Az MTA-ban már tudják, hogy mit tudunk enni a klímaváltozás után - Videó

Ugytudjuk.hu

2019-02-21 14:17:00
A világ számos táján várható komoly élelmiszerhiány a klímaváltozás miatt, Magyarország még a szerencsések közé tartozik, felkészülésben is jól állnak a magyar tudósok, akik a Fitotronban modellezik a klimatikus viszonyokat a növénytermesztés számára.

A párizsi klímaegyezmény értelmében 1,5°C alatti átlagos hőmérséklet emelkedés alatt kellene tartani bolygónk felmelegedését, hogy elkerülhető legyen a klímaváltozás katasztrofális mértéke, ami számtalan élőhelyet, termőterületet tenne tönkre. Sajnálatos módon ez a határérték a világ országainak szén-dioxid kibocsátásának érdemi csökkentése nélkül tarthatatlannak látszik. A kutatók azonban előrelátóbbak sokszor, mint a politika, ezért már jó ideje igyekeznek felmérni és felkészülni a várható hatásokra, Magyarországon pedig ebben élen jár a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóintézete.

Bár kevesen gondolunk bele, olyan mérvű változás előtt állhat bolygónk, hogy egyáltalán nem komolytalan a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán sültkrumpli a gyorséttermekben 2040-ben?

„Lesz sült burgonya 2040-ben is a magyar klímamodellek szerint, de az ára már más kérdés”

- mondta Veisz Ottó, az ATK Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, akivel bejártuk a parkkal övezett intézetet, valamint a Fitotront. Utóbbi egy ritkaságszámba menő kísérleti intézet, ahol a világ minden klimatikus körülményét, valamint a jövőben várható klimatikus viszonyokat is tudják szimulálni az egyes növénykamrákban. Változtatni tudják a fény, a hőmérséklet (-40°C-tól a sivatagi körülményekig), a szén-dioxid, a páratartalom és a víz mértékét, a kamránként eltérő közegben pedig figyelik az egyes haszonnövények növekedését.

MTA fitotron: ahol kiderül, hogy mit tudunk enni a klímaváltozás után

A Magyar Tudomány Akadémia martonvásári Agártudományi Kutatóközpont azon fáradozik, hogy a klímaváltozás hatásai ellenére is legyen mit ennie minden magyarnak, minden embernek. készítették: Unyatyinszki György (ripoter), Pogonyi Dávid (kamera, vágás)

A legtöbbet vizsgált növény a gabona, illetve a kukorica, de gyakori a paradicsom és a paprika vizsgálata is.

„Szüreteltünk már karácsonykor több méteres növényről paradicsomot, amit többszörös szén-dioxid értéken neveltünk. Ehetetlen volt.”

- mondta az intézet egyik serénykedő kutatója a bejárás során. Mint kiderült, azért volt ehetetlen, mert a szén-dioxid magas értéke mellett ugyan jól fejlődik a növény, de a gyümölcse borzasztóan kemény lesz. Előfordul, hogy a légkörinél ötször nagyobb szén-dioxidnak tesznek ki növényeket, ilyenkor a kamrában sem szabad sokáig tartózkodni, mert annak rosszullét lehet az eredménye.

„Magyarországon a növénytermesztésben a limitáló tényező a csapadék mennyisége lesz” - mondta Veisz Ottó. A várható nagyobb szárazságok miatt az állam igyekszik az öntözőkapacitásokat javítani a termőterületeken, a tudomány pedig igyekszik olyan haszonnövényeket nemesíteni, amelyek elfogadható termésmennyiséget produkálnak az aszályos években is.

A másik nagy kihívás Veisz szerint a megjelenő új kórokozók és kártevők lesznek. Az ATK ezért felhalmozott egy olyan génbankot, amely a haszonnövények vadon élő rokonainak génjeit jelentik, mert ezek a növények gyakran ellenállóbbak a betegségekre, illetve a különböző kártevőknek is. A nemesítés során ezeket a kedvező tulajdonságokat igyekeznek átadni a termő növényeknek.

„2040-ig nem kell extrém körülményekre készülnünk” - folytatta Veisz, aki szerint a magyar termőkapacitások elegendők lesznek az ország számára. Viszont tudósként ő is látja, hogy nem lehet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében megállni az országhatáron. A jól hasznosítható növények terjesztése mellett Veisz szerint globálisan csökkenteni kell az élelmiszerpazarlás mértékét, javítani kell a tárolási és szállítási körülményeket, hogy a klímaváltozásban jobban érintett országok számára is eljuttatható legyen az élelmiszer.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.