Milyen zöld lehetőségek rejlenek Budapesten és mit tanulhat a vidéki városoktól? Hogyan lehetne megkönnyíteni és egyben környezettudatosabbá is tenni a magyarok turisztikai szokásait? Miről kellene, hogy szóljon a magyar közélet? Miben különböznek a centrumországok zöldpártjai a perifériákétól? Milyen kihívásokkal néz szembe a zöldpolitika a következő években?
Ezekre és ehhez hasonló érdekes kérdésekre kereste a választ Ungár Péter, a Vas megyei LMP országgyűlési képviselője Karácsony Gergely főpolgármesterrel az Ökopolisz Alapítvány nyári akadémiáján a Törésvonal Intézet szervezésében.
Miért nem járunk a Csallóközbe nyaralni?
A beszélgetés elején azt vitatták meg a felek, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor egy járvány után, vagy inkább közben vagyunk, és egy gazdasági-társadalmi válság kopogtat az ajtón, hogy érdemes kezelni a zöld ügyeket. Karácsony Gergely főpolgármester szerint igenis bátornak kell lenni és ki kell használni az adandó alkalmat arra, hogy akár olyan változtatásokat is bevezessünk, amelyek – mégha népszerűtlenek is – hosszú távon jót tesznek a társadalomnak. Ilyen változatásokat vezetnek be a nyugati városokban is járvány eleje óta.
Ungár Péter a turizmus példáját hozta fel: szerinte nem jó az az állapot, hogy olcsóbb környezetkárosító módon elrepülni Berlinbe, mint mondjuk elvonatozni, de dilemma a zöldmozgalmak és -pártok előtt, hogy ezt mondjuk egy kerozinadóval oldják meg, amivel nem csak a hetente repülővel ingázókat, hanem azokat is büntetik, akik pár évente tudnak összerakni annyi pénzt, hogy az olcsób jeggyel nyaralni menjenek, vagy inkább arra koncentráljanak, hogy állami beavatkozással környezetbarátabb és versenyképesebb megoldásokat találjanak, például a belföldi turizmust.
A főpolgármester szerint fontos, hogy a zöldpolitikusok meggyőzzék a többséget az adott intézkedések, például a szállodahajók, vagy az Air B'n'B szabályozásának fontosságáról. „Azért kell most meglépni ezeket, mert most van egy csendesebb időszak, amikor olyan ösztönzőket, módszereket lehet kialakítani, ami nem egy működő rendszerbe avatkozik be, és így készülni arra, hogy a turizmus helyreáll” – mondta Karácsony, aki szerint egyébként a turizmus által okozott budapesti problémákra nem volt rendszerszintű válasza a Fidesznek.
Karácsony Gergely szerint az is probléma, hogy Magyarországon nincs kultúrája a belföldi turizmusnak,
ezért is csinálnak most egy olyan programot, ami támogatja a belföldi turizmust – nem csak a járványhelyzet miatt, hanem azért is, mert ez önmagában egy jó dolog. Ungár Péter hozzátette: nem csak a belföldi, de a határon túli turizmus sem divat, Kolozsvárra és a Csallóközbe is kevésbé megy a magyar nyaralni, mint Görögországba vagy Horvátországba. Az LMP-s képviselő szerint a közlekedés és a turizmus mellett az ingatlanárak kérdése az, ami súlyos, és a lakhatás kapcsán ráadásul a kormánynak szerinte nincs politikája, egy piaci dologként tekintenek rá, ami majd megoldja magát.
Mit tanulhat Budapest a vidéki városoktól?
Karácsony Gergely szerint nem meglepő, hogy az emberek a kisebb városokban szeretnek jobban élni, hiszen kisebbek a távolságok, jobb a levegő. De nem elképzelhetetlen ez Budapesten sem: a főpolgármester beszélt a párizsi „tizenöt perces város” koncepcióról, amelynek az a lényege, hogy egy olyan nagyváros esetében, mint Párisz vagy Budapest, az egyes városrészeknek legyen egy központja, és legyen bennük elérhető minden szolgáltatás, ne kelljen minden ügy miatt a belvárosba ingázni akár tömegközlekedéssel, akár autóval.
Ungár Péter Szombathelyről és Győrről is beszélt a kérdés kapcsán: kiemelte, hogy a fiataloknak itt kevés szórakozási lehetőségük van a helyiek szerint, ebben Budapestnek például helyzeti előnye van. Az LMP-s képviselő szerint Szombathelynek van egy erős identitása, egy ilyen város mérete pedig pontosan arra alkalmas, hogy egy fiatal család éljen ott.
Az viszont szerinte gond, hogy kiüresedett az önkormányzatiság, sok szempontból nem érvényesül ma a szubszidiaritás, avagy sokan érezhetik úgy, hogy a helyi döntéseket nem helyben, hanem a központban hozzák meg.
Ez Karácsony Gergely szerint is probléma, és nem csak azért, mert rossz döntés születik általában, hanem azért, mert ezek a folyamatok erodálják az emberek kötődését a városukhoz; márpedig a zöldfordulathoz is az a legfontosabb, hogy az emberek kötődjenek a helyhez, ahol élnek, és törődjenek vele – szerinte mind a nacionalista politika, mind a lokális kötődésekre nem figyelő szabadkereskedelmi logika rombolja ezeket a lokális identitásokat.
Népi vagy urbánus a zöldpolitika?
Ungár Péter szerint kormányzati szándék van arra, hogy kiprovokáljanak egy Budapest-vidék ellentétet, ez pedig nagyon káros: szerinte ami a fővárosban, a fővárossal történik, az országos hatású ügy. Viszont ha szerinte a zöldpolitika elmegy egyfajta fogyasztási indetitáspolitikába, tehát arról szól, hogy mi, zöldek vagyunk azok, akik meg tudják venni többszörös áron a biotermékeket, az is probléma.
Ungár szerint nem szabad követni ebben az észak- és nyugat-európai zöldpártokat, hiszen ennek mindig lesz egy elitista íze.
Karácsony egyetért azzal, hogy ami Budapestnek rossz, az az országnak is rossz lesz. A főpolgármester szerint egyértelmű, hogy most olyan a politikai klíma világszerte, ami más politikai helyzetet vázol a nagyvárosokban és a vidékben. Szerinte valójában az a fajta morális pánik és elmagányosodás, ami a városokra volt jellemző, az most inkább a vidékre jellemző, a városokban pedig több lett a közösségi élmény. Ennek eredményeképp pedig a vidéki kistelepüléseken élők sokkal jobban szoronghatnak globális jelenségektől úgy is, hogy azokkal ők maguk gyakran sosem találkoztak, de ez egyáltalán nem azért van, mert a vidékiek buták vagy elmaradottabbak.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
Security Check Required
null
