Egyre kevesebb a régi kihívás az órás szakmában, ami alaposan átalakult. Sokan abba hagyták, a szerkezetekkel együtt kikoptak, vagy nyugdíjba mentek. Igazi javító mester már csak mutatóba akad.
Falusi László szombathelyi órás azon kevesek egyike, aki még ma is állja a sarat. Pedig csaknem 50 éve nyüvi az ipart, ez idő alatt szinte mindent megtapasztalt, amit egy órás megtapasztalhat. Azt ő is látja, hogy az órák funkciója alaposan megváltozott. Régen nélkülözhetetlen kelléke volt a hétköznapoknak, manapság meg leginkább dísz, vagy státusszimbólum. Mint megjegyzi, az elegáns Doxa aranyórák voltak egykor a piramisok, ma azonban jóval drágább időmérők is akadnak. Sőt! Vannak olyan cégek, amelyek kifejezetten a celebekre szakosodtak, nekik gyártják az egyedi darabokat. A pontos időt legtöbben már az okostelefonról olvassák le és megbámulják azt a fiatalt, akinek a kezén órát látnak.
„A kezdetekhez képest több mint átalakult a szakma; ma már kevés a mechanikus szerkezetű óra, pedig azok javítása igazi kihívás jelent", mondja László, aki anno a Műszeripari Javító Szövetkezet Köztársaság téri műhelyben kezdte el a szakma fogásainak elsajátítását. „Azok nagy idők voltak! Nem ritkán 24 órában dolgoztunk, mert a páncélszekrényben ezrével, halmokban álltak az elromlott időmérők. Hogy lerövidítsük az átlag 5-6 hét javítási átfutási időt, munka után otthon dolgoztunk, sokszor hajnalig. Így a reggeli kezdéskor volt némi előnyünk" Kanyar az órás történetében, hogy bár szombathelyi a mai napig, munkahelye már régóta Körmend. Ahol az Olcsai téri órásüzlet tulajdonosaként ismerik városszerte.
„A 70-es és 80-as években tizenhat órás működött a közös szombathelyi javítóműhelyben. Ez volt a mechanikus órák fénykora, öröm volt ezekkel bánni. A mechanikus óra olyan, mint egy jó regény: gördülékeny, átgondolt és a cselekmény minden szála míves. Mára azonban teljesen megváltozott a helyzet. A kvarcórák elterjedésével átalakult a munka, legtöbbször elem, vagy óraszíj cserére van igény. Mint annyi más szakma, ez is leértékelődött, átalakult. Nagy ritkán azért hoznak svájci szerkezetű órákat, de ez nem jellemző, hiszen borsos az áruk, a többség nem engedheti meg magának", mondja.
Pedig a svájci óra manapság is vezető márkának számít a piacon. A mester kedvét leginkább az dobja fel, ha olykor felbukkan egy-egy szovjet falióra, vagy kakukkos-óra. Idős emberek hoznak ilyen szerkezeteket. Vagy azok, akik örököltek, vagy hagyatékból szerezték, netán éppen a zsibin fogták ki. Az eredeti tulajok megjavíttatják, mert ragaszkodnak hozzá, a többiek pedig üzletet látnak benne. „Vannak értékes darabok, az biztos, láttam jó pár ilyet. Árakat nem mondok, minek borzolni a kedélyeket... De azért milliomos senki sem lett az órás hobbijából".
Falusi László 1985 óta dolgozik magánvállalkozóként. Néhány évig a szövetkezet keretein belül működtette az Olcsai téri üzletet, 1988-ban azonban megvásárolta a helyiséget.
Az elmúlt harminc évben sokan megismerték, népszerű embernek számít. Többen beugranak kis műhelyébe csak úgy, beszélgetni a világ dolgairól. Felesége körmendi, így a családi kapcsolatokat illetően is van kötődése a városhoz. Mint mondja, addig csinálja, amíg tudja. Jobbára szervizmunkái vannak, meg kulcsmásolások, de ezek rutinszerű feladatok.
„Egy órás szakembert hallottam a rádióban, aki azt mondta, hogy hivatalosan nem is létezik már a szakmánk, nem tanítják. Amerikában már 60 éve így van. Ő maga egyébként korábban ismert tanító volt, igazi mestere az órásságnak. Úgy vagyok ezzel, hogy most már ki kell tartani, közel a nyugdíj".
Szólj hozzá!
A kormánypárti politikusok szerint a március 15-i felvonulás történelmi lesz, csak az a kérdés: honnan tudják ezt előre?
A honvédelem érdekében huzamos időn át végzett eredményes tevékenységét ismerték el.
Az utcát lezárják, tessék dugóra számítani.
A kosárcsapat támogatása is a költségvetéstől függ.
Egy ritka genetikai rendellenessége van ennek a madárnak.
Állítja Magyar Péter.
Nagy István agrárminiszter “sohavégetnemérős” sztorija az el nem készülő projekttel.
Egyelőre nem tudni mennyi pénzbe is kerül ez az adófizetőknek.
Pintér Bence szerint a 2026-os büdzsé jelentős többletforrást biztosít a város kulturális intézményeinek és programjainak.
Kósa Roland a történelmi helyszínre hívja a győrieket, ahol egész napos családi programokkal idézik fel az 1848-as eseményeket.
Március közepétől koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket a város több pontján.
Igencsak befolyásosak a Sárváriakért Egyesület tagjai, ha ezt el tudják intézni.
A kutasoknak ráadásul fel kell jegyezniük a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, az adatokat pedig a NAV felé is továbbítani kell.
A város több intézménye is megnyitja kapuit a szülők és a gyerekek előtt.
Forradalmi történetek, költészet, művészet és vallási emlékek.
Torna- és tantermek illetve eszközök korszerűsítésére jutott támogatás több intézményben, a tavaly sikeres program idén is folytatódik.
A TISZA elnöke a választások előtt komoly lejárató kampányra számít a kormány részéről.