Trianon után egy hónapig létezett egy miniállam Vas megye határán

ugytudjuk.hu 2020-01-29 07:47:00
A független Lajtabánságnak köszönhetően kapcsoltak vissza Sopronnal együtt 19 települést az országhoz.

A történelem több kisállami kuriózumot ismer. Vas megye nyugati határán (Burgenland), a trianoni diktátum nyomán 1 hónapig működött Lajtabánság semleges állama. Amelyet 1921. október 4-én kiáltották ki, 4020 négyzetkilométeres területen, Felsőőr (Oberwart) fővárossal. Államformája monarchia volt, de nemzetközileg nem ismerték el és ezt tette a Horthy-kormány is.

A független állam még bélyeget is kiadott, vasúti menetrendje volt és szervezett hadereje, közigazgatása. A minden szálával az anyaországhoz kötődő Lajtabánság komoly fejfájást okozott nem csak az osztrák kormánynak, de Horthyéknak is. Előzményként 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország antant fennhatóság alá került. Ezt megelőzően azonban már a nyáron felállt az úgynevezett rongyos gárda Nyugat-Magyarországon, amely több ezer főt számlált és fővezére a fehérterror egyik ismert figurája, báró Prónay Pál volt.

Prónay megítélés ma is végletes: a Kun Béla-féle vörös terrorra az általa szervezett szabadcsapatok adtak választ akasztásokkal, nyilvános kivégzésekkel. Amikor nyilvánvalóvá vált a trianoni döntések súlya, Prónay átváltozott hazafivá. A rongyos gárdából ütőképes haderőt formált. Olyat, amely megborította a trianoni menetrendet, azaz Magyarország nyugati részének elcsatolását Ausztria javára.

Az eredeti, trianoni tervek szerint az osztrák határ Körmend alatt (Felsőberki) és Szombathelynél (Olad) húzódott volna, de ezt még maguk az osztrákok is túlzásnak tartották. Prónay és Héjjas, utóbbi szintén hírhedt alakja volt a fehérterrornak, abból indult ki, hogy a „kommunista osztrákok méltatlanul kapják meg Vasvármegye és Sopron vármegye érintett részeit". Az antant sürgette az osztrákokat, hogy szállják meg a nekik ítélt magyar és horvát nemzetiségű területeket. Csakhogy a bécsi pártvillongások miatt a megszállás késett és ez jó alkalom volt arra, hogy a magyar felkelők bevonuljanak a kérdéses területekre.

Ennek nyomán a felkelők 1921. október 4-én kikiáltották a terület függetlenségét. Az új és semleges állam központja Felsőőr lett, mert a település magyar többségű volt. A felsőőri bíróság épületének erkélyéről október 4-én délben fél 12-kor Bónis Lajos ferences szerzetes misét celebrált, majd kiáltvány hangzott el a világ népeihez, amelyben kinyilvánították a terület függetlenségét, a bánság semlegességét, s azt, hogy nem hajlandók magukat alávetni a békeszerződésnek. Ideiglenes bánnak pedig kikiáltották báró Prónay Pált. Ezt követően gyorsan peregtek az események. Megalakult a kormányzótanács, vallásügyi, bel-, kül- és igazságügyi tárcát hoztak létre és 5 felkelő hadsereget állítottak fel.

Az alig egy hónapos államiság alatt sok minden történt. Vámövezetet alakítottak ki, ebből tartották fenn a határőrséget. Kiemelkedő jelentőségű volt és nemzetközi figyelmet keltett a lajtabánsági posta bélyegkiadása. Több tízezer darabot nyomattak, a bélyegek igen jól jövedelmeztek. Volt, hogy egy alkalommal több ezer darabot vásároltak belőle.

Tény, hogy ezek a bélyegek éppen az államiság körülményei miatt lettek értékesek és azok ma is. Egy idő után azonban Prónay személye kellemetlenné vált, az általa elrendelt, nem egy esetben kegyetlen módon végre hajtott kivégzéseket ismertette a nemzetközi sajtó. Ez rontotta a Horthy-kormány renoméját, Bethlen István miniszterelnök elhatárolódott tőle. Prónay Horthyhoz írt leveleiben eleinte kitartott Lajtabánság mellett, majd visszakozott.

Mint annyiszor, a történelmi kép ez esetben is árnyalt. A mini-állam fennmaradására nem volt reális esély, de rövid léte Magyarország számára és Trianon ellenében jó ütőkártyának bizonyult. Befolyásolta az antant döntéshozóit, az ütőképes haderő pedig enyhített az addigi, diktátumos tárgyalási stíluson. Az állam tekintélyét növelte, hogy csapatai több ízben is visszaverték az osztrák csendőrök és katonák támadásait. Nyilvánvalóvá téve, hogy a lajtabánsági haderő csak nagy nehézségek és kockázatok árán gyűrhető le.

Végül Prónayék belátták, hogy nincs tovább. A szombathelyi csendőri egységek, valamint a reguláris magyar haderő elkezdte a felkelők lefegyverzését, az állam területének kiürítését. Szombathelyen 800, Körmenden 200 felkelőt gyűjtöttek be (Nyugat-Magyarországon összességében csaknem 3 ezer főt). De ennél jóval kevesebb fegyvert, mert Renner Oszkár, a lajtabánsági vasutak igazgatója Prónay parancsára a fegyverek többségét elrejtette.  

Lajtabánság történelmi kuriózummá lett. Rövid létének betudhatóan került sor Sopron és 18 magyar település visszacsatolásra, jóval a trianoni alapszerződés (1920. június 4.) aláírása után.

Szólj hozzá!

Vannak dolgok amik nem változnak: rongyoknak nevezte a szivárványos zászlókat Novák Előd, aki szerint a másság gyógyítani való deviancia 

Az LMBTQ-közösséget sértő kijelentésekkel és a Pride betiltásának követelésével jelentkezett a Mi Hazánk alelnöke.

„A hatalmat a magyar néptől csak kölcsönkapjuk, nem örökbe” - legfeljebb 12 évig lehetnek hivatalban az országgyűlési képviselők Magyar Péter javaslata szerint

Az új szabály célja, hogy a jövőben ne alakulhasson ki ismét olyan politikai hatalmi rendszer, mint amilyet a TISZA Párt szerint az elmúlt évtizedekben kiépítettek.

A nemrég a mentőszolgálattól menesztett Győrfi Pál lesz a szombathelyi MCC vendége

Nézzünk a jövőbe! Egészség 2.0 címmel tartanak beszélgetést a volt Takáts-házban.

Július első hétvégéjén ismét a gyerekeké lesz a város - idén 19. alkalommal rendezik meg a Győrkőc Fesztivált

A rendezvény mára az ország egyik legnagyobb összművészeti gyermekfesztiváljává nőtte ki magát.

Innovatív megoldások az építészetben

Az építőipar és a digitális technológiák találkozása az utóbbi években új lehetőségeket nyitott meg a szakemberek számára.

Borneói kormányzati delegáció járt Győrben

Sarawak miniszterelnök-helyettese vezetésével érkezett 27 fős küldöttség a városba, hogy a térségfejlesztés és a nemzetközi együttműködések tapasztalatait tanulmányozza.

Átformált szemöldökök: a laminálás új trendje

Emlékszel arra az időre, amikor a laminálás csupán a dokumentumok megóvását szolgálta?

A mezőgazdasági naplóvezetés jelentősége és kihívásai

A mezőgazdasági gazdálkodás bonyolult és folyamatosan változó terepén a gazdálkodási napló vezetése szinte elkerülhetetlen tevékenység.

Hőségriadó – vizet oszt és párakapukat telepít a GYSEV

A vasúttársaság Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban az utascsarnokban elhelyezett szódaautomatákból biztosít hűtött vizet az utasok részére naponta 10 és 18 óra között.

Fitten időskorban is: így őrizhetjük meg egészségünket

Ahogy egyre több évet számítunk, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: hogyan maradhatunk fizikailag és mentálisan is frissek, hogy a későbbi életszakaszokat is aktívan tölthessük? Az egészség fogalma gyakran félreértett, hiszen nem pusztán a betegségek hiányáról van szó.

Többet internetezünk, de több pénzt is kell költünk rá mostantól – árat emelnek a mobilszolgáltatók

339 milliárd forintos bevételt termelt a távközlési szektor az év első negyedévében, miközben júliustól a Telekom és a Yettel, szeptembertől pedig a One is emeli a havidíjakat.

Új ipari parkot építene? Cserébe állítsa helyre a természetet!

Egy brit modell szerint a beruházásoknak nemcsak csökkenteniük kell a környezeti károkat, hanem mérhetően javítaniuk is kell a természet állapotát.

A hőség miatt módosul a kutyasétáltatás rendje a Győri Állatmenhelyen

Hétvégén csak a délelőtti órákban lehet sétálni a menhely kutyáival, a gondozók a négylábúak védelme érdekében kérik a szabályok betartását.

Fokozott katonai jelenlétre és hanghatásokra kell számítani Győrben a légvédelmi rakétaezred gyakorló terének környezetében

Vaklőszeres kiképzést tart a Magyar Honvédség a hétvégén, a környéken élők erősebb zajokra és katonai járművek mozgására számíthatnak.

Magyar Péter kezdeményezésére kikerült az ukrán csatlakozás gyorsítására utaló rész az EU-csúcs záródokumentumából

Az Európai Tanács ülésén négyórás vita után született meg az a nyilatkozat, amelyet valamennyi tagállam támogatni tudott.

A Győri Ítélőtábla öt év börtönre ítélte a férfit, aki meg akarta fojtani a segítségére siető ismerősét

Az elsőfokú, felfüggesztett büntetést túl enyhének találta az ügyészség, a másodfokú bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbította az ítéletet.