Még az ott élők közül sem sokan tudják, hogy Dél-Budán, a nagy forgalmú főutak, autópályák és vasútvonalak, valamint az őrmezői lakótelep közé ékelődve egy rendkívüli természeti érték bújik meg a föld alatt és felett. A dél-budai keserűvíz-források hazánkban és Európában is egyedülálló természetes gyógyvizet adnak, ám több tanulmány és szakértő szerint is veszélybe kerülhetnek a vízbázis védőterületén tervezett Dél-budai Centrumkórház miatt.
A sokszor csak elitkórháznak aposztrofált egészségügyi intézmény építésével mi is foglalkoztunk, az intézményhez ugyanis nem terveznek kötött pályás közlekedést, vagyis sok, kényszerű átszállással lehetne elérni azt a városból.
Kötöttpályás kapcsolat nélkül, még nagyobb autós forgalmat generálva épülhet meg a Dél-budai Centrumkórház Budapesten?
Forgalmas főút délre, még forgalmasabb autópálya északra, ám valahogy mégsem érzi úgy az ember, hogy karnyújtásnyira lenne a város. Ez itt Dobogó, vagyis a főváros nyugati kapujánál elhelyezkedő alig-alig lakott, zömében zöldterület. Néhány kutyafuttatón és egy repülőmodellezőn kívül most nincs is itt senki, ami a bokáig érő sarat figyelembe véve talán nem is csoda.
Meleg Dániel, az LMP dél-budai szervezetének elnökének közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy a Fővárosi Önkormányzat - a XI. kerület kezdeményezésére - megkezdte a Dobogó út - Péterhegyi út - Őrmezeti út - Balatoni út által határolt terület védetté nyilvánításának előkészítését.
Mint írják: "A magas természeti értékkel bíró, illetve a biológiai sokféleség megőrzésében nagy szerepet játszó területek védették nyilvánítását Budapest megmaradt természetközeli élőhelyeinek megőrzése érdekében Budapest Főváros Önkormányzata kiemelten fontos feladatként kezeli".
A szomszédos területen található Kőérberki Szikes Rét Természetvédelmi Terület 1982 óta védettA tájékoztatásból kiderült, hogy a Főpolgármesteri Hivatal a védett terület értékeit már fel is mérte, az összeállított szakmai anyag alapján pedig megkezdte a mintegy 30 hektáros terület védetté nyilvánításának előkészíítését.
Emellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az összeállított dokumentáció alapján megküldte szakmai véleményét, amely szerint hozzájárult a terület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításához.
A védetté nyilvánítás indokoltsága utána az eljáró hatóságnak most meg kéne vizsgálnia a védelem céljaihoz, megvalósításához szükséges intézkedéseket, a védelemhez szükséges feltételeket és a pénzügyi eszközöket, akár helyszíni szemlével együtt, ám a járványügyi korlátozások miatt nem lehet lefolytatni a vizsgálatot, ezért a Fővárosi Közgyűlés csak később dönthet a védetté nyilvánításról.
A terület ma is zárt, így valamelyest védett az emberi tevékenységgel szemben"A területen működik az elzárt, csak engedéllyel látogatható Ferenc József keserűvíztelep, ami lehetővé tette a Kőérberki Szikes Rét Természetvédelmi Területhez hasonló, értékes élővilág fennmaradását." - mondta érdeklődésünkre Meleg Dániel, az LMP dél-budai szervezetének elnöke.
"A területet több hektáros magasfüvű rétek, nagyobb kiterjedésű, összefüggő területen található nádasodó, szikesedő mocsárrétek és sztyeppesedő füves szikespuszták alkotják. A védelemre érdemes területen a védett növény- és állatvilág számos faját megtalálhatjuk, hiszen a terület a háborítatlanságával és vizes élőhely jellegéből fakadóan a fővárosban unikumként teremt életteret, ezen fajritkaságoknak."
Sőt, a politikus szerint a fás-bokros és ártéri területei még a védett kőérberki szikes rétnél is változatosabb madárvilágnak adnak otthont. Hozzátette: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának tagjai eddig összesen 109 madárfajt figyeltek meg a védelemre érdemes területen.
Mivel a több évtizede védettségi oltalmat élvező Kőérberki Szikes Rét Természetvédelmi Terület és a most védetté nyilvánítás alatt álló terület szomszédos egymással és élőhely jellegét tekintve nagyon is hasonló, ezért megállapítható, hogy a két terület valamikor összefüggő egészet alkotott.
A terület természeti értékére jellemző, hogy a fővárosban csupán itt és a szomszédos - egyébként 1982 óta védett -Kőérberki szikes-rét természetvédelmi területen maradtak fenn szikes területekhez kötődő társulások napjainkig. Mivel a keserűvíztelephez tartozó rét csak engedéllyel látogatható, bizonyos fokú oltalma ma is van, de természetvédelmi szempontú kezelését, főkét a tájidegen fásszárúak visszaszorításának terén előre kéne lépni. Így a védelem hosszú távon képes lenne szavatolni a terület fennmaradását és jövőbeni megőrzését - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői anyagában.
Meleg Dániel emlékeztet: Ez a terület a keserűvíz kutak miatt hidrogeológiai szempontból különösen érzékeny. A 2017-ben elfogadott kerületi építési szabályzat szerint Vb-XI-01 vízbeszerzési terület besorolású, a területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint őrházak helyezhetőek el. Tehát építkezni vagy a vízkitermelésen kívül más gazdasági tevékenységet folytatni ma sem lehet. A védetté nyilvánítás abban jelent előrelépést, hogy a terület kezelése átkerül a fővároshoz.
"A szakszerű, természetvédelmi célú gondozást a Főkert szakemberei fogják ellátni, valamint a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának természetvédelmi őrei gondoskodnak a természeti értékek fennmaradásáról. A védetté nyilvánítás tehát segíti a terület a mainál szakmaibb kezelését és nagyobb védelmét."
- folytatta.
Védőövezetbe épített gigakórház veszélyezteti a vízbázist
"A szuperkórházat a vízbázis hidrogeológiai "B" védőövezetébe tervezik, tehát potenciálisan hatással lehet a vízbázisra (vízszint-süllyesdés, szennyezés). Ezért aggasztónak találom a szuperkórház projektet. Természetvédelmi szempontból sem szerencsés a helyszín, hiszen a természetvédelmi területek körül jó, ha van pufferzóna, ami kevésbé terhelt. A szuperkórház viszont a napi több ezres forgalmával ebbe nem fér bele - folytatta Meleg Dániel, aki szerint azért sem jó a helyszínválasztás, mert nincs megfelelő közösségi közlekedés, és egy zöldterületre épülne a kórház.
Meleg Dániel szerint a zöldterületek megőrzése fontos lenne klímavédelmi szempontból, meg kell állítanunk a főváros (és agglomerációjának) szétterülését. A fejlesztéseket a 11. kerületben is szép számmal jelen lévő barnamezős területeken kellene végezni.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.
