Elindul lassan a könyves szezon, nézzük, mit érdemes forgatni februárban!
Krasznahorkai László: Herscht 07769 (Magvető)
Az elmúlt években rövidebb művekkel jelentkezett Krasznahorkai László, most azonban egy 560 oldalas elbeszéléssel tér vissza a hosszabb művekhez.
Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján.
A könyv napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. „Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Türingiában. Erőre kap a bestiális, és megpillanthatjuk az animálist” – áll a fülszövegben.
Azilum #18 (TBA Könyvek)
Újabb számmal jelentkezik február végén Magyar H. P. Lovecraft Portál vadhajtásaként 2016-ban induló, nyomtatott lovecraftiánus magazin!
Az Azilum első sorban irodalmi fanzin, ami természetesen nem csak Lovecraftról szól, hanem a lovecraftiánus stílusról és szubkultúráról is.
A 160 oldalas horrormagazin központi témája Innsmouth, a lovecrafti mítosz egyik ismert települése.
John Garth: Tolkien világai – Középfölde helyszíneinek ihletői (Corvina)
Új könyvében John Garth, a neves Tolkien-szakértő feltérképezi a földrajzi helyeket, amelyek megihlették A Gyűrűk Ura íróját, s tükröződnek Középföldében és az író által megálmodott más tájakban, településekben. A kötetet gazdagító száznál több illusztráció között megtaláljuk Tolkien saját rajzait és festményeit, de más művészek munkáit, archív anyagokat, térképeket és festői szépségű, napjainkban készült fényképeket is.
Földrajzi forrásaival ismerkedve, keresztül-kasul bejárjuk Nagy-Britanniát, az író szívéhez különösen közel álló Nyugat-Közép-Angliát és Oxford környékét, de átrándulunk Amerikába és Afrikába is. Azonosíthatjuk Hobbitfalva, a tündék Völgyzugolya, a Helm-szurdok Csillogó Barlangjai, Középfölde számos más, kulcsfontosságú pontja, hegyek, erdők, folyók, tavak és partvidékek a valóságban létező megfelelőit.
Feltárulnak az összefüggések Tolkien utazásai, olvasmányélményei, oxfordi professzorként megszerzett széleskörű tudása és az általa megálmodott világok között.
Életrajzának és munkásságának alapos ismerője, John Garth elemzi az író különleges látásmódját, alkotói módszereit, cáfol számos közkeletű tévedést Középfölde körül, miközben új elméleteket is ismertet.
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában (Athenaeum)
A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől?
Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek?
Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert.
Philip K. Dick: A jövő orvosa (Agave Könyvek)
Mit lehet tenni, ha maga az idő beteg? – erről szól a magyarul eddig kiadatlan korai Philip K. Dick regény.
A csúszkáló valóságok mesterének legújabb magyarul megjelenő könyvében Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik.
Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is. A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes.
Tamás Gáspár Miklós: Antitézis – Válogatott tanulmányok 2001–2020 (Kalligram)
Új, összegző kötete jelenik meg Tamás Gáspár Miklósnak.
A kötet szerző „fordulata” után, eredetileg angol nyelven írt marxista politikafilozófiai elemzéseit tartalmazza, valamint két magyar nyelven írott, nagyszabású tanulmányt, amelyek egyike itt jelenik meg először. A többi szöveg gyűjteményes kötetek, szocialista folyóiratok vagy terjedelmesebb elemzéseket közlő internetes portálok számára készült esszé (kísérlet) és analízis.
Tárgyuk heterogén; gondolatmenetük filozófiát (klasszikus német idealizmust, marxi teóriát s a belőle ágazó kritikai elméletet és értékkritikai iskolát) ötvöz társadalom-, mentalitás- és politikatörténeti belátásokkal. Stílusuk összetéveszthetetlen; tétjük meglehetős: politikai és történeti alapfogalmaink tisztázása.
