Amikor Dézsi megpróbálta megpuccsolni Borkait, akit a KDNP, az MSZP és az SZDSZ összefogása mentett meg

Pintér Bence 2021-03-22 14:02:00
2007 nyarán éles pengeváltásban volt a Szijjártó-Dézsi tandem által vezetett győri Fidesz-frakció és Borkai Zsolt frissen megválasztott polgármester. De mi történt pontosan?

Szijjártó Péter minapi látogatása kapcsán felidéztük, hogy Dézsi Csaba András polgármester hosszú politikusi működése során párszor már összetűzésbe került saját pártjával. Ott nem mentünk bele mélyebben, viszont

kifejezetten érdekes történet, hogy mi történt 2007-2008-ban a Fidesz és Borkai Zsolt között, hogyan erősítette meg hatalmat a Fideszen kívüli civilként bekerülő polgármester úgy, hogy Szijjártó Péter, Simon Róbert Balázs, Németh Zoltán és Dézsi Csaba András fogtak össze ellene.

2007-ben járunk, egy évvel azután, hogy Borkai Zsolt, az ismert sportoló, olimpiai bajnok a szövetségben induló Fidesz-KDNP támogatásával, a szavazatok 49,53 százalékát megszerezve Győr polgármestere lett. Ezzel egyébként a legtöbb Fidesz-KDNP-s képviselőnél jobb eredményt ért el, a pártszövetség 19 jelöltjéből kilenc szerzett ennél több százalékot (Dézsi Csaba András Nádorvárosban, Gangl András Ménfőcsanakon, Szabő Jenő Gyirmóton, Kovács Tamás Marcal I-en, Horváth László Marcal II-n, Németh Viktor Révfaluban, Sik Sándor Szentivánon, Somogyi Tivadar a belvárosban, és Simon Róbert Balázs Szabadhegyen), ki lehet jelenteni tehát, hogy ha hajszállal is, de a 12 évvel később később a szexorgia-botrányba belebukó Borkai egyébként népszerűbb volt a Fidesz-KDNP képviselőinél.

A helyi Fidesz azonban egyre kevésbé volt elégedett a polgármesterrel: úgy érezték, hogy lassan haladnak a dolgok, nem elég gyors a tempó, illetve hogy kikerül a kezdeményezés a Fidesz-frakció kezéből, és egyre inkább átkerül a kabinetfőnök, Bolla Péter kezébe.

A bomba a 2007. június 14-i közgyűlésen robbant, amikor a Szijjártó Péter által vezetett Fidesz-frakció tagjai a Tulajdonosi Bizottságon keresztül olyan javaslatot tettek le az asztalra, ami elvonta volna a polgármester tulajdonosi jogköreit bizonyos városi cégekben: a Pannon-Víz Zrt-nél a tulajdonosi képviseletre Németh Zoltán alpolgármestert (Fidesz), a Rába Rt.-nél a tulajdonosi képviseletre Simon Róbert Balázs alpolgármestert (Fidesz), a Győri Innovációs Marketing Kft.-nél a tulajdonosi képviseletre a Tulajdonosi Bizottság elnökét, Horváth Lászlót hatalmazta volna fel a közgyűlés, a hivatalos indoklás miatt azért, hogy a polgármestert „tehermentesítsék”, valójában pedig azért, hogy figyelmeztessék.

A közgyűlésben stabil volt a Fidesz-KDNP többsége: a 35 fős testületben összesen 20 képviselőjük volt. A Fidesz 16, a KDNP 4, az MSZP 10, a Pro Urbe 2, az SZDSZ és az MDF 1-1 képviselőt adott, illetve függetlenként ült bent dr. Schmidt Péter. Az egyszerű többséghez tehát 18 képviselőre volt szükség – a Fidesznek önállóan ez nem volt meg, és úgy tűnik, hogy a KDNP-ben sem bíztak eléggé, mivel már előre szövetségest kerestek a Pro Urbe egyesületnél a Borkai jogait korlátozó, figyelmeztetésnek szánt javaslat elfogadásához.

Az árulás

Az ülésen Szijjártó Péter, a Fidesz frakcióvezetője taktikusan nem vett részt, a javaslat keresztülvitelét pedig – az eseményekre akkor rálátó forrásunk elmondása szerint – a helyettese, Dézsi Csaba András vállalta magára. A Borkai ellen szövetkező frakció úgy számolhatott: ha a 16 fideszes és a két Pro Urbe-tag együtt szavaz a kérdésben, akkor nem lehet probléma, és ebben az esetben mindegy is, hogy az ellenzék mit csinál.

A napirendi pont előtt aztán szóra emelkedett Borkai Zsolt polgármester, aki finoman ugyan, de sérelmezte a javasalatot. Ezt mondta a jegyzőkönyv szerint: „Köszöni, hogy a Bizottság ennyire aggódik a leterheltsége miatt, azonban elmondja, hogy sem szóban, sem írásban, sem képviselőtől, sem a bizottságtól nem kérte tehermentesítését. Mivel a Közgyűlés őt korábban a tulajdonosi képviseletbe delegálta, kéri a Képviselőtestületet, hogy ezeknél, a cégeknél továbbra is ő láthassa el a képviseletet, annál is inkább, mivel nem mondott le e jogáról! Amennyiben a Képviselőtestület a következő időszakban, a személyét érintő döntést szeretne hozni, kéri, hogy tájékoztassák őt írásban, vagy szóban!”

Azt is elmondta, hogy az előterjesztést fél órával a közgyűlés előtt kapta meg, a Tulajdonosi Bizottság tárgyalása után. Tudomása szerint a napirenden nem szerepelt korábban. Szólásra emelkedett a korábbi MSZP-s polgármesterjölt, Eredics Imre is, aki elmondta: visszás dolog úgy csorbítani a polgármester jogkörét, hogy bele erről egyáltalán nem egyeztettek előre.

A polgármestert érintő három szavazásból az elsőn aztán kiderült, hogy nincs meg a várt többség a javaslat mögött, valaki ugyanis kiszavazott a Fidesz-frakcióból.

A visszaemlékezések eltérnek, a közgyűlési jegyzőkönyv nem részletes, ráadásul kissé ellentétben áll a Kisalföld másnapi cikkével. Mi a következőképp tudjuk rekonstruálni a dolgokat: a Pro Urbe két tagja és a független Schmidt Péter a Fidesszel szavazott az első szavazáson, de nem szavazott velük a KDNP, illetve az egyik fideszes sem, aki a visszaemlékezések szerint az akkor még a Fidesz-frakciót erősítő Szabó Jenő volt. Ezután a második szavazáson már a Pro Urbe is elpártolt a minipuccstól, így aztán sorban mind a három jogkör-elvonást leszavazta közgyűlés.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Borkait egy elég valószínűtlen koalíció támogatta és erősítette meg hatalmában: az MSZP, a KDNP, az SZDSZ és az MDF politikusai álltak ki mellette a Fidesz ellenében.

Borkai tehát győzött, Szijjártó Péter augusztusban lemondott a frakció vezetéséről – hivatalosan azért, mert sok dolga volt a Fidesz szóvivőjeként –, amit Dézsi Csaba András vett át. (A lemondását bejelentő augusztus 29-i Kisalföld-interjúban elhangzik a következő mondat: „Engem Dézsi Csaba András hozott a politikába. Aki tehát nem örül az én közéleti szerepvállalásomnak, az legyen szíves Dézsi doktornál éljen panasszal.” Emellett szó esik arról, hogy Szijjártó szerint a két legfontosabb fejlesztés a Széchenyi tér felújítása és a marcalvárosi uszoda építése. Utóbbi azóta is várat magára.)

Dézsi a közgyűlés másnapján (2007. 06. 15.) megjelent Kisalföld-cikkben azt nyilatkozta: el kell gondolkodniuk, hogy tartható-e a frakciószövetség a KDNP-vel, ami aztán később fel is bomlott. Dézsi a felbomlásról szóló cikk szerint „sok sikert kívánt ahhoz, hogy a keresztény-demokraták jelenlegi 1-2 százalékos népszerűségi mutatójukat feljebb tornásszák”. Érdekes a másik cikk is azon az oldalon egyébként: ebben a Dunakapu tér felújításáról van szó, és arról, hogy megnyugodtak a piacosok, hogy maradhatnak a téren. Később ugye mégis kiderült, hogy menniük kell, és csak idén áprilisban költözhetnek majd vissza.

A polgármester és a Fidesz-frakció ellentéte megmaradt, a következő nagyobb töréspont a városi cégek holdingba szervezése volt (ez lett a Győr-Szol), amit a polgármester akart, a frakció viszont nem támogatott. Később Borkai meg is vonta Németh Zoltán alpolgármesteri jogköreit, majd 2008 elején eldöntötte a huzavonát, amikor egyenesen Kövér László jött el Győrbe rendet rakni, és leváltani Dézsi Csaba Andrást a frakció éléről. A helyére Somogyi Tivadar került, aki egyben alpolgármester is lett, és tavaly vonult vissza a politikától. Szabó Jenő 2007 novemberében átlépett a KDNP-be, az elmúlt évben pedig, már a Dézsi-érában fontosabb szerephez jutott a Győr-Szolnál.

Szólj hozzá!

Lecserélte V.Németh Zsoltot Körmend fideszes polgármestere

Már a tiszás Horváth Nándor Zsolttal egyeztetett a város további fejlődéséről.

Néher András: Ne a tisztességes emberek fizessék meg az építési hulladék leadásának árát!

A TISZA Párt országgyűlési képviselője a lakossági díjfizetés megszüntetését kezdeményezte az illetékes minisztériumnál.

A bűnügyi felügyelet szerepe a magyar büntetőeljárásban

A bűnügyi felügyelet kifejezés talán nem mond sokat mindenkinek, mégis fontos eleme a magyar büntetőeljárásnak.

Ritka pillanat a magyar politikában: a miniszterelnök elnézést kért és elismerte, hogy hibázott

Magyar Péter szerint az általa elkövetett kommunikációs bakik is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Polgár Judit végül nem vállalta a köztársasági elnök-jelölést.

Lakossági fórumot tartanak Győrben, a Bisinger József sétány tervezett módosításáról

Július 23-án a Városházán ismertetik az övezeti paraméterek változtatására vonatkozó javaslatot.

Téves gyanú miatt kezdtek autós üldözésbe - vádat emelt a győri ügyészség egy testvérpár ellen

A férfiak tolvajoknak hittek egy autóban várakozó öt fiatalt, majd az üldözés során többször is nekihajtottak az előlük menekülő járműnek.

Néher András tiszta vizet öntött a jeges pohárba: nem a jégkármentesítő rendszer okozza az aszályt

A TISZA országgyűlési képviselője szerint tévhitek és összeesküvés-elméletek terjednek a talajgenerátorok működéséről, miközben a rendszert központilag irányítják.

Elnöki ügy - Sulyok Tamás elillanása után, éles politikai vita bontakozott ki Polgár Judit lehetséges államfővé választása körül

Amíg a TISZA Párt frakciója egységesen támogatja a korábbi sakk világbajnok jelölését, az ellenzéki szereplők bírálják az államfő-váltás folyamatát.

Visszahívják Bebes Istvánt a düsseldorfi főkonzulátus éléről 

Úgy néz ki, hogy alig egy év után véget ér a volt körmendi polgármester diplomata karrierje.

Hogyan válassz otthoni autótöltőt?

Az elektromos autók terjedésével egyre többen keresnek megbízható otthoni töltési megoldást.

Szegeden mondják majd ki a Czeglédy-ügy másodfokú ítéletét

Az főügyészség minimum 15 évre súlyosbítaná a politikus büntetését.

Fénybe borultak Győr folyói: ismét több ezren követték a Lampionos Hajós Felvonulást

A régi hagyományt újraélesztő rendezvény idén is látványos esti programmal várta a győrieket - az önkormányzat félmillió forintos támogatással segítette a megvalósítását.

Július 31-vel szűnik meg Kántás Zoltán Sárvári Gyógyfürdővel kötött ügyvezetői munkaszerződése

Az ügyvezetői feladatokat 3 hónapig Zelles Zsolt stratégiai igazgató látja el.

Miniszteri látogatás Szombathelyen - Az év végére megoldódhat az Oladi Plató azbeszt-helyzete

Lőrincz Viktória meghallgatta a szombathelyi városvezetés tanácsait.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 3. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat harmadik része azt vizsgálja, hogyan lehetne a TISZA programjaiban szereplő kulturális, önkormányzati, civil és közösségi célokból valódi közművelődési szakpolitikát építeni.