Minden tősgyökeres szombathelyi ismeri a Parkerdő felé vezető úton kikacsintó Jégpincét. Még novemberben adtunk hírt róla, hogy az ingatlan tulajdonosa, dr. Gyimesi József úgy döntött, tizennégy év után megválik tőle. Ennek apropójából kollégámmal elmentünk, hogy körülnézzünk, hogy is fest most Szombathely ikonikus épülete.
Egy kis történelem
Azt, hogy a Jégpince mikor is épült valójában, még a levéltári források alapján sem lehet pontosan beazonosítani, de valószínűleg 1862 körül, erre utal a bejárat feletti kőbe vésett "B.J. 1862. Bauer Jahre" felirat is, mely ma is ott virít a homlokzaton.
A Vasmegyei Lapokban 1868-ban írnak először az épületről, ekkor Horváth János, a Jégpince tulaja, ünnepélyt rendezett a szombathelyi tornaegylet alapítása kapcsán. A pincéből eleinte jeget szállítottak a háztartásokba és vendéglők részére. 1870-ben már Mayer Lajos bérelte a szórakozóhelyet, a helyi lapok ekkor megjegyezték, hogy a mulatóban még tekepálya is volt.
Mivel a pince a szombathelyi szőlőbirtokon épült, egy ideig nem engedték, hogy alkoholt árusítsanak benne. Horváth János hosszú ideig harcolt a tilalom feloldásáért, még a belügyminisztert is megkereste, majd 1877-ben, egy rendkívüli közgyűlésen leválasztották az épületet a szőlőbirtokról, így zöld utat adtak az alkoholnak. A Jégpince ekkor vált Szombathely kedvenc mulatóhelyévé, a vendégek imádták a kilátást, amit az épület nyújtott. A kirándulók számára is kedves volt a hely, egy-egy túra során jól esett nekik a jéghideg sör, el is nevezték a mulatót Horváth-seresnek.
1882-ben Horváth egy új termet építtetett a vendéglőhöz, ám ezt már nem élvezhette sokáig, 1883-ban hosszú betegeskedés után meghalt. A Jégpince ezután kézről kézre járt, először Leszner Antal szerezte meg az épület tulajdonjogát, ezt később a gyermekei örökölték tőle. 1918-ban Lászezik Gyula főállatorvos vette meg a pincét, őt nagyon gyors váltakozásban követte gróf Széchényi Rezsőné, gróf Széchényi Rezső, majd Schmall Gyula. Az 1920-as években több átalakítást is végeztek az épületen, amitől gyökeresen megváltozott a Jégpince formája.
1954-ben az állam kisajátította az épületet, ezután a Szombathelyi Állami Erdőgazdasághoz került, hosszú ideig többfajta szakoktatást tartottak benne. 1975-ben a Hevesi Ákos Mezőgazdasági Gépészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiuma lett.
1996-ban került mostani tulajdonosához, dr. Gyimesi Józsefhez, aki azzal az elhatározással vásárolta meg a pincét és a villát, hogy megóvja az enyészettől, ne romoljon tovább az állaga. Ennek érdekében rengeteg pénzt öltek bele az épületbe.
Napjainkban
Miközben József körbevezetett minket a pincében, elmesélte, micsoda állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták azt. Annak idején a hajléktalanok közedvelt búvóhelyének számított, akik tüzet is gyújtottak, hogy melegedjenek, ráadásul a fiatalok is többször törték fel és lógtak be a helyre, így el lehet képzelni, miféle állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták a pincét. Utána jó sokáig tartott elűzni az illetéktelen behatolókat, de végül csak sikerült.
Egy dolog biztos, a Jégpince így, üresen is elképesztően hangulatos, rengeteg potenciál lakozik benne. A boltíves kapuk és a tágas terek, melyekbe belépünk, rögtön megmozgatják az ember fantáziáját, nem beszélve a nyílásról, melyet a plafonra nézve lehet észrevenni. Ezen a nyíláson át látszik, hogy milyen mélyen is van a pince: József szerint lehet, vagy tíz méter is.
József azt is elmesélte, hogy a Jégpince csatári kőből épült, szerkezetileg teljesen rendben volt, de mivel a téglák potyogtak és életveszélyes volt bemenni, így helyrehozták, bevakolták ezeket a részeket, a jó állapotban lévő téglákat pedig szépen letisztították, ennek köszönhetően nem omlott le és újra szép állapotban vannak a falak.
Kívülről nézve gyönyörű látványt nyújt a pince bejárata, a kapu körül boltívek, csodaszép terméskövekkel kirakva, melyekbe még római kori, faragott darabok is találhatóak. Az összhatás lenyűgöző. Nagyon reméljük, hogy Józsefék után is méltó kezekbe fog kerülni a Jégpince és nem jut olyan sorsra, mint városunk oly sok csodás épülete, melyeket mára már az enyészet rág.
Szólj hozzá!
Az ismert szombathelyi vendéglátós neve is megjelent az ügynökaktákon.
Egy régi majorságból született családias étterem Ásványrárón, ahol a házias ízek, a vendégszeretet és a kreatív gasztronómia találkozik. A Márton-napi időszakra pedig igazán különleges kínálattal készülnek.
November 8-án a cukorbetegség megelőzése, korai felismerése és kezelése kerül a középpontba a Kereskedelmi és Iparkamara győri székházában.
A helyi ellenzék azt szeretné elérni, hogy a cég új ügyvezetője pályázat útján legyen megválasztva.
Szombathely egykori közterület-felügyelet vezetője megdöbbent azon, hogy ügynökaktája van.
Győri Ítélőtábla kimondta, hogy a börtön megsértette az apa magán- és családi élethez való jogát.
Az ítélet jogerős.
Gerzson és Panka a játszótéren, óriás papagájok az élményfürdőben, mesefigurák a kórház falán. Menjenek, vagy maradjanak a szárnyas jelképek?
A Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozásáról szóló törvénytervezetet vasárnap éjfélig bárki véleményezheti a Közhang felületén.
Fejes Péter a parlamenti eskütétele után a korábbi ügyészségi döntésekért és mulasztásokért kért bocsánatot.
Mintegy száz könyvbemutató, népszerű írók, színházi előadások és családi programok várják a látogatókat november 6–8. között. Az idei Alkotói Díjat Szentmártoni János veheti át.
Egy 70-es éveiben járó néni ellökött egy 80-as éveiben járó, járókerettel közlekedő nénit.
A vele utazó élettársa is súlyosan megsérült, a győri ügyészség vádat emelt a 28 éves sofőr ellen.
5 tankerületi központ esetében - köztük a szombathelyinél is - eredménytelen volt a pályázat.
Csak kitartóan kellett kérni.
Mark Twain klasszikusától a győrasszonyfai kiskocsma történetén át a háborús vallomásig változatos programok várják a közönséget november 2. és 8. között.
A döntésre az intézményben lefolytatott átvilágítás megállapításai alapján került sor.
Viszont nem szavazzák meg Császár Attilát a Független Közmédia Testületbe.