Tilos az erdőben, vagy a tisztáson talált agancsot hazavinni

Nagy Donát 2020-02-18 07:38:00
A jó időben sokan kirándulnak, de az elhullott agancsokat békén kell hagyni.

Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés - tudtuk meg a Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközleményéből. Az úgynevezett agancsozók, illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami eleve törvénybe ütköző cselekedet, de még ennél is jóval nagyobb kárt tudnak okozni. 

Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen.

Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni; ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint bizony lopást követ el! 

Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

„Nemsokára február végén járunk, olyan időszakban, amikorra a tél természetes szelekciót hajt végre a vadállományban. Az állatok kondíciója romlik, amit majd tavasszal bőséges mennyiségű táplálékkal tudnak pótolni. A tél végén tehát természetes, hogy az erdei ökoszisztéma ezen eleme fokozottan sérülékenyebb”

- magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, miért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása. 

A szarvasok űzése-hajtása azzal a céllal történik, hogy közben levessék az agancsukat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak.

„Az állatok összetörik magukat az agancsért folytatott küzdelemben, el is pusztulhatnak”

- emelte ki Dr. Csépányi Péter.

Hogy az illegális gyűjtőknek semmi sem szent, az is mutatja: az utóbbi évben több sajtóorgánum is megírta, kutyával, motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki az erdőben, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa. Fontos azonban tudni, hogy ha például a szarvasok esetében az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva múlik ki, akkor az ezt okozó illegális agancsgyűjtő állatkínzást követ el.

Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető. 

Tél végen a vadállománynak fokozott nyugalomra van szüksége, a lehető legkevesebb mozgásra és zavarásra. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.

Az agancs mint „információforrás”

Lehet, hogy jó ötletnek, csábító gondolatnak tűnik, ha egy tél végi-tavasz eleji túra, kirándulás alkalmával, az erdőben hullajtott agancsra bukkanva felmerül, hogy szedjük fel és vigyük haza, mert mutatós dísz lehet belőle a lakásban, de mégse tegyük! Persze megvizsgálhatjuk, lefotózhatjuk, de hagyjuk az erdőben! A hullajtott agancs úgynevezett állati eredetű erdei melléktermék, ami a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Tanácsok kirándulóknak, túrázóknak az agancshullajtási szezonra

  • Ne vigyünk haza tehát hullajtott agancsot az erdőből! Az agancsokat az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok engedélyével rendelkező személyek gyűjthetik össze.
  • Ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőség körzeti megbízottját!
  • Azért, hogy a tél végére legyengült állatokat ne zavarjuk, ebben az időszakban lehetőleg a túrákra kijelölt utakon közlekedjünk az erdőben, ne menjünk a sűrűbe!

Egyedülálló jelenség az állatvilágban

Az agancs másodlagos nemi jelleg, mely a hím állat ivarérése folyamán alakul ki. A szarvasfélék sajátossága, hogy évente új agancsot növesztenek, majd mintegy fél év múlva elhullajtják. Néhány nap után aztán az agancstőn újraindul a növekedés, ami hozzávetőleg 120 napig tart. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr (háncs) borítja, amely igen érzékeny, ezért növekedése alatt a szarvasbikák védik minden sérüléstől. Az agancs naponta 2-2,5 centimétert nő és 4-5 hónap múlva eléri (az adott évi) végleges méretét. A szarvasbikák agancsa a 10-12 kilogrammos súlyt is elérheti; az állat dísze, egyben fegyvere is a riválisok ellen, a szarvastehenek birtoklásáért folytatott küzdelemben. A nőstény állatok számára a hímek agancsa szolgáltat információt a bika egészségéről, termékenyítő képességéről, sikerességéről.

Az agancshullajtás a gerincesek között egyedülálló szervregenerálódási folyamat része. Az agancs levetése fajonként eltérő időpontban történik: az őzbakok ősszel, a gím- és dámszarvasok tél végétől tavasz közepéig vetik le agancsukat. 
 

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.