Budapestet nem számítva hazánkban Szombathely szenvedte el az egyik legsúlyosabb bombatámadást a második világháborúban. Több száz halott, elpusztult városnegyedek, műkincsek, múzeumok. Az angolszász támadásoknak tulajdonképpen nem is volt sok értelme már, ezért emlegetik a szombathelyi eseményeket kis-Drezdaként, terrorbombázásként.
A terror jelző annyiban túlzás, hogy háborúról beszélünk, a Horthy-vezette hadsereg egyszerre harcol a keleti és a nyugati haderők ellen. Így várható volt a válaszcsapás. De miért ennyire brutálisan? A lehetséges magyarázatok sorában találjuk a vasúti csomópontot, a repülőteret, valamint azt, hogy a város pár hónapig egyfajta főváros szerepét is betöltötte. Ugyanis a nyilas kormány alatt Szálasiék ide húzódtak vissza, például a belügyminisztériumot ide telepítették. Egy korabeli anekdota szerint az egyik Főtéri kapualjra ki volt ragasztva, hogy „Belügyminisztérium a hátsó udvarban". Mindezzel a város jelentősége felértékelődött, kiemelt célponttá vált. Lakossága időnként még a 200 ezer főt is meghaladta.
Szombathelyen ugyan nem voltak jelentősebb harcok, a bombázások révén a háborús károk listáján az ötödik helyre került az országban. A légitámadások következtében 4471 lakóházból 3575 sérült meg, ebből 1028 épület súlyosan, 312 ház teljesen elpusztult. Találat érte a nagytemplomot, a püspöki palotát, a megye- és városházát. A támadásokban 423-an haltak meg, közülük 303-an március 4-én. A légitámadások 1944. október 7-én indultak meg, hónapokon át bombázták a a vasútállomást, a repteret és annak környékét.
Szombathely bombázásának történetét Kosztolánczy Tibor könyve (A második világháború Szombathelyen 1944-1945 – a Vas Megyei Honismereti Egyesület és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kiadványa) dolgozza fel részletesen. „1944 márciusa után nagyon fordult a világ. A német megszállást követően az angol-amerikai légierő célpontjává vált Magyarország. Ősszel a keleti országrészre mért szovjet csapások következtében a lakosok tízezrei indultak nyugat felé. A helyzetet csak nehezítette a politikai hatalomváltás, Horthy lemondását és távozását követően a nyilasok káosszal vegyített rémuralmat valósítottak meg. A fővárosból nyugatra evakuálták az állami intézményeket, hivatalokat, üzemeket, menekülők áradata lepte el a Dunántúlt."
Aztán eljött 1945 március 4, a nagy támadás napja. A Vasvármegye című újság aznap megjelent számában, egy hirdetésben takarítónőket kerestek a Palace-kávéházba, azonnali felvételre. Nem tudni, felvettek-e valakit, de ha igen, nagyon rosszul járt. Ugyanis a szállót és a kávézót találat érte, megsemmisült (ma a Claudia cukrászda, illetve tér van a helyén). A bombák persze nem kímélték a belváros más részeit sem. A vasárnapi, szép napsütéses időben nem sokkal déli 12 óra előtt megszólaltak a szirénák. 118 B-24-es bombázó 259,6 tonna bombát dobott a városra, öt hullámban.
„Egy sorozat teljesen tönkretette a személypályaudvar és a fűtőház teljes vágányzatát. Találat érte a Járműjavítót és az ott lévő vasúti síneket. Ismét eltalálták a Szent Márton utcai elemi iskolát. A következő sorozat a Nádasdy és Vörösmarty utcák között lévő, s attól délre eső csíkot érte. A sorozat vége a Szőlős utcánál volt. Leégett a Tóth Károly-féle malom, súlyosan megrongálódott a Szőlős utcában a rendőrőrs és rendőriskola. A harmadik sorozat a Wesselényi és Hunyadi út vonalában húzódott dél felé, de Szőlőst nem érte el. Ekkor kapott találatot sok ház a Hunyadi úton és az új víztorony. A negyedik sorozat a IV. Károly király (ma Király) utca és a Fő tér nyugati oldala által meghatározott sávot és az attól délre eső részt érte, pontosan a Rákóczi Ferenc utca nyomvonalán, egészen Szőlősig. Telitalálatot kapott a Palace szálló északi szárnya (a földig leomlott), ugyancsak megsérült a vele szemben álló Mezőgazdasági Kamara épülete, mindkettő ki is gyulladt".
Az ötödik sorozat a Szili János utca 3. számú háznál kezdődött, s borzalmas károkat okozott. Áldozatul esett a nagytemplom, a városháza, a püspökvár és a megyeháza. Házak omlottak össze a Belsikátorban, egy ház sem maradt épen a Kossuth Lajos utcában, találat érte a Thököly út elejét, a Mátyás király utcát. A repülőgépek hosszú ideig keringtek a város fölött, de maga a bombázás mindössze 20 percig tartott. Az első hullám 12 óra 40 perckor oldotta ki gyilkos terhét a vasútállomás fölött, 13 órakor mind az öt hullám végzett. Akik ezt átélték, a 20 percet egy életnek érezték.
A 75 évvel ezelőtt történtek máig hatók. Bár a sebek begyógyultak, de a lelkekben még sokáig ott lappangott a félelem: vajon megismétlődhet-e még ilyen borzalom? Néhány évtizede még a kérdés feltevése is abszurdnak számított, de azóta túl vagyunk egy véres jugoszláviai polgárháborún, Szerbia bombázásán és Ukrajnában most is dörögnek a fegyverek ... A világ mostani változásai is nagy aggodalomra adnak okot. Bombázásra talán nem, de az 1945 óta tartó, európai béke egyre törékenyebbé válására sajnos számítanunk kell. Ha üzennek valamit az akkor történtek, akkor az az, hogy őrizzük meg a békét. Küzdjünk azon politika ellen, amely megragadt a 20. század első felében.
Szólj hozzá!
Egy hónap alatt több mint egy tonna műanyag-, papír- és fémhulladéktól tehermentesítette a belvárost az új szolgáltatás.
Augusztus 27. és 29. között 15 borvidék 45 pincészete, borlovagrendi felvonulások és három estén át koncertek várják a közönséget Győr belvárosában.
Augusztus 26. és 28. között építik be az aszfalt kopórétegét, a 81-es főúton csak egyenesen lehet majd haladni, két napon pedig a buszokat is elterelik.
Programajánló light.
Az oltással kapcsolatos információk mellett, az Orbán-kormány éveken át politikai üzenetekkel is bombázta őket.
A kétkeresős, kétgyermekes magyar családok jövedelme is az EU legalacsonyabbjai közé tartozik, miközben az elmúlt tíz évben szinte teljesen eltűnt a magyar előny Romániával és Bulgáriával szemben.
A CSG Defence közvetve csaknem 37 százalékos részesedést szerez a győri járműipari vállalatban, amely a tervek szerint a Tatra katonai járművek és a Gidránok gyártásába is bekapcsolódhat.
Kormányhatározat született a régóta tervezett beruházásról, amely új lehetőséget teremthet Győr és a környező települések közösségi közlekedésében.
3 év után végre funkciót kaphat a sehova sem vezető híd.
Igaz csak három hónapig.
A Szent István-napi ünnepség a Bécsi kapu téren kezdődik, majd a Radó-szigeten kézműves foglalkozásokkal és népi játékokkal folytatódik a program.
A volt kormánypártok most 1956 méltó örökségéről beszélnek, de idézzük csak fel, hogy mit mondott két éve a témában a tévedhetetlen(?) Orbán Balázs.
Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Augusztus 19-én hatodik alkalommal rendezik meg a családi programot a Rábca partján, a régi pinnyédi hídnál – valamennyi program ingyenesen látogatható.
A független képviselő szerint megbukott a város jelenlegi lakáskoncepciója, augusztus 13-án pedig bemutatja saját, Győr4000 névre keresztelt javaslatát.
Szabados Ármin a 8. helyen végzett.
Augusztus 31-ig ingyenesen, a nap 24 órájában nézhetik meg az érdeklődők a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítást – a válogatásában győri fotóriporterek munkái is helyet kaptak.
A Fidesz, a KDNP, és a Mi Hazánk frakciója nem vett részt a szavazáson.