Trianon után egy hónapig létezett egy miniállam Vas megye határán

ugytudjuk.hu 2020-01-29 07:47:00
A független Lajtabánságnak köszönhetően kapcsoltak vissza Sopronnal együtt 19 települést az országhoz.

A történelem több kisállami kuriózumot ismer. Vas megye nyugati határán (Burgenland), a trianoni diktátum nyomán 1 hónapig működött Lajtabánság semleges állama. Amelyet 1921. október 4-én kiáltották ki, 4020 négyzetkilométeres területen, Felsőőr (Oberwart) fővárossal. Államformája monarchia volt, de nemzetközileg nem ismerték el és ezt tette a Horthy-kormány is.

A független állam még bélyeget is kiadott, vasúti menetrendje volt és szervezett hadereje, közigazgatása. A minden szálával az anyaországhoz kötődő Lajtabánság komoly fejfájást okozott nem csak az osztrák kormánynak, de Horthyéknak is. Előzményként 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország antant fennhatóság alá került. Ezt megelőzően azonban már a nyáron felállt az úgynevezett rongyos gárda Nyugat-Magyarországon, amely több ezer főt számlált és fővezére a fehérterror egyik ismert figurája, báró Prónay Pál volt.

Prónay megítélés ma is végletes: a Kun Béla-féle vörös terrorra az általa szervezett szabadcsapatok adtak választ akasztásokkal, nyilvános kivégzésekkel. Amikor nyilvánvalóvá vált a trianoni döntések súlya, Prónay átváltozott hazafivá. A rongyos gárdából ütőképes haderőt formált. Olyat, amely megborította a trianoni menetrendet, azaz Magyarország nyugati részének elcsatolását Ausztria javára.

Az eredeti, trianoni tervek szerint az osztrák határ Körmend alatt (Felsőberki) és Szombathelynél (Olad) húzódott volna, de ezt még maguk az osztrákok is túlzásnak tartották. Prónay és Héjjas, utóbbi szintén hírhedt alakja volt a fehérterrornak, abból indult ki, hogy a „kommunista osztrákok méltatlanul kapják meg Vasvármegye és Sopron vármegye érintett részeit". Az antant sürgette az osztrákokat, hogy szállják meg a nekik ítélt magyar és horvát nemzetiségű területeket. Csakhogy a bécsi pártvillongások miatt a megszállás késett és ez jó alkalom volt arra, hogy a magyar felkelők bevonuljanak a kérdéses területekre.

Ennek nyomán a felkelők 1921. október 4-én kikiáltották a terület függetlenségét. Az új és semleges állam központja Felsőőr lett, mert a település magyar többségű volt. A felsőőri bíróság épületének erkélyéről október 4-én délben fél 12-kor Bónis Lajos ferences szerzetes misét celebrált, majd kiáltvány hangzott el a világ népeihez, amelyben kinyilvánították a terület függetlenségét, a bánság semlegességét, s azt, hogy nem hajlandók magukat alávetni a békeszerződésnek. Ideiglenes bánnak pedig kikiáltották báró Prónay Pált. Ezt követően gyorsan peregtek az események. Megalakult a kormányzótanács, vallásügyi, bel-, kül- és igazságügyi tárcát hoztak létre és 5 felkelő hadsereget állítottak fel.

Az alig egy hónapos államiság alatt sok minden történt. Vámövezetet alakítottak ki, ebből tartották fenn a határőrséget. Kiemelkedő jelentőségű volt és nemzetközi figyelmet keltett a lajtabánsági posta bélyegkiadása. Több tízezer darabot nyomattak, a bélyegek igen jól jövedelmeztek. Volt, hogy egy alkalommal több ezer darabot vásároltak belőle.

Tény, hogy ezek a bélyegek éppen az államiság körülményei miatt lettek értékesek és azok ma is. Egy idő után azonban Prónay személye kellemetlenné vált, az általa elrendelt, nem egy esetben kegyetlen módon végre hajtott kivégzéseket ismertette a nemzetközi sajtó. Ez rontotta a Horthy-kormány renoméját, Bethlen István miniszterelnök elhatárolódott tőle. Prónay Horthyhoz írt leveleiben eleinte kitartott Lajtabánság mellett, majd visszakozott.

Mint annyiszor, a történelmi kép ez esetben is árnyalt. A mini-állam fennmaradására nem volt reális esély, de rövid léte Magyarország számára és Trianon ellenében jó ütőkártyának bizonyult. Befolyásolta az antant döntéshozóit, az ütőképes haderő pedig enyhített az addigi, diktátumos tárgyalási stíluson. Az állam tekintélyét növelte, hogy csapatai több ízben is visszaverték az osztrák csendőrök és katonák támadásait. Nyilvánvalóvá téve, hogy a lajtabánsági haderő csak nagy nehézségek és kockázatok árán gyűrhető le.

Végül Prónayék belátták, hogy nincs tovább. A szombathelyi csendőri egységek, valamint a reguláris magyar haderő elkezdte a felkelők lefegyverzését, az állam területének kiürítését. Szombathelyen 800, Körmenden 200 felkelőt gyűjtöttek be (Nyugat-Magyarországon összességében csaknem 3 ezer főt). De ennél jóval kevesebb fegyvert, mert Renner Oszkár, a lajtabánsági vasutak igazgatója Prónay parancsára a fegyverek többségét elrejtette.  

Lajtabánság történelmi kuriózummá lett. Rövid létének betudhatóan került sor Sopron és 18 magyar település visszacsatolásra, jóval a trianoni alapszerződés (1920. június 4.) aláírása után.

Szólj hozzá!

Innovatív lépcsők: A dermesztett beton technológia előnyei

A korszerű építészet egyik legérdekesebb újdonsága a dermesztett beton technológia.

OVERTONE – Portréfotó-kiállítás nyílik Szami képeiből a Győri Filharmonikus Zenekar művészeiről

Ötven arckép, melyeket a zene és annak interpretálása kapcsol össze: szeptember 18-tól a Richter Teremben.

Vége a száguldozásnak: újabb fix traffipax érkezik Győrbe, kedden a Széchenyi hídon szerelik fel

A munkálatok miatt délelőtt sávlezárásra és torlódásra kell számítani, az új berendezés egyszerre akár 64 járművet is képes követni.

Mától péntekig időszakos vízhiányra kell számítani a győri Lakatos utcában

Az ivóvízvezeték-rekonstrukció miatt naponta 8 és 16 óra között akadozhat a szolgáltatás.

Hende Csaba Kötcsén bukkant fel!

Szombathely volt parlamenti képviselőjét, nyugdíjba küldött alkotmánybírót egy pódiumbeszélgetésen hallgathatta a fideszes szűk elit.

Kósa Roland a tankerületnek adná Fekete Dávid egykori csilli-villi játszóterét, a volt győri MCC-központot

A több milliárd forint közpénzből felújított „Kis Hiltont” tehetségközponttá alakítanák – a Győri Tankerületi Tanács támogatta az indítványt, így a javaslat a kormány elé kerülhet.

Rendőri intézkedés után esett neki haragosainak egy férfi Vas megyében

Az egyik férfi mindkét lábát kirúgta, egy másikat pedig ököllel arcon ütött – garázdaság miatt emeltek vádat ellene.

Növényeket kaptak a győri közösségek, most rajtuk a sor, hogy még zöldebb legyen a város

Évelők, cserjék, ültetőközeg és fenyőmulcs is járt a „Közösen a zöldebb Győrért” pályázat nyerteseinek, akik vállalták, hogy az elültetett növényekről hosszú távon gondoskodnak.

Nem mindig a festés a legjobb megoldás

Ha meguntuk a falak színét, vagy egyszerűen csak frissítenénk egy helyiség hangulatán, érthető, hogy elsőként az újrafestés jut eszünkbe.

Magyar Péter: havi 5 ezer forintos támogatást kapnak a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai

Decemberig összesen 20 ezer forintos kompenzációt ad a kormány, az intézkedés a miniszterelnök szerint csaknem egymillió jármű tulajdonosát érinti.

Úton-útfélen: Magyar Péter miniszterelnökként is folytatja az országjárást – szombaton Veszprémből indul újra a túra

A TISZA választási győzelméhez vezető kampány egyik legfontosabb eszköze volt, hogy Magyar személyesen vitte el politikai üzeneteit az ország szinte minden szegletébe. Most kormányfőként tér vissza az utcai fórumokhoz.

Európai Mobilitási Hét: szakmai fórumon keresik a győri elővárosi vasútfejlesztés lehetőségeit

A közúti forgalom növekedése miatt egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehetne jobban kihasználni Győr öt irányból elérhető vasúti hálózatát.

Egy friss felmérés szerint az iskola előtti 100 méter lehet a reggeli „mamataxi” legveszélyesebb szakasza

A gyerek biztonsága miatt indul autóval a szülő, de ha mindenki egészen az iskola kapujáig hajt, akkor éppen ott alakulhat ki a legveszélyesebb közlekedési helyzet. 

Itt van az ősz itt van újra, és itt vannak a hétvégi győri programok is

Fesztivál-hegyek, rally verseny a városban és azon kívül, számtalan koncert és egyéb jóság várja a látogatókat. 

A TISZA bemutatta öt alkotmánybíró-jelöltjét - hétfőn meghallgatják őket, kedden pedig meg is választhatja az új bírákat az Országgyűlés

A párt szerint a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény alapján választották ki a jelölteket.