Unyatyinszki György
2018. szeptember 30. vasárnap, 10:38
Egy átfogó magyar kutatás szerint a klímaváltozás miatti hőhullámok alatt sokkal többen halnak meg, a klíma nélküli kórházakban pedig siralmasan többen.

Magyarországon a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – írja a klímaváltozás hatásait elemtő három magyar kutató a Magyar Tudomány legfrissebb számában. A hőhullámok a legkritikusabb időszakok 16 évnyi kutatás alapján, melyet a legnehezebben a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek vészelnek át.

 

15-20 százalékkal többen halnak meg hőhullámos időszakban, mint egy átlagos napon Magyarországon.

 

A megyék között lehetnek eltérések, de a hőhullámok idején a legkedvezőbb klímájú régiókban is 9 százalékkal magasabbak a halálozási adatok. Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
 

A kiugróan meleg időszakok élettani hatásaira 2003-ban figyelt fel Európa igazán: a kontinensen egy hőhullám alatt 70 ezer emberrel többen haltak meg, mint azt hosszú évek átlaga indokolta volna, az összefüggéseket azóta vizsgálják részletesebben a szakemberek.

 

Önmagában a tartósan magasabb hőmérséklet is komoly hatással van az életünkre, a kutatás viszont a klímaváltozás közvetett hatásokra is figyelmeztet:

 

  • A klímaváltozás miatt várhatóan a rovarok, rágcsálók által terjesztett új, vagy eddig csak ritkán előforduló fertőző betegségek tartósan megjelenhetnek. Várhatóan a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni.
  • Gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.
  • Az allergén növények könnyebben terjedhetnek, valamint az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát.

 

Az egészségügy ellátórendszernek is fel kell készülnie a változásra a kutatók szerint.

 

Lényegében fel kellene végre szerelni a klímákat a kórházakban.

 

Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint az emberek otthonában.

 

A kutatást Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője jegyzi.

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

comments powered by Disqus

A jelenlegihez hasonló mértékben.

A lángok egy másik járműre is átterjedtek.

Több száz madár érkezett tegnap este a platánfákra. 

Ráadásul nem mostanában várható eső.

Nem kevesebb, mint tíz pozícióra várják az embereket.

Répcelakon, Sitkén és Vát közelében volt dolguk.

A főpályaudvar épületében egy gyógyszertárban.

A válogatott meccs után, az utcán támadtak rá.

Ruha nélküli képet osztott meg magáról az ágyból.

Twitter megosztás Google+ megosztás