A népszavazáson a 89 százalékos részvétel mellett 65 százalék Magyarországra, míg 35 százalék Ausztriára szavazott, a környék nyolc falujában viszont a 7 900 jogosult 54 százaléka Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben - írja gyűjtésében a Cyberpress.
Sopron döntése mögött sokszor hangzik el érvként a város magyar ajkú többsége, csakhogy ekkoriban Sopron lakosságának fele német anyanyelvűnek vallotta magát. Ugyanakkor a város lakosságának többsége Magyarországot tekintette hazájának, Ausztriával, az osztrák németséggel nem ápolt különösebben szoros kapcsolatot, kulturális értelemben abszolút Magyarország részét képezte a város és annak lakossága.
Fotó: Pixabay
A lap cikke szerint a szavazatokat a tiszti nevelőintézetben számlálták össze 1921. december 17-én és annak eredményét délután négy órakor hirdették ki. Johann Schober, Ausztria kancellárja telefonos érdeklődésére az egyik olasz katonatiszt tájékoztatásul a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára.
Harangzúgás közepette ünnepelt Sopron népe.
Ezrek özönlötték el az utcákat, az ablakokat kivilágították, és egy nemzeti színű zászlóra is felírták:
Magyarok maradtunk!
Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, amire a 61 méter magas Tűztorony déli részén kialakított Hűségkapu emlékeztet.
Magyarország Kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
