A föld már nem azé, aki megműveli

ugytudjuk.hu 2021-03-12 05:57:00
Az elmúlt 16 évben félmillió gazda tűnt el a földekről.

Röpke tíz év elég volt ahhoz, hogy az orbáni újvilág kreálta Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) teljesen átalakítása a magyar agrárviszonyokat. Új földesurak jelentek meg a falvak határában, az uniós pénzeső valahogy mindig az egyre terebélyesedő nagybirtokokra hullt. Tíz év elég volt ahhoz, hogy a 2010-es választások előtt a vidéknek még fűt-fát ígérő orbáni politika kormányra kerülve 180 fokot forduljon. Ígérték a kisposták, iskolák, boltok megtartását, amit az előző, balliberális kurzus is elhanyagolt, viszont kiterjesztették sikerpropagandájukat.

Az egykori parasztság utódai azt vették észre, hogy öltönyösök jönnek felvásárolni kis földjeiket és már nem képesek versenyezni az egyre növekvő, „valahol a városban élő" tulajdonosú birtokokkal. Miután pár százezer forint ellenében  „megszabadították" őket évezredes áldott és nyűggé lett ősi földjüktől, önellátásuk is ment a lecsóba. Látniuk kellett, hogy az állami földeket, a korábbi téesz és gazdaság területeit is sorra vásárolják fel számukra ismeretlen alakok. Akiknek első dolguk volt az új vagyon bekerítése, a „Magánterület, belépni tilos!" táblák kitétele. A derék vidéki ekkor szembesült azzal, hogy a föld már nem azé, aki megműveli.

Gyors ütemben épült ki az új nagybirtokosság, lett a semmiből hirtelen több ezer hektárnyi föld tulajdonosa például a felcsúti Mészáros-család, vagy a szintén felcsúti illetőségű Orbán-família. De látványosan tollasodtak mások is, közte üzletemberek, politikusok, jogászok, bankárok, vagy éppen jószerivel földet is alig látott strómanok. Aggódniuk nem kellett, mert áramlottak a kormányzati és az uniós milliók, milliárdok a földalapú támogatások révén.  

Mára oda jutottak az egykori kisgazdák, hogy szinte minden esélyük elveszett a földszerzésre, így az önálló gazdálkodásra is.

Ennek nyomán kiszolgáltatottá váltak. De ez nem először van így a magyar agráriumban. 

A földtulajdonlás, ennek szerkezete mindig is erős politikai kérdés volt. Éppen most száz éve, hogy a kisgazda politikus Nagyatádi Szabó István meghirdette földreformját, ezzel pártja nyert a választásokon. A reform viszont kudarcba fulladt: mindössze 400 ezer ember kapott fejenként csupán 1 hektárnyi földet. Rákosi is saját céljaira használta az agráriumot, amikor meghirdette „A föld azé, aki megműveli!” kommunista földosztást. Pár év múlva ugyanő erőszakkal vette vissza a parasztok jussát, kolhozba kényszerítve őket. A magyar paraszt kisemmizése már-már rutinná vált a politikusok körében.

A mostani kisemmizési folyamat szelídebbnek tűnik, mivel körmönfont, ravasz jogi lepelbe burkolt. A „nemzeti tőke" erősítése jegyében nyúlták le az állami földeket, irányított pályázatokkal, privatizációval juttattak birtokhoz egy jól körülhatárolt réteget. Ők ma a NER egyik fő bázisa, haszonélvezők és egyben hűbéresek. A ravaszul, fillérekért „kivásárolt" kisparasztok pedig jobb esetben bérmunkások az általuk nem is ismert gazdák földjén, egykori magánbirtokukon. Már nem is kötődnek a földhöz érzelmileg, egyéni ambícióikat letörték. Falvaikat pedig megfosztották az önálló termelő erő pozíciótól.   

Az önellátás mindig is stratégiai jelentőségű az országokban, ezt most az úgynevezett land grabbing-jelenség (földrablás) fenyegeti. Lényege, hogy politikai/jogi trükkök sorozatán át a kistermelőtől a nagybirtokosokhoz, agrár-nagyüzemekhez, majd spekulációs földvásárlókhoz kerül a termőföld.Ezt a politika nálunk olyan szlogenekkel álcázta, mint például Földet a gazdáknak! A folyamat révén tollasodott meg és lett nagybirtokossá a felcsúti Mészáros és Orbán család több tagja.

Nyugat-Európában máig megmaradtak a kis-és középbirtokok (150-300 hektár), de Magyarország ebben is kivétel. Ángyán József volt fideszes agrár-politikus (egy időben az Orbán-kormány államtitkára) írja, hogy „a mezőgazdasági terület felső 20 százalékát a 3 ezer hektáron felüli birtokok használják".

A számok azt is megmutatják, hogy 2000-ben 960 ezer, 2010-ben pedig 525 ezer egyén gazdaságot regisztráltak az országban. 2016-ban számuk már a 360 ezret sem érte el, vagyis több mint félmillió gazda „tűnt el" a földekről. Röpke 16 év alatt!

Hab a nernyikes tortán, hogy nálunk a gazdaságok felső 10 százaléka szerzi meg az agrártámogatások 80 százalékát, kivéreztetve a nem oligarchikus birtokokat. Ez pedig oda vezethet, hogy a föld amúgy is szűkülő eltartó képessége tovább csökken. Az Orbán-kormány földpolitikája tehát szemmel láthatóan egy új nagybirtokrendszer és nagybirtokos (nemzeti) osztály kiépítésére irányul. Ennek jegyében köt szövetséget az állami gazdaságok, téeszek, földjeit anno rablóprivatizációval megszerző tőkés nagybirtokosokkal, agráripari óriáscégekkel.

A folyamat végén a magyar nemzeti kincs, a termőföld, egy meghatározó része csupán pár tucat oligarcha és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági társaságok - újabb nevén integrátorok – kezébe kerül. A vidék pedig az uniós pénzekkel kitömött NER-zöldbárók, földesurak alapanyag-termelő hátsóudvarává válik. A sors fintora, hogy pont ez a vidék szállítja már hosszú évek óta azt a szavazat mennyiséget, amely kizsákmányolóit hatalomban tartja. 

Szólj hozzá!

Elindult a turisztikai szezon: éberségre int a rendőrség

Győr idén is színes programkínálattal, történelmi látnivalókkal és gasztronómiai különlegességekkel várja a látogatókat, de nem árt figyelni néhány dologra.

Három megye 1-es foci csapattal vág neki a 2025/2026-os szezonnak Szombathely

A Király, az Akadémia, és a Haladás is ott lesz a megyei elitben.

Egy igazán sokoldalú céginformációs rendszer

Cégvezetőként vagy egyéni vállalkozóként sokszor van szükségünk arra, hogy leendő partnereinkről minél részletesebb és megbízhatvóbb információkat gyűjtsünk.

Robbantással fenyegette egy férfi a Csornai Járásbíróságot

Emailben írta meg, hogy átküld egy rakétát, „azt lesnek, mint a moziba”.

Motoros védőfelszerelések: az alapoktól a csúcstechnológiáig

A motorozás jelentősen átalakult az elmúlt évtizedek során.

A lovagkirály legendájáról szól Szent László Napok programja Győrben

A lovas színházi show bemutatója lesz a a fő attrakció.

Kisebb költségvetéssel rendezik meg a Savaria Történelmi Karnevált Szombathelyen

A városban működő cégek felajánlásai nélkül rövidebb és kulturális kínálatában szegényebb lett volna a rendezvény.

Késik idén a magyar dinnye 

A hideg tavasz átrendezte a szezont.

Augusztusi időutazásra hív a Savaria Történelmi Karnevál

Különleges helyet foglal el a magyar fesztiválkultúrában és a szombathelyiek szívében is a Savaria Történelmi Karnevál, amely idén XXIV. alkalommal várja az érdeklődőket.

Ünnepi héten van túl Győr új alpolgármester-jelöltje

Balog-Farkas Renáta szentiváni örömhírekről számolt be. 

Pintér Bence: “A fasizmus nem poros emlék, hanem élő veszély.”

Fel kell ismernünk és minden formáját el kell utasítanunk. 

Otthonápolás emberközelből – hogyan teremtsünk biztonságos és kényelmes környezetet?

Otthoni környezetben gondoskodni egy beteg vagy idős családtagról nem egyszerű feladat, a szeretetünket és teljes figyelmünket kívánja, emellé pedig nem árt az alapos felkészülés sem.

Azt gondoltad megúsztuk a hetet politikusi szalagvágás nélkül?

A sárvári úszómedence partján ment fuccsba az elképzelés.

Nem lesz plusz költsége az online matricavásárlásnak, mégis érdemes figyelni

Szeptembertől már nemcsak a benzinkutakon, hanem online is „ingyen” lehet autópálya-matricát venni.

Miért kapcsol le a kismegszakító?

Biztos te is jártál már úgy, hogy egy átlagos délutáni takarítás során egyszer csak kialszik a fény.

Illés Károly, szombathelyi önkormányzati képviselő munkahelyet vált

Július 1-től már nem dolgozik az Országgyűlés Hivatalánál.