A történelem több kisállami kuriózumot ismer. Vas megye nyugati határán (Burgenland), a trianoni diktátum nyomán 1 hónapig működött Lajtabánság semleges állama. Amelyet 1921. október 4-én kiáltották ki, 4020 négyzetkilométeres területen, Felsőőr (Oberwart) fővárossal. Államformája monarchia volt, de nemzetközileg nem ismerték el és ezt tette a Horthy-kormány is.
A független állam még bélyeget is kiadott, vasúti menetrendje volt és szervezett hadereje, közigazgatása. A minden szálával az anyaországhoz kötődő Lajtabánság komoly fejfájást okozott nem csak az osztrák kormánynak, de Horthyéknak is. Előzményként 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország antant fennhatóság alá került. Ezt megelőzően azonban már a nyáron felállt az úgynevezett rongyos gárda Nyugat-Magyarországon, amely több ezer főt számlált és fővezére a fehérterror egyik ismert figurája, báró Prónay Pál volt.
Prónay megítélés ma is végletes: a Kun Béla-féle vörös terrorra az általa szervezett szabadcsapatok adtak választ akasztásokkal, nyilvános kivégzésekkel. Amikor nyilvánvalóvá vált a trianoni döntések súlya, Prónay átváltozott hazafivá. A rongyos gárdából ütőképes haderőt formált. Olyat, amely megborította a trianoni menetrendet, azaz Magyarország nyugati részének elcsatolását Ausztria javára.
Az eredeti, trianoni tervek szerint az osztrák határ Körmend alatt (Felsőberki) és Szombathelynél (Olad) húzódott volna, de ezt még maguk az osztrákok is túlzásnak tartották. Prónay és Héjjas, utóbbi szintén hírhedt alakja volt a fehérterrornak, abból indult ki, hogy a „kommunista osztrákok méltatlanul kapják meg Vasvármegye és Sopron vármegye érintett részeit". Az antant sürgette az osztrákokat, hogy szállják meg a nekik ítélt magyar és horvát nemzetiségű területeket. Csakhogy a bécsi pártvillongások miatt a megszállás késett és ez jó alkalom volt arra, hogy a magyar felkelők bevonuljanak a kérdéses területekre.
Ennek nyomán a felkelők 1921. október 4-én kikiáltották a terület függetlenségét. Az új és semleges állam központja Felsőőr lett, mert a település magyar többségű volt. A felsőőri bíróság épületének erkélyéről október 4-én délben fél 12-kor Bónis Lajos ferences szerzetes misét celebrált, majd kiáltvány hangzott el a világ népeihez, amelyben kinyilvánították a terület függetlenségét, a bánság semlegességét, s azt, hogy nem hajlandók magukat alávetni a békeszerződésnek. Ideiglenes bánnak pedig kikiáltották báró Prónay Pált. Ezt követően gyorsan peregtek az események. Megalakult a kormányzótanács, vallásügyi, bel-, kül- és igazságügyi tárcát hoztak létre és 5 felkelő hadsereget állítottak fel.
Az alig egy hónapos államiság alatt sok minden történt. Vámövezetet alakítottak ki, ebből tartották fenn a határőrséget. Kiemelkedő jelentőségű volt és nemzetközi figyelmet keltett a lajtabánsági posta bélyegkiadása. Több tízezer darabot nyomattak, a bélyegek igen jól jövedelmeztek. Volt, hogy egy alkalommal több ezer darabot vásároltak belőle.
Tény, hogy ezek a bélyegek éppen az államiság körülményei miatt lettek értékesek és azok ma is. Egy idő után azonban Prónay személye kellemetlenné vált, az általa elrendelt, nem egy esetben kegyetlen módon végre hajtott kivégzéseket ismertette a nemzetközi sajtó. Ez rontotta a Horthy-kormány renoméját, Bethlen István miniszterelnök elhatárolódott tőle. Prónay Horthyhoz írt leveleiben eleinte kitartott Lajtabánság mellett, majd visszakozott.
Mint annyiszor, a történelmi kép ez esetben is árnyalt. A mini-állam fennmaradására nem volt reális esély, de rövid léte Magyarország számára és Trianon ellenében jó ütőkártyának bizonyult. Befolyásolta az antant döntéshozóit, az ütőképes haderő pedig enyhített az addigi, diktátumos tárgyalási stíluson. Az állam tekintélyét növelte, hogy csapatai több ízben is visszaverték az osztrák csendőrök és katonák támadásait. Nyilvánvalóvá téve, hogy a lajtabánsági haderő csak nagy nehézségek és kockázatok árán gyűrhető le.
Végül Prónayék belátták, hogy nincs tovább. A szombathelyi csendőri egységek, valamint a reguláris magyar haderő elkezdte a felkelők lefegyverzését, az állam területének kiürítését. Szombathelyen 800, Körmenden 200 felkelőt gyűjtöttek be (Nyugat-Magyarországon összességében csaknem 3 ezer főt). De ennél jóval kevesebb fegyvert, mert Renner Oszkár, a lajtabánsági vasutak igazgatója Prónay parancsára a fegyverek többségét elrejtette.
Lajtabánság történelmi kuriózummá lett. Rövid létének betudhatóan került sor Sopron és 18 magyar település visszacsatolásra, jóval a trianoni alapszerződés (1920. június 4.) aláírása után.
Szólj hozzá!
Három bolygó, a Hold és több fényes csillag, valamint csillaghalmaz kerül közel egymáshoz augusztus 20-án hajnalban.
A veszélyessé vált épületet a hétvégén társadalmi munkában bontják el. A téglákat lepucolják és az iskolában hasznosítják újra.
Győrben idén sem lesz rakétázás augusztus 20-án.
Az új szakmai stáb kialakításáig a csapat edzéseit Simon Ádám sportigazgató, szakmai vezető irányítja.
Nem volt jegye, balhézott, majd elővett egy éles tárgyat és szúrt.
20-án szinte fix a napos idő.
Sokan hajlamosak a takarítást szükséges rossznak, kötelező rutinnak tekinteni, amit minél hamarabb le kell tudni.
Úgy tűnik az emaileknek nem állta útját a hőség.
Belső, tiszás Facebook-üzenet utal erre.
Melegvérű állatokra nem, de méhekre ártalmas a használt vegyi anyag.
Állattartóknak milliárdok, a dögtemetőnek semmi.
A szerelmi kapcsolatok mindig is fontosak voltak az emberek számára: akár a sajátunkról, akár másokéról van szó, rengeteg izgalmas témát és eseményt szolgáltat egy ilyen viszony. Nem véletlen, hogy gyakran a bulvárhírek központi témáit is ezek adják – sokak figyelmét lekötik a sztárok magánéletével kapcsolatos hírek.
Már fel is van állványozva az épület. 250 millió forintot költenek el rá.
Inkább fizetnek kötbért, csak nehogy zúgjon a ‘macskás fadísz’.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mert a gondatlanságnak visszafordíthatatlan következményei lehetnek.