Kiakadtak a sugárzásmérők a csernobili atomtűztől Szombathelyen

ugytudjuk.hu 2020-04-19 17:50:00
34 éve a májusi eső nem ért aranyat.

Harmincnégy évvel ezelőtt, 1986. április 26-án kockázatos műveletbe kezdtek a mérnökök a Kijevtől nem messze elterülő csernobili atomerőmű 4-es blokkjában. A turbinarendszert tesztelték, mivel korábban ingadozott a teljesítménye. Nem sokkal éjjel 2 óra előtt a kísérlet szörnyű véget ért: a blokk teljesítménye pillanatok alatt a harmincszorosára nőtt, a grafitos hűtőrendszer összeomlott. Ezután a keletkező vízgőz berobbant és hatalmas tűzoszlop csapott fel. 

Az elszabadult energia letarolta a blokkot, óriási mennyiségű radioaktív port juttatva a levegőbe. Majd újabb robbanások jöttek, a mag leolvadt. Heves grafittűz lángolt, ennek nyomán alakult ki a Föld legszennyezőbb anyaga, a kórium, amely vasat, betont, minden elérhető matériát magába olvasztott. A 13 tonnányi kórium az erőmű alagsorba áramlott és csak hónapokkal később tudták megállítani süllyedését. Nyilvánvaló volt tehát a katasztrófa ténye, a szovjet hatóságok és a csatlós országok, közte Magyarország sajtója azonban mélyen hallgatott.

Ma már a legtöbben tudnak Csernobilról, ez az egyik leggyakrabban emlegetett szó a köznyelvben. Sokat segített a tragédia megértésében nemrég egy kitűnő amerikai tv-sorozat, amely azért üthetett nagyot, mert készítői ragaszkodtak a tényekhez és hitelesen jelenítették meg a következményeket is. A film persze nem valóság, így benne bármi lehetséges, de ezúttal a valóság volt a félelmetesebb: Csernobilban bizonyos mértékig a civilizáció léte került veszélybe. Ha nem is a bolygó egészén, de a csaknem 300 milliós Európában biztosan.

Visszatérve a szabad sajtó hiányra, az elhallgatásra és arra, hogy a diktatúrák – bár tűnjenek fel keményen elnyomó, vagy éppen mézes-mázas, úgymond „demokratikus" színben - sohasem tanulnak saját hibáikból. Ha tanulnának, nem lennének diktatúrák, nyilván. 

Az úgyszintén kádári (proletár)diktatúra értelemszerűen sumákolt, ennek következtében az emberek mit sem sejtve, vidáman készültek a hosszú hétvégére. Megünnepelendő május elsejét. Szerencsére a nyugati határ mentén fogni lehetett az osztrák tévé adásait, abban nem hazudtak (ma sem).

Az osztrák tévében üres iskolákat, óvodákat mutattak. Elterjedt a hír, hogy fertőzött a zöldség, a saláta, a sóska és a tej is. A lakossági nyomás Szombathelyen április végén már érezhető volt, a városi tanács illetékeseire várt a  tájékoztatás. Ami persze  elmaradt, hiszen csak a pártközpont szólalhatott volna meg, de nem tette. S bár már Gorbacsov volt hatalmon, a peresztrojka és glasznoszty még nem létezett.

A legtöbbet az interneten rövidesen újra induló Szabad Európa Rádió tette a szabad, cenzúramentes tájékoztatás révén az emberekért. Már két nappal a katasztrófa után bemondták, hogy Svédországban ijesztően magas a radioaktív sugárzás. Később az amerikai kémműholdak mértek hasonló értékeket. A hazugság hálója foszladozni kezdett Kelet-Közép-Európában is.

Napokkal a katasztrófa után, amire az atomfelhő már megkerülte fél Európát és beterítette középső részét, adtak ki rövid közleményeket Kelet-Közép-Európában (ahol néhány országban most ismét visszatértek a központosított, államilag ellenőrzött sajtóhagyományokhoz). - Az őrület napjai voltak ezek - emlékezik Tamás, aki akkor a végzős gimnazista volt.  - A Szabad Európa Rádiót hallgattuk, úgyhogy nem volt sok titok. Mi mondtuk meg a szüleinknek, hogy ne egyenek friss zöldséget... Hitték is, meg nem is. Édesanyám azért otthon jól megáztatta a zuhany alatt a  salátát... Én ennek ellenére nem ettem belőle.

-Az egyik diáktársam, egy csinos lány nem vette komolyan a dolgot, nem figyelt ezekre a dolgokra. Nem állítom, hogy emiatt, de tény, hogy tíz év múlva súlyos pajzsmirigy daganattal kezelték. Szerencsére meggyógyult. Többektől hallottam, hogy Szombathely sokat kapott a szovjet csomagból, itt is zuhogott az eső azokban a napokban. A Rába is szennyeződött, mégis sokan fürödtek benne – mondta el Károly. 

Ma már tudjuk, hogy az atomfelhő második hulláma, a veszélyesebb, május 6-án érte el hazánkat. Főleg a Nyugat-Dunántúlt és az osztrák Tirol tartományt terítette be. Ekkor volt az, hogy a sugárzásmérők kiakadtak Szombathelyen. Ez már a hithű kádáristáknak is sok volt. Ha nyíltan nem is mertek megszólalni, de szivárogtatták az információkat. Sok rendszerhű figura azonban továbbra is hazudott, olyasmiket, hogy a műszerek rosszak.

De aki nem volt vak, az láthatta, mi történik. A nagyüzemi tejmennyiséget a földekre és a csatornákba öntötték, erre addig nem volt példa. A Szovjetunióból haza érkező kamionokat a határon katonák mosták le. A sajtó a májusi ünnep után kezdett részletesen írni a csernobili tragédiáról, de még mindig kisebbítve a bajt. Az elhallgatás okán nagyon sokan fogyaszthattak szennyezett élelmiszert, nem is szólva azokról, akik önfeledten napoztak a gyilkos felhők alatt.

Jellemző a katasztrófa erejére, hogy ma is hat a sugárzás és ma is sokan betegednek meg tőle. Mindezek mellett mégis óriási szerencsénk volt, mondhatni minden európainak. A robbanások után a reaktor leolvadt és  izzó masszává állt össze. A gyilkos kórium-hordalék a közeli, 20 ezer tonna hűtővizet rejtő tározó felé nyomult. Ha eléri, a vizet radioaktív gőzzé alakítja, robbanások sorozatával. A gyilkos matéria a légkörbe kerülve beszennyezte volna az egész kontinenst, sok millió ember halálát okozva.

Csernobil örök mementó. Mint ahogy azzá vált azóta egy másik katasztrófa, a japán Fukusima is. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia nem játék. S bár nem következett be atomrobbanás, a szabálytalan láncreakció így is mérhetetlen károkat okozott és okoz ma is. A csernobili erőmű, amely nemrég kapott 1,3 milliárd (!) euróért korszerű szarkofágot, még 30 ezer évig radioaktív marad.

Lehet, arra már emberiség sem lesz. 

Szólj hozzá!

Holnaptól egy hónapig tartó vidámparkot nyitnak Bükfürdőn

Légvár, kisvasút, dodgem, és még sok minden más.

Ropiként törte a fákat Kőszegen a tegnap esti vihar

Balesethez és vihar következtében kilenc fakidőléshez riasztották a Vas vármegyei tűzoltókat tegnap.

A napelemes rendszerek rejtett költségei

A napelemes rendszerek egyre népszerűbbek Magyarországon, hiszen a környezetkímélő hatásuk mellett hosszú távon jelentős megtakarítást biztosítanak.

Pintér Bence a sajtónak is bemutatta alpolgármester-jelöltjét

Szerinte van rá esély, hogy a pénteki közgyűlésen megválasztják Balog-Farkas Renátát.

Ismét járnak a vonatok Győr és Mosonmagyaróvár között

A késések fokozatosan csökkennek, a menetrend a győri fővonalon délután állhat helyre.

5 gyakori hiba áramláskapcsolók telepítésekor

Hiába a precíz technológia, ha a telepítés során hibák csúsznak a kivitelezésbe.

Nyári locsolás kisokos

Nem mindegy, hogy mikor és mennyit öntözünk. 

Ma debütál a világ legdrágább filmje

Brad Pitt és az F1 a nyári sláger a  mozikban.

Szervezzetek kétnapos esküvőt!

Míg régebben a hajnalig tartó, egynapos ceremóniák voltak jellemzőek, addig ma már sokkal gyakrabban szerveznek kétnapos esküvőket. Hogy ennek mi az oka? Tarts velünk, és eláruljuk!

Idén nagykorú lett a Győrkőcfesztivál 

„A játék az különös, gömbölyű és gyönyörű…”