Tíz éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.
A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben. A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcal folyóba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A károsultak támogatására a kormány által létrehozott alapban közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A katasztrófa utáni helyreállításra összességében 38 milliárd forintot fordítottak, ebből 21 milliárd forintot tett ki a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítása.
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Mi lett a vörösiszap-károsultaknak gyűjtött adományokkal?
A lassan kilenc éve történt vörösiszap-katasztrófa után indult peres eljárásban arra keresi a választ a bíróság, hogy a MAL Zrt. vezetőségének mekkora felelőssége volt a tározó átszakadásában. Azonban az utóbbi években kevés szó esik arról, hogy mi történt a károsultakkal, ebből készítettünk összefoglalót.
Mosták kezeiket
A tragédia másnapján, 2010. október 5-én azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat a honvédelmi törvény október 12-én életbe lépett módosítása alapján 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.
Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására, a bizottság december 7-én kezdte meg munkáját. Jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re.
Először mindenkit felmentettek
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott első fokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat - a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét - letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy megrovást kapott.
Tíz vádlottat bűnösnek mondott ki a Győri Törvényszék a vörösiszapperben
Tíz ember bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Öt vádlottat felmentettek. A bíróság B. Zoltánt két év hat hónap, D. Józsefet pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte.
A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az első fokú, börtönbüntetést kiszabó ítéletet.
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét és 10 millió forint kifizetésére ítélték a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta a jogerős ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek.
