Kiakadtak a sugárzásmérők a csernobili atomtűztől Szombathelyen

ugytudjuk.hu 2020-04-19 17:50:00
34 éve a májusi eső nem ért aranyat.

Harmincnégy évvel ezelőtt, 1986. április 26-án kockázatos műveletbe kezdtek a mérnökök a Kijevtől nem messze elterülő csernobili atomerőmű 4-es blokkjában. A turbinarendszert tesztelték, mivel korábban ingadozott a teljesítménye. Nem sokkal éjjel 2 óra előtt a kísérlet szörnyű véget ért: a blokk teljesítménye pillanatok alatt a harmincszorosára nőtt, a grafitos hűtőrendszer összeomlott. Ezután a keletkező vízgőz berobbant és hatalmas tűzoszlop csapott fel. 

Az elszabadult energia letarolta a blokkot, óriási mennyiségű radioaktív port juttatva a levegőbe. Majd újabb robbanások jöttek, a mag leolvadt. Heves grafittűz lángolt, ennek nyomán alakult ki a Föld legszennyezőbb anyaga, a kórium, amely vasat, betont, minden elérhető matériát magába olvasztott. A 13 tonnányi kórium az erőmű alagsorba áramlott és csak hónapokkal később tudták megállítani süllyedését. Nyilvánvaló volt tehát a katasztrófa ténye, a szovjet hatóságok és a csatlós országok, közte Magyarország sajtója azonban mélyen hallgatott.

Ma már a legtöbben tudnak Csernobilról, ez az egyik leggyakrabban emlegetett szó a köznyelvben. Sokat segített a tragédia megértésében nemrég egy kitűnő amerikai tv-sorozat, amely azért üthetett nagyot, mert készítői ragaszkodtak a tényekhez és hitelesen jelenítették meg a következményeket is. A film persze nem valóság, így benne bármi lehetséges, de ezúttal a valóság volt a félelmetesebb: Csernobilban bizonyos mértékig a civilizáció léte került veszélybe. Ha nem is a bolygó egészén, de a csaknem 300 milliós Európában biztosan.

Visszatérve a szabad sajtó hiányra, az elhallgatásra és arra, hogy a diktatúrák – bár tűnjenek fel keményen elnyomó, vagy éppen mézes-mázas, úgymond „demokratikus" színben - sohasem tanulnak saját hibáikból. Ha tanulnának, nem lennének diktatúrák, nyilván. 

Az úgyszintén kádári (proletár)diktatúra értelemszerűen sumákolt, ennek következtében az emberek mit sem sejtve, vidáman készültek a hosszú hétvégére. Megünnepelendő május elsejét. Szerencsére a nyugati határ mentén fogni lehetett az osztrák tévé adásait, abban nem hazudtak (ma sem).

Az osztrák tévében üres iskolákat, óvodákat mutattak. Elterjedt a hír, hogy fertőzött a zöldség, a saláta, a sóska és a tej is. A lakossági nyomás Szombathelyen április végén már érezhető volt, a városi tanács illetékeseire várt a  tájékoztatás. Ami persze  elmaradt, hiszen csak a pártközpont szólalhatott volna meg, de nem tette. S bár már Gorbacsov volt hatalmon, a peresztrojka és glasznoszty még nem létezett.

A legtöbbet az interneten rövidesen újra induló Szabad Európa Rádió tette a szabad, cenzúramentes tájékoztatás révén az emberekért. Már két nappal a katasztrófa után bemondták, hogy Svédországban ijesztően magas a radioaktív sugárzás. Később az amerikai kémműholdak mértek hasonló értékeket. A hazugság hálója foszladozni kezdett Kelet-Közép-Európában is.

Napokkal a katasztrófa után, amire az atomfelhő már megkerülte fél Európát és beterítette középső részét, adtak ki rövid közleményeket Kelet-Közép-Európában (ahol néhány országban most ismét visszatértek a központosított, államilag ellenőrzött sajtóhagyományokhoz). - Az őrület napjai voltak ezek - emlékezik Tamás, aki akkor a végzős gimnazista volt.  - A Szabad Európa Rádiót hallgattuk, úgyhogy nem volt sok titok. Mi mondtuk meg a szüleinknek, hogy ne egyenek friss zöldséget... Hitték is, meg nem is. Édesanyám azért otthon jól megáztatta a zuhany alatt a  salátát... Én ennek ellenére nem ettem belőle.

-Az egyik diáktársam, egy csinos lány nem vette komolyan a dolgot, nem figyelt ezekre a dolgokra. Nem állítom, hogy emiatt, de tény, hogy tíz év múlva súlyos pajzsmirigy daganattal kezelték. Szerencsére meggyógyult. Többektől hallottam, hogy Szombathely sokat kapott a szovjet csomagból, itt is zuhogott az eső azokban a napokban. A Rába is szennyeződött, mégis sokan fürödtek benne – mondta el Károly. 

Ma már tudjuk, hogy az atomfelhő második hulláma, a veszélyesebb, május 6-án érte el hazánkat. Főleg a Nyugat-Dunántúlt és az osztrák Tirol tartományt terítette be. Ekkor volt az, hogy a sugárzásmérők kiakadtak Szombathelyen. Ez már a hithű kádáristáknak is sok volt. Ha nyíltan nem is mertek megszólalni, de szivárogtatták az információkat. Sok rendszerhű figura azonban továbbra is hazudott, olyasmiket, hogy a műszerek rosszak.

De aki nem volt vak, az láthatta, mi történik. A nagyüzemi tejmennyiséget a földekre és a csatornákba öntötték, erre addig nem volt példa. A Szovjetunióból haza érkező kamionokat a határon katonák mosták le. A sajtó a májusi ünnep után kezdett részletesen írni a csernobili tragédiáról, de még mindig kisebbítve a bajt. Az elhallgatás okán nagyon sokan fogyaszthattak szennyezett élelmiszert, nem is szólva azokról, akik önfeledten napoztak a gyilkos felhők alatt.

Jellemző a katasztrófa erejére, hogy ma is hat a sugárzás és ma is sokan betegednek meg tőle. Mindezek mellett mégis óriási szerencsénk volt, mondhatni minden európainak. A robbanások után a reaktor leolvadt és  izzó masszává állt össze. A gyilkos kórium-hordalék a közeli, 20 ezer tonna hűtővizet rejtő tározó felé nyomult. Ha eléri, a vizet radioaktív gőzzé alakítja, robbanások sorozatával. A gyilkos matéria a légkörbe kerülve beszennyezte volna az egész kontinenst, sok millió ember halálát okozva.

Csernobil örök mementó. Mint ahogy azzá vált azóta egy másik katasztrófa, a japán Fukusima is. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia nem játék. S bár nem következett be atomrobbanás, a szabálytalan láncreakció így is mérhetetlen károkat okozott és okoz ma is. A csernobili erőmű, amely nemrég kapott 1,3 milliárd (!) euróért korszerű szarkofágot, még 30 ezer évig radioaktív marad.

Lehet, arra már emberiség sem lesz. 

Szólj hozzá!

Fekete Dávid kvázi egyenlőségjelet tett a migráció és a terrorizmus közé

Szerinte egyértelműen bebizonyosodott, hogy a két fogalom között szoros összefüggés van.

Szombathelyen nem lesz unalmas az ősz! - Telt házas estékre készülhet az AGORA

Pintér Béla, Mező Misi, Doszpot Péter és egy kis Halloween a Víztoronyban. 

Enyhítené a kormány az Otthon Start program feltételeit

Társadalmi egyeztetésen a támogatott lakáshitel szabályainak módosítása. 

Őszi kulturális kavalkád a Rómer Múzeumban

Programajánló hűvös napokra. 

Zebrán gázolt egy nő Szombathelyen

A sértett súlyos sérülést szenvedett, a vádlottat eltilthatják a vezetéstől.

Horogra akadt egy orvhalász Mosonmagyaróvárnál

Engedélye nem volt, de tiltott halászeszköze igen.

Két parkolóházban is dolgozik a Győr-Szol a napokban

A Révai -és a Kodály Zoltán úti parkolókat kell nélkülözni egy rövid ideig. 

A Győri Fellebbviteli Főügyészség egy gyermekpornográfiában súlyosan érintett férfi büntetésének helybenhagyását indítványozta

Több, mint 16 ezer felvétele volt a visszaeső bűnösnek, köztük olyanok is, amin erőszakot követnek el. 

100 új kerékpártámaszt helyeztek ki Győrben - meg sem állnak 468-ig

Az újabb bringabarát lépéssel egy kicsit zöldebb lehet a város. 

Az aradi vértanúkra emlékeznek Szombathelyen

Lesz ünnepi műsor, megemlékezés, koszorúzás, és forgalomkorlátozás. 

Hivatalos a DK 106 jelöltje - Czeglédy Csaba is indul a Vas01 körzetben

Régi motorosok, új arcok egyaránt vannak a fedélzeten. 

Digitális képalkotással mérik fel az önkormányzati átvételre váró sárvári Nádasdy-vár állapotát

Tavaly június óta dolgozik rajta Sárvár, hogy a tulajdonába kerüljön az épület.

Katonai, védelmi ipari fejlesztési és mérnöki központot létesítenek Zalaegerszegen

A 3 milliárd 700 millió forintos beruházáshoz 560 millió forintot csap hozzá az állam.

Ciprusi ellenféllel teljes a Falco EK csoportja

Az már korábban eldőlt, hogy a magyar bajnoki ezüstérmes a spanyol Zaragozával és a dán Bakken Bearsszel is összecsap.