Új főnök irányítja egy ideje a szlovéniai Muravidék fővárosának, Lendvának magyar főkonzulátusát. Máthé László Eduárd karrierdiplomata esetében említésre méltó, hogy 2014 után őt kérték fel Magyarország kelet-afrikai nagykövetének, gazdaságdiplomáciai feladatokra.
A kelet-afrikai, egyáltalán az egész keleti nyitás nem termett sok babért a klasszikus diplomáciától egyre inkább eltávolodó szaktárcának, de az országnak sem. Ezért aztán sorra zárták be a milliárdokat elnyelő kereskedőházakat, szüntettek meg irodákat, hívtak vissza és helyeztek át kádereket.
Az új lendvai magyar főkonzul a NépújságbanAz új lendvai főkonzul tavaly augusztusig dolgozott Afrikában, ahol egy ideig kenyai nagykövet is volt. Tapasztalt szakember, lendvai kinevezése egyértelműen a külügy gazdasági dominanciáját jelzi.
Kis kitérő: a „nemzeti tőke" már évek óta nagy erővel nyomul a környező országok magyarlakta területein, így Szlovéniában is. A szélsőjobb felé tolódó szlovén Janez Jansa kormány élvezi az Orbán kormány támogatását. Egyre több területen indult el az együttműködés.
Ennek egyik látványos mozzanata a trieszti magyar tengeri kikötő (újabban ismét felmelegített) ügyének jegelése, ezzel egy időben a szlovén tengerparti Koper kikötőjének felfuttatása.
Két kapura játszik a kormány, az egyikben Koper, a másikban Trieszt
Erős aktivitást tanúsít a magyar kormány a déli szomszédoknál. Ennek nyomán lapunk kezdettől végig kísérte a trieszti kikötői beruházást és tudósítottunk arról a szlovéniai konferenciáról is, ahol Janez Jansa és Orbán Viktor kormányfők új közös gazdasági és beruházási koncepciót vázoltak fel. A szlovén szál akkor erősödött fel, amikor az olasz meggyengült.
Megállapodtak az magasfeszültségű távvezetékek összekötésében, egy, a Muravidéket is érintő vasútvonal építésében. Meg kell jegyezni, a Kínával már régóta szoros kapcsolatokat ápoló magyar vezetés útjára a Jansa-kormány is rálépett. Márpedig Kínának mind a szárazföldi, mind a tengeri útvonal kiépítése égetően fontos az Európai Uniós (gazdaság)politikáját illetően.
Ennek szellemében változtak, helyeződtek át a diplomáciai hangsúlyok is. Lendva még a 2010-2014-es ciklusban is alig-alig kapott figyelmet, a muravidéki kapcsolatokat a vasi közgyűlés alakította, ápolta. Aztán változott a kép, kormányközeli magyar cégek milliárdokért vásároltak be a Muravidéken.
A lendvai vár a Muravidék kulturális centrumaMegvették a lendvai termálfürdőt és hotelt, óriástelket vásároltak egy leendő foci akadémiának. Több száz millióért házakat, ingatlanokat vettek és újítottak fel. A főkonzulátus is egy sok millióért renovált épület komplexumban székel a belvárosban. Legújabban pedig egy templomot újítanak fel és rövidesen indul a magyar székház építése is.
A Lendván megjelenő nemzetiségi Népújság nemrég bemutatta a főkonzult, illetve annak terveit. Kiderült, hogy a lendvai főkonzulátus konzuli kerülete a Ptuj-Maribor vonaláig terjed, onnantól a ljubljanai magyar konzulátus illetékes. Máthé egyébként 2010-2014 között első beosztottként dolgozott a nagykövetségen.
9 millió euróért vásárolt fürdőt a magyar állam Szlovéniában
Euró milliókért vásárol be a környező - és távolabbi - országokban a magyar állam, a hozzá köthető cégek révén. Van, ahol focicsapatot vesz, máshol stadiont épít, de futja templomfelújításra, csirkefarm létesítésre is. Legújabban egy turisztikai létesítményt vettek meg Szlovéniában. Az ügylet 9 millió eurót (3,5 milliárd ft) hoz a szlovéneknek.
A „magyar magántőke" terjeszkedésével kapcsolatban kifejtette: „Szerencsére Magyarország már van olyan helyzetben, hogy a magyar magántőke a környező országokba is kihelyeződjék. A tőke ebben a folyamatban mindig először közvetlenül a határon túli térséget keresi meg, a nyelvi könnyebbségek miatt is".
Ezt a képet árnyalja, hogy a „magyar magántőke" valójában állami mankókon érkezik, a célzott befektetésekre létrehozott cégek kivétel nélkül kormány-közeliek. További árnyalat, hogy nem mindenki örül a „magyar magántőke" terjeszkedésének. Mind a szlovén, mind a horvát ellenzék egyre hangosabban tiltakozik a folyamat láttán, különösen a médiában történő bevásárlások miatt.
A Lendvára hulló pénzeső jóvoltából felújítják a lendvai plébániatemplomot is. A főkonzul ezzel kapcsolatban nyilatkozta, hogy „Kenyában is sokat dolgoztam a Hungary Helps programban, amely az üldözött keresztény közösségeken próbál segíteni".
A "magyar nemzeti magántőke" egyik friss szerzeménye a lendvai Hotel LipaA diplomata megemlítette, hogy a vasúti összeköttetés fejlesztése fontos cél, s mint mondta, a „magyarság vezetőinek víziói helyénvalóak voltak". Többek között azért is, mert a „ljubljanai szolgálatkor még csak ötlet szintjén létező dolgok a jelenben megvalósulni látszanak". Szerinte biztató, hogy egyre több magyarországi tanuló iratkozik be muravidéki iskolákba, a kétnyelvűség miatt.
Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a „nemzeti tőkébe" oltott (köz)pénzeső már nem sokat segít a muravidékieken. A magyar népességfogyás adatai ugyanis lesújtók. Míg 1991-ben 7, 6 ezren vallották magukat magyaroknak a Muravidéken, a 2001-es népszámláláskor már csak 5,3 ezren.
Lendva díszpolgára lesz Szijjártó Péter külügyminiszter
Nem gyakori, hogy funkcióban lévő (párt)politikus, pláne kormánytag egy másik országban díszpolgár legyen. Szlovénia sem kivétel e gyakorlat alól - de már csak múlt időben. Ugyanis pár napja Lendván a helyi elöljáróság díszpolgári címmel kínálta meg Szijjártót a törekvő magyar külügy miatt.
Azóta tovább romlott a helyzet. A 2011-es számláláskor 4,8 ezer magyart regisztráltak. Becslések szerint napjainkra ez a szám 3 ezer alá csökkent, vagyis az asszimiláció visszafordíthatatlan. Ezen az úgynevezett „magyar nemzeti magántőke" megjelenése és beruházásai érdemben nem változtatnak.
Ebből következően sokkal inkább távlatosabb politikai célokról beszélhetünk, amint azt a főkonzuli kinevezés is sejteti.
