal bérelt először 3 hold földet és nyári időben doIgoztatott.

Komjáthy Kálmán leírja, hogy egy idő után újabb három bolgár család telepedett le a városban. Az egyik a Dimov família volt, amelynek utódai még sokáig kertészkedtek.

A harmadik bulgár család Glacov Sándor és neje Ilonka néni volt. A TSZ szervezés nyomán a városba költöztek, megvásárolták egy kovácsmester házát a Thököly utcában, de itt már nem folytatták nagyban a kertészkedést. Munkájukhoz nagyon sok vízre volt szükség, ezt a Rába parton érték el. Saját kiemelő művet építettek, amit előbb ló, aztán benzinmotor hajtott.  

A körmendi, kockaköves Thököly utca ma.

A körmendi bolgárkertészekre ma már alig-alig emlékeznek a városban. Munkásságuknak nem állítottak emléket, de szerencsére ezt megtették másutt, például Budapesten.

Mindez nem homályosítja el ama tényt, hogy a 20. század elején-közepén fontos szerepük volt a vasi kiskertgazdaságok modernizálásban. Már azzal is, hogy versenyre kényszerítették a begyöpösödött kultúrájú parasztgazdaságokat. A bolgár-magyarok így lettek értékes és megbecsülendő honfitársaink. 

Szólj hozzá!

Úristen, very big! Szombathely 2 métert vert karácsonyfa magasságban Győrre

A legnagyobb felállított fa idén is az ország karácsonyfája, 16 méter magas. Viszont ez is eltörpöl Szeged 20 méteres mamutfenyője mellett.

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.