A párizsi klímaegyezmény értelmében 1,5°C alatti átlagos hőmérséklet emelkedés alatt kellene tartani bolygónk felmelegedését, hogy elkerülhető legyen a klímaváltozás katasztrofális mértéke, ami számtalan élőhelyet, termőterületet tenne tönkre. Sajnálatos módon ez a határérték a világ országainak szén-dioxid kibocsátásának érdemi csökkentése nélkül tarthatatlannak látszik. A kutatók azonban előrelátóbbak sokszor, mint a politika, ezért már jó ideje igyekeznek felmérni és felkészülni a várható hatásokra, Magyarországon pedig ebben élen jár a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóintézete.
Bár kevesen gondolunk bele, olyan mérvű változás előtt állhat bolygónk, hogy egyáltalán nem komolytalan a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán sültkrumpli a gyorséttermekben 2040-ben?
- mondta Veisz Ottó, az ATK Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, akivel bejártuk a parkkal övezett intézetet, valamint a Fitotront. Utóbbi egy ritkaságszámba menő kísérleti intézet, ahol a világ minden klimatikus körülményét, valamint a jövőben várható klimatikus viszonyokat is tudják szimulálni az egyes növénykamrákban. Változtatni tudják a fény, a hőmérséklet (-40°C-tól a sivatagi körülményekig), a szén-dioxid, a páratartalom és a víz mértékét, a kamránként eltérő közegben pedig figyelik az egyes haszonnövények növekedését.
MTA fitotron: ahol kiderül, hogy mit tudunk enni a klímaváltozás után
A Magyar Tudomány Akadémia martonvásári Agártudományi Kutatóközpont azon fáradozik, hogy a klímaváltozás hatásai ellenére is legyen mit ennie minden magyarnak, minden embernek. készítették: Unyatyinszki György (ripoter), Pogonyi Dávid (kamera, vágás)
A legtöbbet vizsgált növény a gabona, illetve a kukorica, de gyakori a paradicsom és a paprika vizsgálata is.
- mondta az intézet egyik serénykedő kutatója a bejárás során. Mint kiderült, azért volt ehetetlen, mert a szén-dioxid magas értéke mellett ugyan jól fejlődik a növény, de a gyümölcse borzasztóan kemény lesz. Előfordul, hogy a légkörinél ötször nagyobb szén-dioxidnak tesznek ki növényeket, ilyenkor a kamrában sem szabad sokáig tartózkodni, mert annak rosszullét lehet az eredménye.
„Magyarországon a növénytermesztésben a limitáló tényező a csapadék mennyisége lesz” - mondta Veisz Ottó. A várható nagyobb szárazságok miatt az állam igyekszik az öntözőkapacitásokat javítani a termőterületeken, a tudomány pedig igyekszik olyan haszonnövényeket nemesíteni, amelyek elfogadható termésmennyiséget produkálnak az aszályos években is.
A másik nagy kihívás Veisz szerint a megjelenő új kórokozók és kártevők lesznek. Az ATK ezért felhalmozott egy olyan génbankot, amely a haszonnövények vadon élő rokonainak génjeit jelentik, mert ezek a növények gyakran ellenállóbbak a betegségekre, illetve a különböző kártevőknek is. A nemesítés során ezeket a kedvező tulajdonságokat igyekeznek átadni a termő növényeknek.
„2040-ig nem kell extrém körülményekre készülnünk” - folytatta Veisz, aki szerint a magyar termőkapacitások elegendők lesznek az ország számára. Viszont tudósként ő is látja, hogy nem lehet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében megállni az országhatáron. A jól hasznosítható növények terjesztése mellett Veisz szerint globálisan csökkenteni kell az élelmiszerpazarlás mértékét, javítani kell a tárolási és szállítási körülményeket, hogy a klímaváltozásban jobban érintett országok számára is eljuttatható legyen az élelmiszer.
