Minden tősgyökeres szombathelyi ismeri a Parkerdő felé vezető úton kikacsintó Jégpincét. Még novemberben adtunk hírt róla, hogy az ingatlan tulajdonosa, dr. Gyimesi József úgy döntött, tizennégy év után megválik tőle. Ennek apropójából kollégámmal elmentünk, hogy körülnézzünk, hogy is fest most Szombathely ikonikus épülete.
Egy kis történelem
Azt, hogy a Jégpince mikor is épült valójában, még a levéltári források alapján sem lehet pontosan beazonosítani, de valószínűleg 1862 körül, erre utal a bejárat feletti kőbe vésett "B.J. 1862. Bauer Jahre" felirat is, mely ma is ott virít a homlokzaton.
A Vasmegyei Lapokban 1868-ban írnak először az épületről, ekkor Horváth János, a Jégpince tulaja, ünnepélyt rendezett a szombathelyi tornaegylet alapítása kapcsán. A pincéből eleinte jeget szállítottak a háztartásokba és vendéglők részére. 1870-ben már Mayer Lajos bérelte a szórakozóhelyet, a helyi lapok ekkor megjegyezték, hogy a mulatóban még tekepálya is volt.
Mivel a pince a szombathelyi szőlőbirtokon épült, egy ideig nem engedték, hogy alkoholt árusítsanak benne. Horváth János hosszú ideig harcolt a tilalom feloldásáért, még a belügyminisztert is megkereste, majd 1877-ben, egy rendkívüli közgyűlésen leválasztották az épületet a szőlőbirtokról, így zöld utat adtak az alkoholnak. A Jégpince ekkor vált Szombathely kedvenc mulatóhelyévé, a vendégek imádták a kilátást, amit az épület nyújtott. A kirándulók számára is kedves volt a hely, egy-egy túra során jól esett nekik a jéghideg sör, el is nevezték a mulatót Horváth-seresnek.
1882-ben Horváth egy új termet építtetett a vendéglőhöz, ám ezt már nem élvezhette sokáig, 1883-ban hosszú betegeskedés után meghalt. A Jégpince ezután kézről kézre járt, először Leszner Antal szerezte meg az épület tulajdonjogát, ezt később a gyermekei örökölték tőle. 1918-ban Lászezik Gyula főállatorvos vette meg a pincét, őt nagyon gyors váltakozásban követte gróf Széchényi Rezsőné, gróf Széchényi Rezső, majd Schmall Gyula. Az 1920-as években több átalakítást is végeztek az épületen, amitől gyökeresen megváltozott a Jégpince formája.
1954-ben az állam kisajátította az épületet, ezután a Szombathelyi Állami Erdőgazdasághoz került, hosszú ideig többfajta szakoktatást tartottak benne. 1975-ben a Hevesi Ákos Mezőgazdasági Gépészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiuma lett.
1996-ban került mostani tulajdonosához, dr. Gyimesi Józsefhez, aki azzal az elhatározással vásárolta meg a pincét és a villát, hogy megóvja az enyészettől, ne romoljon tovább az állaga. Ennek érdekében rengeteg pénzt öltek bele az épületbe.
Napjainkban
Miközben József körbevezetett minket a pincében, elmesélte, micsoda állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták azt. Annak idején a hajléktalanok közedvelt búvóhelyének számított, akik tüzet is gyújtottak, hogy melegedjenek, ráadásul a fiatalok is többször törték fel és lógtak be a helyre, így el lehet képzelni, miféle állapotok uralkodtak, mikor megvásárolták a pincét. Utána jó sokáig tartott elűzni az illetéktelen behatolókat, de végül csak sikerült.
Egy dolog biztos, a Jégpince így, üresen is elképesztően hangulatos, rengeteg potenciál lakozik benne. A boltíves kapuk és a tágas terek, melyekbe belépünk, rögtön megmozgatják az ember fantáziáját, nem beszélve a nyílásról, melyet a plafonra nézve lehet észrevenni. Ezen a nyíláson át látszik, hogy milyen mélyen is van a pince: József szerint lehet, vagy tíz méter is.
József azt is elmesélte, hogy a Jégpince csatári kőből épült, szerkezetileg teljesen rendben volt, de mivel a téglák potyogtak és életveszélyes volt bemenni, így helyrehozták, bevakolták ezeket a részeket, a jó állapotban lévő téglákat pedig szépen letisztították, ennek köszönhetően nem omlott le és újra szép állapotban vannak a falak.
Kívülről nézve gyönyörű látványt nyújt a pince bejárata, a kapu körül boltívek, csodaszép terméskövekkel kirakva, melyekbe még római kori, faragott darabok is találhatóak. Az összhatás lenyűgöző. Nagyon reméljük, hogy Józsefék után is méltó kezekbe fog kerülni a Jégpince és nem jut olyan sorsra, mint városunk oly sok csodás épülete, melyeket mára már az enyészet rág.
Szólj hozzá!
A férfiak tolvajoknak hittek egy autóban várakozó öt fiatalt, majd az üldözés során többször is nekihajtottak az előlük menekülő járműnek.
A TISZA országgyűlési képviselője szerint tévhitek és összeesküvés-elméletek terjednek a talajgenerátorok működéséről, miközben a rendszert központilag irányítják.
A gyanú szerint fizetés nélkül vehettek igénybe többen is szolgáltatásokat.
Amíg a TISZA Párt frakciója egységesen támogatja a korábbi sakk világbajnok jelölését, az ellenzéki szereplők bírálják az államfő-váltás folyamatát.
Úgy néz ki, hogy alig egy év után véget ér a volt körmendi polgármester diplomata karrierje.
Az elektromos autók terjedésével egyre többen keresnek megbízható otthoni töltési megoldást.
Az főügyészség minimum 15 évre súlyosbítaná a politikus büntetését.
A régi hagyományt újraélesztő rendezvény idén is látványos esti programmal várta a győrieket - az önkormányzat félmillió forintos támogatással segítette a megvalósítását.
Hétfő délelőtt ezt az egyetlen napirendi pontot tárgyalja a győri testület.
Az ügyvezetői feladatokat 3 hónapig Zelles Zsolt stratégiai igazgató látja el.
Lőrincz Viktória meghallgatta a szombathelyi városvezetés tanácsait.
A közművelődésről szóló cikksorozat harmadik része azt vizsgálja, hogyan lehetne a TISZA programjaiban szereplő kulturális, önkormányzati, civil és közösségi célokból valódi közművelődési szakpolitikát építeni.
Augusztus 30-án időközi választást rendeznek a városban.
A reálkeresetek is jelentősen emelkedtek, ami tovább erősítheti a lakossági fogyasztást.
Aszfaltjavítás miatt több napra változik a forgalmi rend a belvárosban, miközben már a Dunakapu téri mélygarázs telítettsége is követhető mobiltelefonról.
A Fővárosi Főügyészség megvizsgálta a nyomozás iratait és a gyanúsítás elleni panasznak helyt adott, míg a kutatás, lefoglalás és motozás elleni panaszt elutasította.
Fröccsnapok, lampionos hajós felvonulás, jet-ski vb, miegymás.
Akár 3 milliárd forint is lóghat a levegőben.
A zivatarrendszert a Dunántúlon és az Alföld nyugati részén nagyobb területen viharos, óránkénti 60-90 kilométeres széllökések, két centiméternél nagyobb jég és intenzív csapadék kísérheti.