Minden tősgyökeres szombathelyi ismeri a Parkerdő felé vezető úton kikacsintó Jégpincét. Még novemberben adtunk hírt róla, hogy az ingatlan tulajdonosa, dr. Gyimesi József úgy döntött, tizennégy év után megválik tőle. Ennek apropójából kollégámmal elmentünk, hogy körülnézzünk, hogy is fest most Szombathely ikonikus épülete.
Egy kis történelem
Azt, hogy a Jégpince mikor is épült valójában, még a levéltári források alapján sem lehet pontosan beazonosítani, de valószínűleg 1862 körül, erre utal a bejárat feletti kőbe vésett "B.J. 1862. Bauer Jahre" felirat is, mely ma is ott virít a homlokzaton.
A Vasmegyei Lapokban 1868-ban írnak először az épületről, ekkor Horváth János, a Jégpince tulaja, ünnepélyt rendezett a szombathelyi tornaegylet alapítása kapcsán. A pincéből eleinte jeget szállítottak a háztartásokba és vendéglők részére. 1870-ben már Mayer Lajos bérelte a szórakozóhelyet, a helyi lapok ekkor megjegyezték, hogy a mulatóban még tekepálya is volt.
Mivel a pince a szombathelyi szőlőbirtokon épült, egy ideig nem engedték, hogy alkoholt árusítsanak benne. Horváth János hosszú ideig harcolt a tilalom feloldásáért, még a belügyminisztert is megkereste, majd 1877-ben, egy rendkívüli közgyűlésen leválasztották az épületet a szőlőbirtokról, így zöld utat adtak az alkoholnak. A Jégpince ekkor vált Szombathely kedvenc mulatóhelyévé, a vendégek imádták a kilátást, amit az épület nyújtott. A kirándulók számára is kedves volt a hely, egy-egy túra során jól esett nekik a jéghideg sör, el is nevezték a mulatót Horváth-seresnek.
1882-ben Horváth egy új termet építtetett a vendéglőhöz, ám ezt már nem élvezhette sokáig, 1883-ban hosszú betegeskedés után meghalt. A Jégpince ezután kézről kézre járt, először Leszner Antal szerezte meg az épület tulajdonjogát, ezt később a gyermekei örökölték tőle. 1918-ban Lászezik Gyula főállatorvos vette meg a pincét, őt nagyon gyors váltakozásban követte gróf Széchényi Rezsőné, gróf Széchényi Rezső, majd Schmall Gyula. Az 1920-as években több átalakítást is végeztek az épületen, amitől gyökeresen megváltozott a Jégpince formája.
1954-ben az állam kisajátította az épületet, ezután a Szombathelyi Állami Erdőgazdasághoz került, hosszú ideig többfajta szakoktatást tartottak benne. 1975-ben a Hevesi Ákos Mezőgazdasági Gépészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiuma lett.
1996-ban került mostani tulajdonosához, dr. Gyimesi Józsefhez, aki azzal az elhatározással vásárolta meg a pincét és a villát, hogy megóvja az enyészettől, ne romoljon tovább az állaga. Ennek érdekében rengeteg pénzt öltek bele az épületbe.
Napjainkban
Miközben József körbevezetett minket a pincében, elmesélte, micsoda állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták azt. Annak idején a hajléktalanok közedvelt búvóhelyének számított, akik tüzet is gyújtottak, hogy melegedjenek, ráadásul a fiatalok is többször törték fel és lógtak be a helyre, így el lehet képzelni, miféle állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták a pincét. Utána jó sokáig tartott elűzni az illetéktelen behatolókat, de végül csak sikerült.
Egy dolog biztos, a Jégpince így, üresen is elképesztően hangulatos, rengeteg potenciál lakozik benne. A boltíves kapuk és a tágas terek, melyekbe belépünk, rögtön megmozgatják az ember fantáziáját, nem beszélve a nyílásról, melyet a plafonra nézve lehet észrevenni. Ezen a nyíláson át látszik, hogy milyen mélyen is van a pince: József szerint lehet, vagy tíz méter is.
József azt is elmesélte, hogy a Jégpince csatári kőből épült, szerkezetileg teljesen rendben volt, de mivel a téglák potyogtak és életveszélyes volt bemenni, így helyrehozták, bevakolták ezeket a részeket, a jó állapotban lévő téglákat pedig szépen letisztították, ennek köszönhetően nem omlott le és újra szép állapotban vannak a falak.
Kívülről nézve gyönyörű látványt nyújt a pince bejárata, a kapu körül boltívek, csodaszép terméskövekkel kirakva, melyekbe még római kori, faragott darabok is találhatóak. Az összhatás lenyűgöző. Nagyon reméljük, hogy Józsefék után is méltó kezekbe fog kerülni a Jégpince és nem jut olyan sorsra, mint városunk oly sok csodás épülete, melyeket mára már az enyészet rág.
Szólj hozzá!
Magyar Péter szerint „kamu induló” torzíthatta a választás eredményét Vas megyében.
Hét tárca vezetőjét ma megnevezte Magyar Péter a frakcióülés után.
A Normális Élet Pártja Vas1-es jelöltjénél merült fel, hogy nem volt minden jogszerű az ajánlások gyűjtésénél.
Kedden 14 órakor ülnek össze a képviselők.
Fontolja meg, hogy a vérplazmaadás milyen mértékben befolyásolhatja a saját egészségét és akikre valóban hatással lehet, azok életét.
A TISZA frakció egyhangúlag támogatta Forsthoffer Ágnes és Bujdosó Andrea jelölését is.
Tárlatvezetések, kiállításmegnyitó és újranyitó helyszín is szerepel a heti kínálatban.
A főispán végre tisztázta, hogy a kampány alatt fizetés nélküli szabadságon volt. Most érzelmes posztban búcsúzik eddigi feladataitól.
Négy hónapig tartó munkával bővítik a Zöld utcai kereszteződést, a cél a torlódások megszüntetése.
Fő az átláthatóság!
Magyar Péter szerint a választói felhatalmazás után az első lépések már megtörténtek az uniós források hazahozatalára.
Adódik a kérdés: miért kellett anno megfosztani ezektől a városvezetést. Ez most annak a bizonyos fagyinak az esete lenne?
Nyilatkozatot kértünk Ágh Péter édesapjától, aki szintén politikus. Előbb válaszolt a kérdéseinkre, majd azt mondta visszavonja nyilatkozatát.
A Vas Népének küldött nyilatkozatot a csalással vádolt fideszes parlamenti képviselő. Szerinte minden választó időben informálódhatott a jelöltekről.
Magasabb szinten folytatódhat a gumi maffia ügyeinek feltárása.
Már ezt is tudjuk.
Nem sikerült elérnünk telefonon sem a képviselőt, sem pedig a titkárát.
A TISZA elnöke felszólította a fideszes képviselőt, hogy ne vegye fel a mandátumát, és ezzel legyen új választás a választókerületben.
258 szavazat lett a különbség. A “kamu” Magyar Péter 909 voksot kapott.