Az 1988-ban alapított Éhen Gyula Kör (ÉHK) 1989-óta emlékezik meg névadója születésének évfordulójáról, a hagyományt napjainkban az Éhen Gyula Baráti Kör (ÉHBK) folytatja. Az esemény jeles civil ünneppé lett, amelyen minden eddigi polgármester fontosnak tartotta a szereplést. Harminc év után ezen megemlékezésből is kettő lett.
Ahogy eddig, most is november 20-án emlékezik az ÉHK hagyományának folytatója, az ÉHBK a társrendezőkkel, így a Vas megyei TIT Egyesülettel, valamint egy helyi civil szervezettel és az általános iskolával Éhen Gyula születésének 166 évfordulójára. Első alkalommal 1989-ben gyülekezett az egyesület tagsága, valamint szépszámú érdeklődő, az Éhen-telepi mellszobornál. Ami Rumi Rajki István alkotása volt és az idő meglehetősen elkoptatta. A rendszerváltás után Wagner András polgármester méltatta Éhen Gyulát, a modern város megteremtőjét. A kialakult protokoll szerint a polgármestert a Kör akkori elnöke, Kozma Gábor követte a szónoklatban, majd iskolai műsor következett és koszorúzás, gyertyagyújtás. Ez a menetrend egészen napjainkig kitartott. Napjainkig, mert most már megemlékezésből is kettő lesz az időközben lecserélt mellszobornál. November 20-án, szerda délután fél 5-kor az ÉHBK és társrendezői emlékeznek, a jelenlévőket dr. Bakó Béla, a vasi TIT elnöke köszönti. Ezután a civilek nevében Kozma Gábor közíró szólal fel, majd az ünnepi beszédet Horváth Soma alpolgármester mondja.
De ki is volt Éhen Gyula? Miért fontos ez ma a városlakók számára? A nagy formátumú vezetőhöz köthető a város csatornahálózatának csaknem teljes kiépítése, a villanyosság – ahogy akkor mondták – elterjesztése, a villamos elindítása. Édesanyja nemes volt, édesapja gazdatiszt, jó iskolákba járt és ambiciózus ügyvéd lett. Jogászként egyike volt azoknak, aki részt vett, vehetett a híres betyár, Savanyú Jóska perében, a védelem részeként. Vonzódott az irodalomhoz, kiváló újságíró volt, számos városkritikai cikket publikált. Ezekben elmarasztalta az akkori vezetést, mondván: Szombathely vagy a mocsárba, vagy a porba fulladt bele. Talán ez inspirálta arra, hogy 1895-ös polgármesterré választása után elképesztő lendülettel lásson hozzá Szombathely modernizálásához. Meg is lett az eredménye: a csatorna, a vízvezeték és az áramhálózat kiépítettsége elérte a 90 százalékot, ez pedig az akkori Nagy-Magyarországon Szombathelyt a legfejlettebb városok közé repítette. Ekkor született meg a szlogen, Szombathely a Nyugat Királynője. Éhen Gyula az 1902-ig tartó polgármestersége alatt szegénykonyhát nyitott, kaszinót avatott, beindította a Kultúregyletet, parcellázott, bérlakás építésbe fogott. A poros utakat burkolta, és ami országos figyelmet keltett, elindította a vasútállomástól a Kálváriáig tartó villamosjáratot. A parlamentbe került képviselőt több ezres tömeg búcsúztatta a vasútállomáson. Verselt, megírta egyik alapvetését, A modern várost.
Erre a jeles férfiúra emlékeznek a civilek november 20-án. De 30 év után lesz egy másik emlékezés is, november 22-én, a Vasmegyéért Egyesület és a Polgárok a Városért Egyesület szervezésében. Ezen Balázsy Péter megyei jegyző és Simon Balázs Éhen-i leszármazott szónokol. Simon évekig aktív szereplője volt az ÉHK-s rendezvénynek, információnk szerint most is számoltak vele, de nem vállalta. Úgy tűnik, elkezdődött a harc Éhen Gyula szellemi örökségéért. Egy helyi történész szerint a polgárilag jól beágyazódott Szombathelyen „Aki birtokolja Éhen Gyula szellemi örökségét, az birtokolja valójában a várost"
