- Olyan állatot keresetem, ami nem hangos, nem büdös és lelegeli nekem a hátsó kertben a füvet - mondta mosolyogva Varga Tamás, miközben Szombathely egyik kertvárosi részében sétáltunk hátra a kenguruk földjére.
Szombathely a kenguruk földje!
Nap mint nap elmehetünk egy szombathelyi családi ház előtt kocsival, és nem is sejtjük, hogy a hátsó udvaron kenguruk tartják rendben a gyepet.
A kenguruk pedig mintha csak Ausztrália füves területein lennének: a legnagyobb természetességgel heverésznek, vagy éppen érezve a tavaszt, a fajfenntartás kötelességének próbálnak eleget tenni.
Tamás Bennett-kengurukat és Parma-kengurukat fogadott a kertbe. Igaz, mielőtt kengurutartásra adta volna a fejét, sok minden eszébe jutott. A minibirkától az tántorította el, hogy bégetésével zavarná a szomszédokat, az alpakák azért nem kerültek végül a kertbe, mert azok meg a gyümölcsfákat tették volna tönkre.
A kenguruk azonban senkit sem zavarnak. Sőt, olyannyira jól érzik magukat, hogy ottjártunkkor éppen három erszény is kölyköket rejtett. Amint felnőnek, állatkertbe költöznek, helyettük pedig új lakó kerül majd a kertbe. Tamás ugyanis tudatos állattartó lévén nem szeretné, ha beltenyészet alakulna ki.
Tervek pedig vannak a jövőt illetően. Hamarosan akár egy emu is kerülhet a kertbe, így bővítve a szombathelyi kenguruk földjét.