Kevés olyan magyar nő van, aki akkora hírnévre tett szert a világban, mint Báthory Erzsébet. Erzsébet 1560-ban született, Nyírbátorban, a Báthori-család gyermekeként. 11 éves korában jegyezték el egymást Nádasdy Ferenc magyar főnemessel, a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezérével. A pár 1575-ben házasodott össze, az esküvőre még Miksa, az akkori magyar király is hivatalos volt, habár ő végül nem ment el a lagzira. Nádasdy az esküvő után Erzsébetnek ajándékozta a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut.
Báthory a lagzi után érkezett meg Sárvárra
Erzsébet a házasság után került Sárvárra, itt a Nádasdy-kastélyban élt egy darabig. Báthory és Ferenc viszont nem sokkal ezután Csejtére költöztek, miközben Nádasdy már javában harcolt az Oszmán Birodalom ellen. A várharcok során Nádasdy olyan beleéléssel aprította a törököket, hogy azok rettegni kezdtek a gróftól, aki meg is kapta a Fekete Bég nevet az ellenség körében. Egyes feljegyzések szerint Nádasdy örömét lelte abban, hogy a törököket mészárolhatja, és a férfiben olyan erő rejlett, hogy képes volt egy mozdulattal kettévágni az ellenségeit.
Erzsébet mindeközben egyedül volt otthon, a korabeli feljegyzések szerint magányos és zárkózott életet élt. A később felröppenő legendákkal ellentétben azonban Báthorynak jó lelke volt, a pártfogásába vette azokat az özvegyeket, akiknek a férjeiket a törökök gyilkolták meg, de nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül fogadott be megerőszakolt, kifosztott lányokat is. 1603-ban Nádasdy egy Buda környékén vívott csatában megbetegedett, ezután hazatért Sárvárra. A Fekete Bég 1604. január negyedikén a vasi városban vesztette az életét, Erzsébet ezután özvegyen élt.
A tragikus hirtelenséggel özveggyé vált Báthoryra hatalmas teher zúdult, mivel a Ferenccel közös fiuk, Pál még csak hat, hét éves volt, így Erzsébetre maradt a több száz holdas Nádasdy-birtok irányítása. Erzsébet viszont erős akaratú asszony volt, nem roskadt össze a teher alatt, tehetséggel bánt a birtokával. A hirtelen szerzett hatalmával azonban sok embernek szemet szúrt, amin az sem segített, hogy nő létére több férfi felett is állt.
Nem nézték jó szemmel, mekkora hatalomra tett szert az özvegy
Ekkoriban kezdtek el az emberek pletykálkodni Báthory udvaráról, ahol állítólag rejtélyes körülmények között eltűnt több szolgálólány is. 1610-ben aztán Thurzó György nádor indított vizsgálatot Báthory ellen. Thurzó rengeteg tanút hallgatott, sokukból kínvallatás útján húzták ki a vallomásokat, annak ellenére, hogy a magyar jog akkoriban már nem fogadta el az ilyen vallomásokat, mert beismerték, hogy a kínzások miatt megbízhatatlanná válnak a tanúk.
Fotó: wikimedia commons
1610 végén végül Thurzó emberei elfogták Erzsébetet a csejtei várban, ahol mindenféle per vagy ítélet nélkül el is zárták a grófnőt. II. Mátyás többször is felszólította Thurzót, hogy folytassa le a tárgyalást, ám a férfi addig halogatta az ügyet, amíg Erzsébet 1614-ben meghalt. Báthory Erzsébetet Csejtén temették el, ám a sírhelyét ma már nem találják a történészek.
Az 1700-as évekig várni kellett Drakula grófnő születésére
Az interneten több teória is kering arról, hogy Báthory mikor is kaphatott rá a vér ízére, sokak szerint éppen Sárváron történt meg az az eset, amely miatt máig vámpírként tekintenek Erzsébetre. A történetet először Turóczi László, egy jezsuita szerzetes örökítette meg a Tragica historia című könyvében. Az 1729-ben megjelent kötetben Turóczi a Magyar Királyságról és annak az uralkodóiról ír, ebben jegyezték le először azt a legendát, miszerint egy pofon miatt vált vámpírrá a grófnő.
"Báthory Erzsébet, aki házasságban élt Nádasdy Ferenccel, hogy ennek a férfinak elkötelezettje legyen, lemondott a katolikus szentségekrõl, és a lutheránus hittel kötötte össze magát, amelyet férje vallott. Itt kezdődik bukása. Beszennyezte Isten hitét, hogy ezzel is férje kedvében járjon. Vénusz, akit szolgálók keze ékesít, szorgalmasan nézegeti magát a tükörben. Kezét minden munkától megkímélte, nem kell semmilyen kötelességet teljesítenie. Hiú módon körbepillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. … E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, büntetésképpen azonnal szájon vágja a lányt. A lány vére kiserken, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt, és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi, és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett…" - írja a szerzetes.
Az emberek ezóta tekintenek Drakula grófnőként Báthoryra, az évszázadok során több olyan rémtörténet is napvilágot látott, amelyek szörnyetegként mutatják be Erzsébetet. A legismertebb sztori szerint Erzsébet a szolgálólánnyal történt eset után rendre szüzeket hivatott az udvarába, akiket kivégzett, majd a vérükben fürdött, hogy megőrizze a szépségét. Más történetek szerint a grófnő meg is itta az áldozatai vérét, amivel egy idő után már nem tudott betelni. Ekkor már különböző módszerekkel kínozta a szolgálólányait, a legelborultabb történetek arról is beszámolnak, hogy néhányukat elevenen meg is nyúzta.
A Drakula grófnő története nem csak a magyarok fantáziáját mozgatta meg, Báthory történetét több külföldi könyv és film is feldolgozta. Erzsébet neve pedig felmerül az összes olyan weboldalon, ami a sorozatgyilkosok neveit listázza. Sőt, Báthory grófnő már a podcastek világába is betört, rengeteg olyan podcastben felmerül a neve, amelyek bűncselekmények körül keringenek.
Báthory Erzsébet nevét a világon mindenütt ismerik
A tengerentúlon viszont már csak a töredékeit találjuk meg az igaz történeteknek, néhány mesében már azt is tényként írják le, hogy Nádasdy a végvári csaták alatt elveszítette az eszét. Amikor otthon járt, hogy meglátogassa a feleségét, akkor Erzsébettel együtt kínozták az alattvalóikat, mert a Fekete Bég nem bírt betelni azzal az örömmel, amit a gyilkosság szerzett neki.
Más történetek már egészen modern formában mutatják be Erzsébet történetét, egy-két angol weboldal azt írja, hogy Erzsébet egy boszorkánnyal találkozott, ő vezette be az okkult világába. A történet szerint Báthoryt romantikus szálak is fűzték a boszorkányhoz, aki megvigasztalta a grófnőt, amíg Nádasdy a török ellen harcolt. A páros aztán később válogatott formában kínozta Báthory szolgálólányait, amíg egyikük édesapja nem értesítette Thurzót arról, hogy miben mesterkedik a grófnő. A rémsztorik szerint Báthory a világ egyik legvérszomjasabb sorozatgyilkosa, a legdurvább számítások szerint Erzsébet 700-nál is több szolgálólánnyal végzett, amíg el nem kapták.
Koncepciós eljárás lehetett Erzsébet veszte
Azt, hogy mennyi igaz ezekből a történetekből, valószínűleg sosem fogjuk biztosan tudni, érdemes viszont megjegyezni azt, hogy az első vádak Báthory ellen csak akkor röppentek fel, amikor letartóztatták. Erzsébetnek a saját korával is meg kellett vívnia a harcot, hiszen egy olyan Európában élt, ahol jellemzőek voltak a boszorkányüldözések és a boszorkányperek. Báthorynak viszont egy dologban szerencséje volt, abban, hogy nemesi családból származott. A korabeli jog szerint ugyanis nemes embert csak egy másik nemes megölésével lehet meggyanúsítani, és mivel nő volt, így még felségsértéssel gyanúja sem merülhetett fel.
Bathory, 2008 (trailer)
Trailer k filmu Bathory (2008). © Jakubisko Film s.r.o. http://www.jakubiskofilm.com celý film nadejte na odkaze: http://voyo.nova.cz/product/filmy/43-bathory
Az ellene felhozott vádak tehát inkább koncepciós vádak lehettek, amivel Thurzó meg akarta fosztani a hatalmától a grófnőt. Ahogy azt már korábban írtuk, Báthory ellen nem folytattak szabályos pert, és ítélet sem született ellene. A korabeli feljegyzések szerint Erzsébetet ennek ellenére befalazták a csejtei várban, más feljegyzések szerint inkább hasonlított házi őrizetre a grófnő büntetése, a hozzá érkező lelkipásztorok ugyanis arról számoltak be, hogy Báthory szabadon mozoghatott a várban.
Báthory történetét azóta is sok megközelítésből vizsgálják, Szádeczky-Kardoss Irma bírónő például tíz éves kutatómunka után írt a grófnő ellen lefolyt koncepciós perről. Szádeczky-Kardoss az összes korabeli jegyzőkönyvet feldolgozta, a munkája végére pedig arra jutott, hogy Báthory Erzsébet ellen koncepciós eljárás zajlott, és minden olyan tanúvallomás, amely vérontásról szól, olyan tanúk szájából hangzottak el, akiket Thurzó emberei megkínoztak a vallomás kicsikarása érdekében.
Drakula grófnő rémmeséje azonban a mai napi tovább él, Báthory alakja rengeteg regényben, filmben, és még a Diablo II című számítógépes játékban is feltűnik. A sárvári múzeum beszámolója alapján a vasi kisvárosban is tovább él a legenda, és rengeteg olyan turista érkezik a Sárvárra, akik kifejezetten azért jönnek, hogy megtalálják Báthory Erzsébet kínzókamráit a Nádasdy-vár pincéiben.
(Forrás: wikipédia, Nádasdy Ferenc Múzeum, Rubicon, emelttortenelem.hu)
