Magyarországon a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – írja a klímaváltozás hatásait elemtő három magyar kutató a Magyar Tudomány legfrissebb számában. A hőhullámok a legkritikusabb időszakok 16 évnyi kutatás alapján, melyet a legnehezebben a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek vészelnek át.
A megyék között lehetnek eltérések, de a hőhullámok idején a legkedvezőbb klímájú régiókban is 9 százalékkal magasabbak a halálozási adatok. Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
A kiugróan meleg időszakok élettani hatásaira 2003-ban figyelt fel Európa igazán: a kontinensen egy hőhullám alatt 70 ezer emberrel többen haltak meg, mint azt hosszú évek átlaga indokolta volna, az összefüggéseket azóta vizsgálják részletesebben a szakemberek.
Önmagában a tartósan magasabb hőmérséklet is komoly hatással van az életünkre, a kutatás viszont a klímaváltozás közvetett hatásokra is figyelmeztet:
- A klímaváltozás miatt várhatóan a rovarok, rágcsálók által terjesztett új, vagy eddig csak ritkán előforduló fertőző betegségek tartósan megjelenhetnek. Várhatóan a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni.
- Gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.
- Az allergén növények könnyebben terjedhetnek, valamint az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát.
Az egészségügy ellátórendszernek is fel kell készülnie a változásra a kutatók szerint.
Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint az emberek otthonában.
A kutatást Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője jegyzi.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
