Minden tősgyökeres szombathelyi ismeri a Parkerdő felé vezető úton kikacsintó Jégpincét. Még novemberben adtunk hírt róla, hogy az ingatlan tulajdonosa, dr. Gyimesi József úgy döntött, tizennégy év után megválik tőle. Ennek apropójából kollégámmal elmentünk, hogy körülnézzünk, hogy is fest most Szombathely ikonikus épülete.
Egy kis történelem
Azt, hogy a Jégpince mikor is épült valójában, még a levéltári források alapján sem lehet pontosan beazonosítani, de valószínűleg 1862 körül, erre utal a bejárat feletti kőbe vésett "B.J. 1862. Bauer Jahre" felirat is, mely ma is ott virít a homlokzaton.
A Vasmegyei Lapokban 1868-ban írnak először az épületről, ekkor Horváth János, a Jégpince tulaja, ünnepélyt rendezett a szombathelyi tornaegylet alapítása kapcsán. A pincéből eleinte jeget szállítottak a háztartásokba és vendéglők részére. 1870-ben már Mayer Lajos bérelte a szórakozóhelyet, a helyi lapok ekkor megjegyezték, hogy a mulatóban még tekepálya is volt.
Mivel a pince a szombathelyi szőlőbirtokon épült, egy ideig nem engedték, hogy alkoholt árusítsanak benne. Horváth János hosszú ideig harcolt a tilalom feloldásáért, még a belügyminisztert is megkereste, majd 1877-ben, egy rendkívüli közgyűlésen leválasztották az épületet a szőlőbirtokról, így zöld utat adtak az alkoholnak. A Jégpince ekkor vált Szombathely kedvenc mulatóhelyévé, a vendégek imádták a kilátást, amit az épület nyújtott. A kirándulók számára is kedves volt a hely, egy-egy túra során jól esett nekik a jéghideg sör, el is nevezték a mulatót Horváth-seresnek.
1882-ben Horváth egy új termet építtetett a vendéglőhöz, ám ezt már nem élvezhette sokáig, 1883-ban hosszú betegeskedés után meghalt. A Jégpince ezután kézről kézre járt, először Leszner Antal szerezte meg az épület tulajdonjogát, ezt később a gyermekei örökölték tőle. 1918-ban Lászezik Gyula főállatorvos vette meg a pincét, őt nagyon gyors váltakozásban követte gróf Széchényi Rezsőné, gróf Széchényi Rezső, majd Schmall Gyula. Az 1920-as években több átalakítást is végeztek az épületen, amitől gyökeresen megváltozott a Jégpince formája.
1954-ben az állam kisajátította az épületet, ezután a Szombathelyi Állami Erdőgazdasághoz került, hosszú ideig többfajta szakoktatást tartottak benne. 1975-ben a Hevesi Ákos Mezőgazdasági Gépészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiuma lett.
1996-ban került mostani tulajdonosához, dr. Gyimesi Józsefhez, aki azzal az elhatározással vásárolta meg a pincét és a villát, hogy megóvja az enyészettől, ne romoljon tovább az állaga. Ennek érdekében rengeteg pénzt öltek bele az épületbe.
Napjainkban
Miközben József körbevezetett minket a pincében, elmesélte, micsoda állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták azt. Annak idején a hajléktalanok közedvelt búvóhelyének számított, akik tüzet is gyújtottak, hogy melegedjenek, ráadásul a fiatalok is többször törték fel és lógtak be a helyre, így el lehet képzelni, miféle állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták a pincét. Utána jó sokáig tartott elűzni az illetéktelen behatolókat, de végül csak sikerült.
Egy dolog biztos, a Jégpince így, üresen is elképesztően hangulatos, rengeteg potenciál lakozik benne. A boltíves kapuk és a tágas terek, melyekbe belépünk, rögtön megmozgatják az ember fantáziáját, nem beszélve a nyílásról, melyet a plafonra nézve lehet észrevenni. Ezen a nyíláson át látszik, hogy milyen mélyen is van a pince: József szerint lehet, vagy tíz méter is.
József azt is elmesélte, hogy a Jégpince csatári kőből épült, szerkezetileg teljesen rendben volt, de mivel a téglák potyogtak és életveszélyes volt bemenni, így helyrehozták, bevakolták ezeket a részeket, a jó állapotban lévő téglákat pedig szépen letisztították, ennek köszönhetően nem omlott le és újra szép állapotban vannak a falak.
Kívülről nézve gyönyörű látványt nyújt a pince bejárata, a kapu körül boltívek, csodaszép terméskövekkel kirakva, melyekbe még római kori, faragott darabok is találhatóak. Az összhatás lenyűgöző. Nagyon reméljük, hogy Józsefék után is méltó kezekbe fog kerülni a Jégpince és nem jut olyan sorsra, mint városunk oly sok csodás épülete, melyeket mára már az enyészet rág.
Szólj hozzá!
Minden megtett kilométer a települések közös eredményét gyarapítja.
Kalcium-kloriddal kezelik a fertőzött területeket.
Új napvitorlák, rendezett partszakasz, készülő betonlépcső és hamarosan új szolgáltatások is érkeznek a város népszerű szabadstrandjára.
A tegnapi plenáris ülés előtt nevezték ki.
2026-os programjaira várja jelentkezőit és közreműködőit a vas-hegy / eisenberg kezdeményezés.
A médiacég 2025-ben valójában 93 főt foglalkoztatott.
A korán felismert vastúlterhelődés jól kezelhető, mégis sokan élnek úgy a betegséggel, hogy nem is tudnak róla.
Megint várja a családokat a Bisinger sétány különleges vízi játszóparkja.
Akár 2 és fél méteres is lehet a szárnyfesztávolsága ezeknek a ritka madaraknak.
A tavalyelőtti -60 milliós eredmény, most -10 millióra mérséklődött. Továbbra is bírósági végrehajtás van a cégen.
Kulturális programokkal, filmvetítésekkel és japán gasztronómiai különlegességekkel telt meg a belváros.
A fiatal úgy érezte, hogy szüleinek a kapcsolata konfliktusokkal terhelt, emiatt már nem akart velük élni, ezért 2025 nyarán elhatározta, hogy megöli őket.
Az elkövető emellett csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot is megszerzett és magánál tartott.
A kert ma már sokkal több, mint egyszerű kültéri terület.
Az utóbbi időben egyre többen alakítjuk úgy a mindennapjainkat, hogy azok ne csak kiszámíthatóbbak, hanem tudatosabban felépítettek is legyenek.
A testület egyhangú szavazással helyezte hatályon kívül a februári döntést.
Volt már olyan, hogy redőnyödet próbáltad leengedni egy zord esős napon, de csütörtököt mondott a rendszer?
Ausztrál és európai példák is azt mutatják, hogy az akkumulátoros energiatárolás egyre nagyobb szerepet játszik az áramárak csökkentésében.
Ha ezekből nem találsz a hétvégére kedvedre valót, a hiba nem a mi készülékünkben van.