Bár az elmúlt évek népesedéspolitikája körüli vita rendre a nők helyzetéről szólt, a társadalmi diskurzusból rendre kimaradt a férfiak helyzetének mélyebb elemzése, noha teljesen világos, hogy a kettő egymásra hatását együttesen szükséges vizsgálni. Részben emiatt is fókuszál erőteljesen a férfiak családalapítási szokásaira a friss Demográfiai Portré, amit a Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézete publikált.
A jelentés számtalan megállapításából a legfontosabbakat a G7 foglalta össze:
- 2016-ban a gyerekek 11 százaléka esetében nem volt ismert az apa (kb. 10 ezer gyerek)
- 2000-2016 között a férfiak esetében is későbbre tolódott a gyermekvállalás (átlag 32 éves kor)
- A 25 év alatti férfiak több mint 90 százaléka, a 40-45 éves férfiak 25 százaléka gyermektelen
- 32-50 év között nőtt a gyermekvállalási kedv
- A tanulatlanabb férfiak 55 százaléka gyermektelen,viszont akinek születik gyereke, annak sok (gyakori a 3 gyerek)
- A 35 évnél idősebbek között a diplomás férfiak vállalják a legtöbb gyereket, tanulmányaik után, stabilabb egzisztenciával
A nők helyzetére ez több szempontból hatással van. Az egyedülálló anyák legjelentősebb hányada (26,9 százalék) 18-19 éves, összességében pedig az egyedülálló anyák 76 százaléka a 30 év alattiak közül kerül ki. A legtöbb apa nélküli gyermek Borsodban és Szabolcsban születik. Megállapítást nyert, hogy az anyák több szempontból is hátrányos helyzetben vannak: jellemzően fiatalok, hajadonok, alacsony iskolázottságúak és gyakrabban élnek elmaradott régiókban.
