A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója, Turcsik Viktor szerint az elmúlt 17 évében még nem tapasztalt olyan nehéz iskolakezdést, mint a mostani. I Fotó: Magócsi Márton

,,Nem lenne nagy baj egy 66 fős tantestületben, ha 2-3 tanár hiányozna csak, de a hat már kínos. A magyar nagyon kínos, mivel egy emelt óraszámú tantárgy, a matek nagyon kínos, a technika meg azért kínos, mert ha nincs tanár, akkor óra sincs. Nekünk biológia-kémia tanárunk van, na de könyörgöm, egyedül látja el az egész iskolát, ha ő nem lenne, akkor ezek az órák egyáltalán nem lennének” – magyarázza Turcsik Viktor.

Az iskolában akkor kezdődtek a bajok, amikor júniusban négyen is bejelentették, hogy nem folytatják tovább az intézményben szeptembertől. A négyből hárman nyugdíjba mentek, a negyedik pedig úgy döntött, hogy magán úton folytatja tovább a tanítást. Azonban még ennél is nagyobb lenne a tanárhiány, ha nem foglalkoztatnának nyugdíjas pedagógusokat, többek között matekból, angolból és technikából. Nyugdíjas tanárt, aki szívesen tanít tovább, vagy akár nyugdíj mellett bevállal néhány órát, egyáltalán nem könnyű találni, amiről korábbi cikkükben írtak az Abcúgnál.

Az igazgatóhelyettes augusztusban nem készítette el az órarendet, mert az utolsó pillanatig vártak, hátha beesik valahonnan egy tanár, vagy áttanít másik iskolából, és akkor hozzá kell majd igazítani az órák alakulását. A tanári szobában kirakták a falra az órarendtervezetet, ami tele volt lyukakkal, ekkor kezdődött a sakkozás, hogy hogyan lehet ezeket a lyukakat legalább ideiglenesen betömni, hogy egyáltalán valamilyen tanár bemenjen az adott órára. Próbálták szakos tanárokkal helyettesíteni a hiányzó tanórákat, de lényegében az tudott csak helyettesíteni, akinek éppen akkor nem volt órája.

,Az órarend azért volt nagyon kritikus, mert az hittük, hogy ha hétfőn bejövünk, akkor már kapunk egy kész táblázatot. Az első nap nem gáz, hogy nincs, mert akkor amúgy is osztályfőnöki van, de azért a másnap, főleg a felsősökkel nem úgy van, hogy akkor, mint a másodikosokkal eljátszom délután fél ötig, hanem arra készülni kell. Még kedden se volt órarend, ezért a kollégákkal próbáltunk összebeszélni, hogy mindig legyen valahogy felügyelet, de szerdán jött a mélypont, amikor már a folyosón sírtunk. Kiborultunk, mert azt éreztük, hogy ez nem a mi kompetenciánk, hogy órarendet állítsunk össze, hogy akkor ki-hol van, erre számítógépes programok vannak, nem véletlen”

– magyarázza Borbély Diana, az iskolában tanító pályakezdő alsós tanárnő.

Az első két napban a tanárok a gyerekeknek is azt mondták, hogy tartsák benn az iskolapadban az összes tankönyvüket, inkább házit sem adnak, de nem lehet tudni, hogy másnap milyen órákat tartanak meg, lesz-e tanár például ének órára.

Borbély Diana tanítónő még a második és harmadik tanítási nap reggelén sem tudta, hogy délután milyen órát kell majd tartania, lesz-e helyettesítés vagy sem. Azzal próbálta megszervezni a napjait, hogy reggel eldöntötte, mit fog tanítani, az órarendtől függetlenül, tehát ha ének óra is volt kiírva, akkor is magyar órát tartott. Minden reggel fél hétre ment be az iskolába és egy órát készült, hogy valamilyen anyagot le tudjon adni a diákoknak.

A felső tagozatnak is kijutott a tanárhiány okozta káoszból, az ötödik évfolyamnak, vagyis négy osztálynak egyáltalán nem jutott magyar tanár. Ide még szakos helyettesítést sem tudtak beküldeni az első héten, mert az iskolában az összes osztálynak egyszerre van magyar órája.

Tanárhiány márpedig nem létezik

Először Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ elnöke július végén jelentette ki, hogy a kozigallas.gov.hu-n meghirdetett 3200 üres tanári állás csak a természetes nyári fluktuáció eredménye, de egyébként nincs pedagógushiány, Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár pedig szeptember 3-án azt közölte, hogy rendszerszinten megvan az állomány.

Az Abcúgosok beszéltek két pedagógus szakszervezeti elnökkel is, és mindketten azon a véleményen voltak, hogy a kormány oktatáspolitikája a pedagógus bérek megemelése és tehermentesítés helyett, rákényszeríti az állami iskolák fenntartóit és munkáltatóit, hogy trükköket vessenek be annak érdekében, hogy a pedagógushiányt elfedjék, és ne lehessen azt mondani, hogy ellátatlan az oktatás:

•  Egyrészt, amikor a fenntartó meghatározza a szükséges pedagóguslétszámot, akkor ahelyett, hogy a Köznevelési Törvény szerint egy osztály átlaglétszámával számolnának, a maximálissal teszik. Tehát az általános iskolákban 23 diák helyett 27 diákra számolnak ugyanannyi pedagógust, a középiskolákban pedig 28 helyett 34 diákra. Logikus lenne, hogy ha több a diák, akkor több tanár is kell, de nem ez történik. Ezzel a módszerrel több diákot lehet bezsúfolni egy osztályba ahelyett, hogy új osztályt indítanának, amihez még több pedagógus kellene.
•  Másrészt jelenleg szinte minden intézményben nem a pedagógusok alsó óraszámához, vagyis a 22-höz igazítják a pedagóguslétszámot, hanem a maximális óraterhelésükhöz, azaz a 26-hoz, így egy tanár négy órával többet tanít. Egy 30 fős tantestületben minden tanárra 22 helyett 26 órát számolnak, akkor azzal 120  óra pluszt nyernek. Ezzel a 120 órával pedig öt hiányzó pedagógust, üres álláshelyet lehet eltakarni. Ezzel a csellel bármekkora pedagógushiány elfedhető.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy látta, hogy ha a Köznevelési Törvényben lévő jogszabályok
alapján alakítanák ki a pedagógusok óraszámát, akár 20-30 %-kal több tanárral kellene működtetni a rendszert.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke úgy látja, hogy az említett két trükkön kívül is vannak egyéb fogások. Például ha egy tankerületen belül a tanárok áttanítanak utazó pedagógusként más iskolákba, az is elfedi a hiányt. Ezt különösen az egy szakos tanároknál lehet könnyen megcsinálni, például énekből, technikából, rajzból.

Az alelnök szerint az sem ritka, hogy gyakornokokra terhelnek rá 26 órát, heti 20 helyett törvénysértő módon. Az intézményvezetők azonban kínjukban nem tudnak mást tenni. Szintén törvényellenes, mégis alkalmazzák, hogy pedagógiai asszisztenseket küldenek a napközikbe, hogy a gyerekek ne maradjanak felügyelet nélkül. Gyakran vonnak össze csoportokat is, hogy elég legyen egy pedagógust beküldeni, kettő helyett.

Szűcs Tamás szerint a helyettesítésekkel is el lehet takargatni a munkaerőhiányt. Abszolút elterjedt gyakorlat, hogy nem szakos kollégák látják el szakos kollégák munkáját, például magyar tanár tanít kémiát. Ilyenkor a tanóra ellátott óraként lesz elkönyvelve, és a statisztikában látszatra minden rendben lesz. E mellett tipikus megoldás, hogy összevont helyettesítéseket végeztetnek a kollégákkal, illetve összevonnak kis létszámú tanulócsoportokat, amelynek aztán az is következménye lehet, hogy például a 10-15 fős nyelvi csoport, hirtelen 30 főre duzzad.

,,Ezeknek a trükköknek köszönhetően a tanárhiány nem fog látszani. Ha megkérdezik a fenntartót, hogy van-e ellátatlan óra, akkor azt fogja mondani, hogy nincs. Holott van munkaerőhiány, csak látens, mivel ellátatlan órák nem lesznek a rendszerben” – magyarázza Szűcs Tamás.

Az elnök úgy látja, hogy a fenntartóknak és végső soron a kormánynak abszolút érdeke, hogy titkolják a kapacitáshiányt, mert így sokkal olcsóbb a működtetés, ezért nem is minden üres státusz van meghirdetve, tehát az a szám, amit a kozigallas.gov.hu-n látunk, az csak a jéghegy csúcsa. Totyik Tamás szerint azt kellene megérteni, hogy ez a trükközés 5-10 év múlva már eredménytelen lesz, mert addigra 60-70 ezer tanár fog nyugdíjba menni, utánpótlás pedig nincs. Az egyetlen megoldás a pedagógusbérek drasztikus megemelése és ezzel a fiatalok pályán tartása lenne.

Kényszermegoldások az iskolában

Bár az iskolakezdés kaotikusan indul, de már a Herman Ottó Általános Iskolában is a tanárhiány okozta problémák kezdenek kevésbé szembetűnőek lenni, hiszen óra ellátatlanul nem maradhat.  Mivel nincs tanár, a kormány rákényszeríti az intézményvezetőket, hogy a fenn említett kényszermegoldásokat alkalmazzák, hogy az iskola működését biztosítsák. A Herman Ottó példáján szemmel láthatók a kikényszerített látszatmegoldások: maximális óraszámban dolgozó tanárok, csoportösszevonások, áttanítások, nem szakos helyettesítések.

Mivel három tanító hiányzik, fel kellett bontaniuk azt a rendszert, hogy egy osztálynak két tanítója van, akik felosztják egymás között a magyart, a matekot és a készségtárgyakat. Most is minden osztálynak van két fő tanítója, akik a magyart és a matekot tartják, a készségtárgyakat viszont már innen-onnan a tantestületből próbálják helyettesíteni.

A napköziztetés a másik kritikus pontja az alsós tanítóhiánynak, amit most azzal orvosolnak, hogy csoportokat vonnak össze. Az igazgató elmondta, hogy ezt csak akkor tehetik meg, ha 20 szülő elviszi a gyerekét a napközi előtt, ha maradnának, akkor két 30 fős osztályt már nem lehetne összevonni, és akkor borulna az egész rendszer.

Helyettesítés erőn felül

A felsősöknél még rosszabb volt a helyzet a magyar tanár hiánya miatt, mert az iskolában sávos tanítási rendszer van felsőben, tehát mindenkinek egyszerre van például matek, töri vagy magyar órája. Így történhetett meg az, hogy az ötödik évfolyamnak, vagyis négy osztálynak egyáltalán nincs magyar tanára, és még csak magyar szakos helyettesítő tanárt sem tudnak beküldeni a sávos tanítási rend miatt. Az iskolában jelenleg négy magyar tanár van, de ebből csak egy tanár tanít teljes óraszámban, mert a többieknek csökkentett óraszámuk van, csak 1-1 osztályt tanítanak egyéb tantárgyak vagy iskolában végzett más tevékenységek miatt. Tehát lényegében egy tanár viszi szinte az összes magyar órát az iskolában, ami évfolyamonként 3-4 osztályt jelent.

A teljes óraszámban foglalkoztatott magyar tanárt éppen akkor csíptük el, amikor egy már nyugdíjazott magyaros kollégával próbálták kitalálni, hogy hogyan oldják meg a fennálló helyzetet. A négy éve pályán lévő pedagógus osztályfőnök is, ezért az ezzel járó órakedvezmények miatt 22 órája lenne csak, de helyettesítenie kell a nyolcadik osztályban, ezért most 26 órája van. Most először tanít nyolcadikosokat, és most két végzős osztályt is megkapott, ami különösen stresszeli.

Épp most készül bevállalni 27-28. órát is, mert az már biztos, hogy az ötödik osztályosoknak nem jut szaktanár, tehát bármilyen más szakos tanárok fognak helyettesíteni, de azért, hogy a szakmaiság valamennyire megmaradjon, a magyar tanár be fog menni heti egyszer helyettesíteni. A többi helyettesítő tanár munkáját pedig a magyaros kolléga azzal próbálja segíteni, hogy egy füzetbe leírja, hogy mit kell venniük aznap, tulajdonképpen előkészíti az órát. Most azzal is igyekeznek megoldani a helyzetet, hogy az egyébként könyvtárosként foglalkoztatott magyar tanár és egy babát váró pedagógus is besegít az ötödik osztályban, amíg tud.

A helyettesítésről azonban nem szabad, hogy illúzióink legyenek, amikor egy tanár úgy megy be, hogy az már a 26 órája a héten. ,,Nagyon ritka az, amikor elmegyünk helyettesíteni és meg is tartunk egy órát, tehát azért ez egy álomvilág. Általában hagyunk egymásnak kinn anyagot, de körülbelül olyat, hogy a munkafüzet 80. oldalát töltsék ki, de órát effektíve nem tartunk. Néha csak örülünk, hogy rend és fegyelem van, és minden gyerek életben marad, ezen felül az embernek már nem nagyon van energiája” – magyarázza a Borbély Diana tanítónő.

Turcsik Viktor igazgató a tanárhiánnyal kapcsolatban kap a szülőktől aggódó üzeneteket, de igyekszik őket megnyugtatni, hogy dolgoznak a helyzeten. Az igazgató viszont arra nem lát esélyt, hogy a 2019-2020-as tanévben megoldódjon a pedagógushiány az iskolában, azt tudja elképzelni, hogy fog találni még egy-két nyugdíjas tanárt, akik enyhíteni fognak a mostani nyomáson.

(Fődi Kitti / Abcúg)

Szólj hozzá!