Budapestet nem számítva hazánkban Szombathely szenvedte el az egyik legsúlyosabb bombatámadást a második világháborúban. Több száz halott, elpusztult városnegyedek, műkincsek, múzeumok. Az angolszász támadásoknak tulajdonképpen nem is volt sok értelme már, ezért emlegetik a szombathelyi eseményeket kis-Drezdaként, terrorbombázásként.
A terror jelző annyiban túlzás, hogy háborúról beszélünk, a Horthy-vezette hadsereg egyszerre harcol a keleti és a nyugati haderők ellen. Így várható volt a válaszcsapás. De miért ennyire brutálisan? A lehetséges magyarázatok sorában találjuk a vasúti csomópontot, a repülőteret, valamint azt, hogy a város pár hónapig egyfajta főváros szerepét is betöltötte. Ugyanis a nyilas kormány alatt Szálasiék ide húzódtak vissza, például a belügyminisztériumot ide telepítették. Egy korabeli anekdota szerint az egyik Főtéri kapualjra ki volt ragasztva, hogy „Belügyminisztérium a hátsó udvarban". Mindezzel a város jelentősége felértékelődött, kiemelt célponttá vált. Lakossága időnként még a 200 ezer főt is meghaladta.
Szombathelyen ugyan nem voltak jelentősebb harcok, a bombázások révén a háborús károk listáján az ötödik helyre került az országban. A légitámadások következtében 4471 lakóházból 3575 sérült meg, ebből 1028 épület súlyosan, 312 ház teljesen elpusztult. Találat érte a nagytemplomot, a püspöki palotát, a megye- és városházát. A támadásokban 423-an haltak meg, közülük 303-an március 4-én. A légitámadások 1944. október 7-én indultak meg, hónapokon át bombázták a a vasútállomást, a repteret és annak környékét.
Szombathely bombázásának történetét Kosztolánczy Tibor könyve (A második világháború Szombathelyen 1944-1945 – a Vas Megyei Honismereti Egyesület és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kiadványa) dolgozza fel részletesen. „1944 márciusa után nagyon fordult a világ. A német megszállást követően az angol-amerikai légierő célpontjává vált Magyarország. Ősszel a keleti országrészre mért szovjet csapások következtében a lakosok tízezrei indultak nyugat felé. A helyzetet csak nehezítette a politikai hatalomváltás, Horthy lemondását és távozását követően a nyilasok káosszal vegyített rémuralmat valósítottak meg. A fővárosból nyugatra evakuálták az állami intézményeket, hivatalokat, üzemeket, menekülők áradata lepte el a Dunántúlt."
Aztán eljött 1945 március 4, a nagy támadás napja. A Vasvármegye című újság aznap megjelent számában, egy hirdetésben takarítónőket kerestek a Palace-kávéházba, azonnali felvételre. Nem tudni, felvettek-e valakit, de ha igen, nagyon rosszul járt. Ugyanis a szállót és a kávézót találat érte, megsemmisült (ma a Claudia cukrászda, illetve tér van a helyén). A bombák persze nem kímélték a belváros más részeit sem. A vasárnapi, szép napsütéses időben nem sokkal déli 12 óra előtt megszólaltak a szirénák. 118 B-24-es bombázó 259,6 tonna bombát dobott a városra, öt hullámban.
„Egy sorozat teljesen tönkretette a személypályaudvar és a fűtőház teljes vágányzatát. Találat érte a Járműjavítót és az ott lévő vasúti síneket. Ismét eltalálták a Szent Márton utcai elemi iskolát. A következő sorozat a Nádasdy és Vörösmarty utcák között lévő, s attól délre eső csíkot érte. A sorozat vége a Szőlős utcánál volt. Leégett a Tóth Károly-féle malom, súlyosan megrongálódott a Szőlős utcában a rendőrőrs és rendőriskola. A harmadik sorozat a Wesselényi és Hunyadi út vonalában húzódott dél felé, de Szőlőst nem érte el. Ekkor kapott találatot sok ház a Hunyadi úton és az új víztorony. A negyedik sorozat a IV. Károly király (ma Király) utca és a Fő tér nyugati oldala által meghatározott sávot és az attól délre eső részt érte, pontosan a Rákóczi Ferenc utca nyomvonalán, egészen Szőlősig. Telitalálatot kapott a Palace szálló északi szárnya (a földig leomlott), ugyancsak megsérült a vele szemben álló Mezőgazdasági Kamara épülete, mindkettő ki is gyulladt".
Az ötödik sorozat a Szili János utca 3. számú háznál kezdődött, s borzalmas károkat okozott. Áldozatul esett a nagytemplom, a városháza, a püspökvár és a megyeháza. Házak omlottak össze a Belsikátorban, egy ház sem maradt épen a Kossuth Lajos utcában, találat érte a Thököly út elejét, a Mátyás király utcát. A repülőgépek hosszú ideig keringtek a város fölött, de maga a bombázás mindössze 20 percig tartott. Az első hullám 12 óra 40 perckor oldotta ki gyilkos terhét a vasútállomás fölött, 13 órakor mind az öt hullám végzett. Akik ezt átélték, a 20 percet egy életnek érezték.
A 75 évvel ezelőtt történtek máig hatók. Bár a sebek begyógyultak, de a lelkekben még sokáig ott lappangott a félelem: vajon megismétlődhet-e még ilyen borzalom? Néhány évtizede még a kérdés feltevése is abszurdnak számított, de azóta túl vagyunk egy véres jugoszláviai polgárháborún, Szerbia bombázásán és Ukrajnában most is dörögnek a fegyverek ... A világ mostani változásai is nagy aggodalomra adnak okot. Bombázásra talán nem, de az 1945 óta tartó, európai béke egyre törékenyebbé válására sajnos számítanunk kell. Ha üzennek valamit az akkor történtek, akkor az az, hogy őrizzük meg a békét. Küzdjünk azon politika ellen, amely megragadt a 20. század első felében.
Szólj hozzá!
A propaganda nem vész el csak átalakul.
Öt karon neveztek ki új egyetemi tanárokat.
Felmerült már benned, mennyi információ árad feléd nap mint nap a város különböző pontjain?
A cég fél évre fizetési moratóriumot kapott, a hitelezőknek 30 napjuk van bejelenteni követeléseiket.
A közlekedési miniszter szerint a koncessziós szerződés átvilágítása során derült ki, mi áll a győriek életét is megkeserítő lezárások hátterében.
Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok mond beszédet - az ünnepség nyilvános, a város mindenkit vár.
A párt új EP-képviselője levelet ír az uniós országok parlamenti képviselőinek arról, mi folyik Magyarországon. Ismerős módszer, csak korábban éppen azokat támadták érte, akik ugyanezt csinálták.
Kutatók éjszakája, személyiségfejlesztés, maszkabál, halnapok, miegymás.
Minden új gumiabroncson ott van egy színes címke, amely a hűtőszekrények energiacímkéjére emlékeztet — és a legtöbb vásárló át is siklik rajta.
Agyagkatonák, Picasso, Lázár tesók és az Ezerarcú nők.
Egy 20 éves katona önkezével vetett véget életének, egy 41 éves honvéd pedig kiképzés közben lett rosszul. Mindkét haláleset körülményeit vizsgálják.
A miniszterelnök vatikáni látogatása a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában kezdődött, majd az Apostoli Palotában találkozott a katolikus egyházfővel.
Október közepéig várják a pályázatokat, a megbízás öt évre szól.
A tulajdonosi alapítvány kuratóriuma hívta vissza tisztségéből.
Az alvás kérdéskörében gyakran merül fel a kérdés, hogy valóban szükség van-e fedőmatracra.
A brüsszeli testület szerint Magyarország megfelelően kezelte a korábban kifogásolt jogállamisági problémákat. És egyelőre az ukrán frontra sem kellett katonát küldenünk cserébe.
A megszűnt városi médiacég szellem–székháza előtt és mögött is felszabadították a kizárólagos használatú helyeket.
Visszatérhetnek eltűnt épületek, ismert terek kaphatnak új funkciót, de akár egy zöldebb, egészen más Győr is megszülethet a pályázók képein. Szeptember 30-ig várja az ötleteket a Terasz Csoport.
Szerinte a túlóratörvény módosítására, a munkásszegénység elleni fellépésre és valódi országos érdekegyeztetésre is szükség van.