Az 1989-ben alapított Történelemtanárok Egylete megosztotta álláspontját az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról. Elfogadhatatlannak tartják például azt, hogy a módosításról, és annak tartalmi tényezőiről nem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés.
Emellett súlyosan aggályosnak tekintik azt is, hogy több az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra, ezzel ugyanis szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.
„Az emelt szintű új elvárások nem csupán a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét. Egyrészt a diákok nem 9.-10. osztályban döntenek arról, hogy milyen szinten fognak érettségizni. Másrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is; elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket is előírjanak"
– írják a vasárnapi közleményükben, melyben kritizálják a politikatörténeti témák arányának növelését is, ami szerintük szembemegy a korszerű történelemtanítás trendjével.
„Az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartjuk. Elvárjuk, hogy munkaanyag szinten történjen meg a koncepció szakmai vitája, majd azt követően a szakma széles köre által elfogadható, korszerű anyag kidolgozása."
– zárják a közleményt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
