Múlt hét szerdán bocsátották vitára azt az európai parlamenti javaslatot, amely az uniós országok szén-dioxid kibocsátásának 40 százalékos csökkentését irányozta elő 2030-ig. Ez azzal járt volna, hogy a hagyományos autók gyártása és eladása helyett az elektromos és hibrid autók eladásának 35 százalékos emelésére kötelezték volna az autógyártó tagállamokat.
Az ambiciózus javaslat azonban oly mértékű átalakításra kötelezte volna a gyártókat, hogy azonnal megindult az autógyártók lobbizása a tervek felpuhításáért. Az érveik leegyszerűsítve arról szóltak, hogy megtorpant volna a EU gazdasági növekedése, ha ennyire megterhelik az autóipart. A lobbit főleg a német autógyártók, illetve a német kormány támogatta. A német cégeknek kiszolgáltatott kelet-európai államok, köztük Magyarország is felsorakozott a lazítás mellett. Az eredeti javaslat támogatói azzal érveltek, hogy a változtatás egyébként is szükségszerű, az elektromos autók ipara pedig új munkahelyeket teremt.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsa végül a nyomásnak engedve lazított a kötelezettségeken. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését 35 százalékra mérsékelték (az autógyártók a 20 százalékos csökkentést tartották elfogadhatónak). A módosított javaslat visszakerül az Európai Parlament elé, ahol a vita szerdán folytatódik.
fotó: Nyikos Péter / MTI
Hullunk, mint a legyek a hőhullámok alatt
Magyarországon a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik - írja a klímaváltozás hatásait elemtő három magyar kutató a Magyar Tudomány legfrissebb számában. A hőhullámok a legkritikusabb időszakok 16 évnyi kutatás alapján, melyet a legnehezebben a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek vészelnek át.
