Az MTA-ban már tudják, hogy mit tudunk enni a klímaváltozás után - Videó

Unyatyinszki György 2019-02-21 14:17:00
A világ számos táján várható komoly élelmiszerhiány a klímaváltozás miatt, Magyarország még a szerencsések közé tartozik, felkészülésben is jól állnak a magyar tudósok, akik a Fitotronban modellezik a klimatikus viszonyokat a növénytermesztés számára.

A párizsi klímaegyezmény értelmében 1,5°C alatti átlagos hőmérséklet emelkedés alatt kellene tartani bolygónk felmelegedését, hogy elkerülhető legyen a klímaváltozás katasztrofális mértéke, ami számtalan élőhelyet, termőterületet tenne tönkre. Sajnálatos módon ez a határérték a világ országainak szén-dioxid kibocsátásának érdemi csökkentése nélkül tarthatatlannak látszik. A kutatók azonban előrelátóbbak sokszor, mint a politika, ezért már jó ideje igyekeznek felmérni és felkészülni a várható hatásokra, Magyarországon pedig ebben élen jár a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóintézete.

Bár kevesen gondolunk bele, olyan mérvű változás előtt állhat bolygónk, hogy egyáltalán nem komolytalan a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán sültkrumpli a gyorséttermekben 2040-ben?

„Lesz sült burgonya 2040-ben is a magyar klímamodellek szerint, de az ára már más kérdés”

- mondta Veisz Ottó, az ATK Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, akivel bejártuk a parkkal övezett intézetet, valamint a Fitotront. Utóbbi egy ritkaságszámba menő kísérleti intézet, ahol a világ minden klimatikus körülményét, valamint a jövőben várható klimatikus viszonyokat is tudják szimulálni az egyes növénykamrákban. Változtatni tudják a fény, a hőmérséklet (-40°C-tól a sivatagi körülményekig), a szén-dioxid, a páratartalom és a víz mértékét, a kamránként eltérő közegben pedig figyelik az egyes haszonnövények növekedését.

MTA fitotron: ahol kiderül, hogy mit tudunk enni a klímaváltozás után

A Magyar Tudomány Akadémia martonvásári Agártudományi Kutatóközpont azon fáradozik, hogy a klímaváltozás hatásai ellenére is legyen mit ennie minden magyarnak, minden embernek. készítették: Unyatyinszki György (ripoter), Pogonyi Dávid (kamera, vágás)

A legtöbbet vizsgált növény a gabona, illetve a kukorica, de gyakori a paradicsom és a paprika vizsgálata is.

„Szüreteltünk már karácsonykor több méteres növényről paradicsomot, amit többszörös szén-dioxid értéken neveltünk. Ehetetlen volt.”

- mondta az intézet egyik serénykedő kutatója a bejárás során. Mint kiderült, azért volt ehetetlen, mert a szén-dioxid magas értéke mellett ugyan jól fejlődik a növény, de a gyümölcse borzasztóan kemény lesz. Előfordul, hogy a légkörinél ötször nagyobb szén-dioxidnak tesznek ki növényeket, ilyenkor a kamrában sem szabad sokáig tartózkodni, mert annak rosszullét lehet az eredménye.

„Magyarországon a növénytermesztésben a limitáló tényező a csapadék mennyisége lesz” - mondta Veisz Ottó. A várható nagyobb szárazságok miatt az állam igyekszik az öntözőkapacitásokat javítani a termőterületeken, a tudomány pedig igyekszik olyan haszonnövényeket nemesíteni, amelyek elfogadható termésmennyiséget produkálnak az aszályos években is.

A másik nagy kihívás Veisz szerint a megjelenő új kórokozók és kártevők lesznek. Az ATK ezért felhalmozott egy olyan génbankot, amely a haszonnövények vadon élő rokonainak génjeit jelentik, mert ezek a növények gyakran ellenállóbbak a betegségekre, illetve a különböző kártevőknek is. A nemesítés során ezeket a kedvező tulajdonságokat igyekeznek átadni a termő növényeknek.

„2040-ig nem kell extrém körülményekre készülnünk” - folytatta Veisz, aki szerint a magyar termőkapacitások elegendők lesznek az ország számára. Viszont tudósként ő is látja, hogy nem lehet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében megállni az országhatáron. A jól hasznosítható növények terjesztése mellett Veisz szerint globálisan csökkenteni kell az élelmiszerpazarlás mértékét, javítani kell a tárolási és szállítási körülményeket, hogy a klímaváltozásban jobban érintett országok számára is eljuttatható legyen az élelmiszer.

Szólj hozzá!

Szombathely új parlamenti képviselője nem nyilatkozik Szombathellyel kapcsolatban

Csuzda Gábor a helyi Fideszhez irányított minket. A városi Fidesz elnökének fogalma sem volt arról, ki az a Csuzda képviselő.

Már már visszaállt a tanítási rend a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban

Tegnap csőtörés miatt kellett hazaküldeni a gyerekeket.

Dübörgött a szombathelyi Ez az a nap!

Több Rohonci úti lakó is a hangos zenére panaszkodott.

Egy 10 milliárd forintos kötött hitel okoz fejtörést Győrben

Pintér polgármester egy mai találkozón azt beszélte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, hogy lazítanak a felhasználhatóság szabályain.

Mediterrán fákkal bővül a győri belváros növényzete

3 olajfa lesz a pionír a Dunakapu téren. 

752 kilométer vasúti pályát ad át a MÁV a GYSEV-nek

Július 1-től következik be a váltás.

Közokirat hamisítás miatt kell felelnie egy vasi férfinak

Külföldön elvették a jogsiját, itthon megpróbált trükközni vele.

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.