Unyatyinszki György
2018. szeptember 30. vasárnap, 10:38
Egy átfogó magyar kutatás szerint a klímaváltozás miatti hőhullámok alatt sokkal többen halnak meg, a klíma nélküli kórházakban pedig siralmasan többen.

Magyarországon a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – írja a klímaváltozás hatásait elemtő három magyar kutató a Magyar Tudomány legfrissebb számában. A hőhullámok a legkritikusabb időszakok 16 évnyi kutatás alapján, melyet a legnehezebben a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek vészelnek át.

 

15-20 százalékkal többen halnak meg hőhullámos időszakban, mint egy átlagos napon Magyarországon.

 

A megyék között lehetnek eltérések, de a hőhullámok idején a legkedvezőbb klímájú régiókban is 9 százalékkal magasabbak a halálozási adatok. Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
 

A kiugróan meleg időszakok élettani hatásaira 2003-ban figyelt fel Európa igazán: a kontinensen egy hőhullám alatt 70 ezer emberrel többen haltak meg, mint azt hosszú évek átlaga indokolta volna, az összefüggéseket azóta vizsgálják részletesebben a szakemberek.

 

Önmagában a tartósan magasabb hőmérséklet is komoly hatással van az életünkre, a kutatás viszont a klímaváltozás közvetett hatásokra is figyelmeztet:

 

  • A klímaváltozás miatt várhatóan a rovarok, rágcsálók által terjesztett új, vagy eddig csak ritkán előforduló fertőző betegségek tartósan megjelenhetnek. Várhatóan a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni.
  • Gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.
  • Az allergén növények könnyebben terjedhetnek, valamint az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát.

 

Az egészségügy ellátórendszernek is fel kell készülnie a változásra a kutatók szerint.

 

Lényegében fel kellene végre szerelni a klímákat a kórházakban.

 

Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint az emberek otthonában.

 

A kutatást Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője jegyzi.

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

comments powered by Disqus

Az MTVA székházához igyekeznek.

A hatos lottó eheti nyerőszámai.

Csak gyalog tudták megközelíteni a gyermekeket.

A magyarok számára véget ért a rövid pályás úszó-világbajnokság.

Több mint 1 millió családhoz érkezik korábban a támogatás.

Véget ért az RTL Klub zenei tehetségkutatója.

Az épület lakhatatlanná vált.

A címvédő Szolnok magabiztosan, 95-79-re győzte le a Körmendet a férfi kosárlabda NB I szombati játéknapjának rangadóján.

Ezzel talán boldogabb lesz a karácsony.

Van pályafűtés, de gondot okoz, hogy traktorral nem lehet a gyepre hajtani.

Kigyulladt egy családi ház.

És a szél még az útra is hordhatja.

Árokba borult egy autó Gersekarát és Vasvár között.

Két mentős, egy mentőautó, rengeteg karácsonyi dal.

Előtte 15 percig várt, hogy sorra kerüljön.

Twitter megosztás Google+ megosztás