Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben - jelentette kedden a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Az i.sz. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona. Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen.
Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja, másik oldalán pedig a szíriai holdisten egész alakos képe látható. Géva városában verték őket, "Géva Filippi népe, 217 évben" felirattal. Avner Acker, a Bar Ilán egyetem kutatója szerint ez az évszám nem a mai, Jézus születésétől kezdett időszámítást követi, hanem azt, hogy a római hatóságok hány évvel korábban adtak városi, pénzverési jogot az adott településnek.
Abban az időben Izrael földjén az attól kezdve eltelt évek számát verték a helyi pénzekre, amikortól a római hatóságok elismerték városi jogaikat és státuszukat. Géva város szerepel Josephus Flavius írásaiban, leírása szerint a Jezréel-völgy peremén fekvő dombokon található. Heródes király veterán lovas katonákat telepített le ezen a helyen.
Az i.sz. 66-tól 70-ig tartó zsidó felkelés idején, amelyet Flavius a Zsidó háború című könyvében örökített meg, helyi és római egységek indultak Gévából a Beit Searim nevű városnál lévő zsidó harcosok ellen. A legtöbb kutató szerint a Mismar Haemek kibuc közelében található Tel Abu Sosa nevű domb rejtheti az egykori Géva városát. A Bar Ilan Egyetem ásatásai tavaly nyáron erődítmények és épületek maradványait tárták fel a hellenisztikus korszaktól a bizánci korszakig (i.e. 300- i.sz. 7. század) ezen a helyen.
