Lassan tényleg minden olyan cikkünket Vajda Mihály filozófus gondolataival kellene kezdenünk, amikor a kormányközeli médiumoknak a magyar társadalom jólétéről szóló nyakatekert, kamuoptimista anyagaival vagyunk kénytelenek foglalkozni. Legutóbb arról írtunk, hogy bár a statisztika szerint jelenleg rendelkezik a legtöbb orvos Magyarországon működési engedéllyel a rendszerváltás óta - erről a Magyar Hírlap írt dicshimnuszt -, azonban mivel nagy részük a magánellátásban dolgozik, továbbra is égető az orvoshiány az állami ellátásban. Ekkor idéztük Vajda Mihályt, aki életét a diktatórikus rendszerek kritikájával töltötte:
„Azt már nem értettem, hogy miért kell azt hazudni [1951-ben a Rákosi-diktatúrában], hogy egyre jobb a helyzet, és egyre nő az életszínvonal, amikor szemmel láthatólag egyre rosszabb minden, az életszínvonal pedig csökken.”
Ezúttal az Origo hirdette címlapon, hogy
Az erős állítást azzal igyekeztek alátámasztani, hogy míg az EU-ban átlagosan a nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, addig Magyarországon ez az arány 9 százalék. Azonnal le kell szögeznünk, hogy ez nem azt jelenti, hogy az EU-s átlagnál jobban élnek a magyar nyugdíjasok, hanem azt, hogy a magyarországi munkajövedelmekhez képest kedvezőbb a nyugdíjasok jövedelme. Ez persze lehet azért is, mert a munkajövedelmek más szinten vannak, mint az EU-ban. Nézzünk hát, hogyan állnak a számok!
A szegénység kockázatának kitettek azok a személyek, akiknek a jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát. A medián jövedelmet, azaz hogy pontosan mennyit keres egy magyar ember a társadalmi létra közepén (másképp: ugyanannyi a nála gazdagabb, mint szegényebb) jó ideje nem közli a Központi Statisztikai Hivatal, csak az annál általában kedvezőbb képet mutató átlagjövedelmet, amit jelentős mértékben felhajt a leggazdagabbak jövedelme. A mediánt a magyar jövedelmi statisztikák alapján bruttó 255 ezer forintra lehetett kalkulálni 2017-ben, ennek nettója nagyjából 170 ezer forint volt (a különböző számítások között +/- 5 ezer forint az eltérés).
Csak halkan jegyezzük meg, hogy 2019-ben a megemelt minimálbér nettó összege 99 085 forint, a magyar munkavállalók ötöde van erre az összegre bejelentve. Azaz a szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya lényegesen alacsonyabb, mint a munkából élőké.
A küszöb felett
Akiknek 102 ezernél kicsivel magasabb a nyugdíja, azok már nem számítanak bele az Origónál dicsőségesnek feltüntetett statisztikába. 2017-ben a magyar átlagnyugdíj a nyugdíjfolyósító (ONYF) adatai szerint az akkori átlagjövedelem (nem medián!) 66 százalékát tette ki, ami 124 ezer forint volt. Azonban romlik a helyzet: a 2018-as KSH adatok szerint az átlagnyugdíjak már csak az átlagjövedelem 58 százalékát tették ki, a 2017-es korrigált számok szerint ez 114 ezer forint volt.
Az Origo még egy dologban csúsztat. Ausztriában (12%) és Németországban (17,5%) is arányaiban több a szegénységi kockázatának kitett nyugdíjas, ami nyilván kellemetlen a saját társadalmukon belül, de ez felelősen összehasonlíthatatlan a magyar nyugdíjasok élethelyzetével a jelenleg rendelkezésre adatok alapján. Például, mivel szegénységi kockázatot az ottani helyi medián jövedelemhez mérten számítják, aminek a németek és az osztrákok esetében is jóval magasabb a vásárlóértéke, mint Magyarországon, ez azt is jelenthetné (ha Origo-színvonalra egyszerűsítünk), hogy
Azt se hagyjuk ki, hogy Ausztriában még 14. havi nyugdíj is van, tehát két alkalommal többször csenget náluk a postás. Tényleg hihetetlen, hogy ilyen dolgokat magyarázni kell az Origo miatt.
Jó, de mi van a nyugdíj előtt álló magyarokkal?
Kicsit szemét voltam, mert a címbeli állításra még ki sem tértem, annyira felzaklatott az origós anyag manipulált "valósága". A lényeg, hogy a KSH adatai szerint a magyar lakosságban az 50-64 éves korosztályban a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya 2017-ben elérte a 22 százalékot, azaz a nyugdíj előtt állók között több a szegényebb ember. A nyugdíjak számítási módszerei alapján pedig előre jósolható, hogy az érintetteknek nyugdíjasként sem lesz magasabb a jövedelme, mint aktív korukban volt.
