Hiába készültek annyira a szombathelyiek, a 100. évfordulón sem lesz trianoni emlékhely

ugytudjuk.hu 2020-05-03 11:19:00
Pedig még gyűjtöttek is rá.

Idén száz éve annak, hogy aláírták a franciaországi Versaillesben azt a békeszerződést, amely lényegében kisállammá fokozta le az addig középhatalomnak számító Magyarországot. A Trianon palotában szignált dokumentum azóta is a legfájóbb nemzeti sebek egyike.

Szinte minden korban akadtak és akadnak olyanok, akik emlékeztetnek az igazságtalan és egyoldalú békediktátumra. A Horthy-érában állami szintre emelték az irredentizmust, a revíziós, területi törekvéseket. Valóságos állami nehéztüzérséggel tartották ébren a lakossági figyelmet, több száz emlékművet emeltek és rendszeresek voltak a Trianon-ellenes, központi ünnepségek. A Hitlerrel való szövetség révén számos elcsatolt terület került vissza. Ennek azonban nagy ára lett, csaknem egy újabb nemzetvesztés.



A Rákosi és Kádár korszakot kihagyhatjuk, mivel ezekben hivatalosan nem is létezett Trianon, hiszen „testvérnépekkel" voltunk körülvéve. Igaz, az elvtársak a borospincék mélyén, már a sokadik kör után mindig rágyújtottak néhány régi nótára, főleg a Székely himnuszra. De ezzel ki is merült a hősiesség, maradt a másnaposság. A valódi és tényszerű vitát csak egy szűk értelmiségi körben tűrték, főleg az íróknál (Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Nemeskürty István, Fekete Gyula, Kósa Csaba). Ám a hetvenes években az Erdélyről generált, Élet és Irodalom (ÉS) sajtópolémiát hamar lefújta az aczéli „emlékezetpolitika".

Így jutunk el a rendszerváltáshoz. Szombathely történelmi szerepet vitt, mivel 1989-ben országosan elsőként itt emlékeztek a békediktátumra. Helyszíne a Kálvária előtti, első világháborús katonaszobor volt, szervezője pedig a frissen alakult alternatív civil szervezet, az Éhen Gyula Kör. Az emlékezés alaphangját a Ceausescu ellenesség adta, mivel a román diktátor ekkoriban rendelte el a falurombolást (szisztematizálás, így nevezte). Ennek célja az erdélyi magyar települések eltüntetése, elrománosítása volt. A szombathelyi emlékezést élénk figyelemmel kísérte a román titkosszolgálat, a Securitate.

A megemlékezések aztán évi rendszerességgel ismétlődtek és már ekkor felmerült, hogy szükség lenne egy méltó trianoni emlékhelyre. Ezt viszont az akkori politikai elit, közte az országgyűlési képviselők, nem támogatták, a város sem adott pénzt rá.

Majd 1998-ban a Fidesz került a város élére, dr. Szabó Gábor lett a polgármester. Felkarolta a nemzeti törekvéseket, ennek nyomán épült meg a Kálvárián az István király emlékoszlop. Az ezredforduló után ez lett a megemlékezések helyszíne, de igazából senki sem érezte magáénak. Úgy tűnt, a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésével megoldódik a probléma, hiszen egy, a nacionalista törekvéseket nyíltan felvállaló kormány alakult. Ha ők nem, akkor ki más építene trianoni emlékművet?  

Ám a reménykedőknek ismét csalatkozniuk kellett. A Puskás Tivadar vezette fideszes testület maradt a bevált helyszínnél és koreográfiánál, maximum a szónoklatok lettek nemzetiebbek. S bár ők is belengették egy új emlékmű tervét a 100. jubileumra, ebből nem lett semmi. Olyannyira, hogy még csak napirendre sem került a kérdés.  

A kerek szám bűvölete azonban ismét megmozgatta a helyi közéletet. Pontosabban ennek egy szegletét, amit aztán a frissen megalakult Polgárok a Városért Egyesület reprezentált. Ez év január 22-én felhívást tettek közzé az interneten, amelynek lényege egy gyűjtés elindítása volt. Ennek kellett volna elvezetnie odáig, hogy megépüljön a régóta óhajtott trianoni emlékmű.

Idézet a felhívásból: „Városunkban – az ország számos településétől eltérően – napjainkig nem készült a 100 évvel ezelőtti tragikus eseményre utaló emlékmű, amely alkalmas és méltó helyszínül szolgálhatna a városi szintű megemlékezések megtartásához. Alulírottak ezért kezdeményezzük a szombathelyi NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKHELY létrehozását, s e törekvés támogatására kérjük városunk civil szervezeteit és polgárságát. Az emlékhely kialakítása céljából a Honderű Asztaltársaság Egyesület, a Polgárok a Városért Egyesület, a Polgári Egyesület Szombathelyért, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete, a Szülőföld Egyesület, valamint a Vas Megyéért Egyesület megalakította a Nemzeti Összetartozás Szombathelyi Emlékbizottságát, amelynek feladata a helyszín kiválasztása, a tervek elkészíttetése, az engedélyek beszerzése, és a szükséges anyagi fedezet összegyűjtése."

Innentől simának tűnt a dolog, főleg, hogy az első jótékonysági bálon máris összejött 350 ezer forint. De akadtak intő jelek. Például, hogy az Orbán kormány elkezdte visszafogni a nacionalista gyeplőt. Különösen a Felvidék és a Vajdaság tekintetében nem támogatta az erősebb hangnemet. Ebben szerepe lehet a V4-es szövetségnek, amely egyfajta Közép-Európa érdektengelyt szeretne képezni az unión belül, mégpedig Orbán-dominanciával. Márpedig e tengely meglétének egyik alapfeltétele Trianon nem emlegetése. Vagy ha igen, akkor úgy, mint egykor a kádári érában, vagyis szűkebb, engedett/eltűrt értelmiségi vitákban.

Másik intő jel a várt és szintén remélt anyagi források elapadása, illetve létre sem jötte volt. A magát polgárinak nevező jobboldali kör, ennek értelmiségi holdudvara sokáig reménykedett olyan évfordulós pályázatokban, amelyek konferenciák, könyvek, kiállítások, levéltári események támogatásában öltött volna testet. Aztán jött a vírus. Így most lehet azt mondani, hogy lám, ez a ragály mindent elvitt. De a fentiek ismeretében nem a vírus vitte be az igazi mélyütést a 100. évforduló programjainak.

A PVE fb-oldalát február óta nem frissítették, ebből leszűrhető, hogy a szűk 1 hónap múlva sorra kerülő évforduló nagyobb esemény és főleg emlékmű nélkül marad. Nem lehet kicsi a csalódás az érintett körökben (is), mivel az első kerekebb évfordulóra 10 évet, 2030-ig kell várni. Ha akkor még egyáltalán érdekli a most felnövő, újabb korosztályokat, hogy mi is az a Trianon. 

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.