30 évvel ezelőtt Szombathelyen is kiálltak a szabadságért

ugytudjuk.hu 2020-01-24 14:28:00
A rendszerváltás itt sem maradt el.

Harminc éve, az 1990-es szabad választásokkal teljesedett ki a rendszerváltás az országban és Szombathelyen is. Az emlékezés elsikkadni látszik a mostani médiákban, pedig akkor éppen a sajtó vitte az egyik legfontosabb szerepet az átalakulásban. Magyar Nyugat, Tér-Kép, Vas Népe, Reform, Kisgazda, Nyugati Tükör – széles volt a lapválaszték a rendszerváltáskor Vas megyében. Szombathelyen gyorsultak fel igazán az események, a főbb jellemzőket az említett lapok rögzítették, ezek alapján idézzük fel a főbb fordulópontokat.

kép: A szabad sajtó első hulláma

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) lakiteleki találkozója indította be a helyi mozgolódást. Ezen részt vett az akkor nagy potentátnak számító István Lajos professzor, aki a Hazafias Népfront embere volt. István professzor ugyan nem azonosult az MDF elképzeléseivel, de nyilatkozott a megyei napilapnak. A lakosság nagy többsége ebből tudta meg, hogy az MSZMP már nem mindenható. Az események egyre gyorsultak, majd 1988-ban a lapok hírül adták, hogy ellenzéki vezetők látogatnak a városba. Csurka Istvánt és Csengey Dénest az akkor megalakult MDF helyi vezetői fogadták az Életünk-székházában: Pete György, Ambrus Lajos, dr. Gyurácz Ferenc. Később dr. Hende Csaba is csatlakozott a szervezethez.

A rendszerváltás előestéjén egy új alternatív csoport lépett színre a TIT székházában, az Éhen Gyula Kör (ÉHK). Elnöke, Ádám Károly számos pontban az akkori MSZMP-s megyei vezetés ellenében lépett fel. Ádám nem sokkal később az MDF elnöke lett, az Éhen Gyula Kör pedig új vezetőjének választotta a 36 éves Kozma Gábor újságírót. Az első nagy erőpróbára a szombathelyi Köztársaság téren, a mai Fő téren került sor március 15-én. Vitáik ellenére egységben sorakoztak fel az alternatív szervezetek. Az MDF, az ÉHK, a Fidesz és a frissen alakult Szabad Demokraták Szövetsége (SzDSZ) közös szónokot állított, Gyurácz Ferenc irodalmárt. Aki nagy hatású beszédében, a többi között, hitet tett a sajtószabadság, a többpárti demokrácia mellett. A korabeli leírások szerint a téren legalább 5 ezer ember volt, az eseményt nem zavarták meg. Legtöbben kíváncsiságból mentek a térre, forradalmi hangulatról szó sem volt.

kép: Alternatív ünnep márciusban a Köztársaság téren

Ezután a rendszerváltás felgyorsult, megalakult a helyi Ellenzéki Kerekasztal (EKA) az MDF, ÉHK, SZDSZ és a FIDESZ részvételével. A szervezetek egységesen léptek fel a még regnáló hatalom ellenében. 1990 tavaszán került sor a rendszerváltás leglátványosabb helyi akciójára, a Március 15-én álló Lenin szobor letakarására. Ezt a tettet az Éhen Gyula Kör vitte végbe. Az akció vitát váltott ki az ellenzék soraiban, az MDF és az SZDSZ nem helyeselte. A letakarás híre nem csak a hazai, hanem a nemzetközi sajtót is bejárta, mert a helyszínen forgatott a brit, a svéd, a dán és egy amerikai televíziós csoport. A korabeli tudósítások szerint a taxisok cb-s rádiókon értesítették a város lakóit a történtekről, ennek nyomán több százan özönlöttek az MSH előtti térre, majd megéljenezték az akciót. 

kép: A Lenin szobor letakarása (Fotó: Gombás Endre)

A rendszerváltás békésen ment végbe ennek minden következményével. Érthető, hogy kilógott ebből a sorból minden olyan történés, ami a radikalizálódás irányába mutatott. A Lenin szobor letakarásán kívül erre csak két esetben volt példa. Az egyik a megyei pártbizottság előtti, Fidesz szervezte tüntetés, amely a Munkásőrség feloszlatását sürgette. A másik a Gyöngyös áruháznál történt megmozdulás, amit az Éhen Gyula Kör szervezett. Ezen a romániai falurombolás ellen léptek fel, elégetve a főtitkár Ceausescu arcképét.

A szombathelyi rendszerváltás, egy kivétellel, nem mozgatott meg nagyobb tömegeket. Ennek egyik oka a munkanélküliségtől való félelem volt, ami aztán be is következett. A város ipara gyakorlatilag leépült, több tízezren (!) kerültek utcára. Az addig stabil pénz megingott, az infláció elérte a 10, majd a 20-30 százalékot, ha rövid időre is. A tömegek lelkiállapotára, a kialakult közhangulatra, a rendszerváltás eseményeitől való távolmaradásra egy, a nyugati sajtóban többször felemlegetett aforizma világított rá legjobban: „Ha szabad választások lennének Magyarországon, Kádár azt is megnyerné". Szerencsére mégsem így történt, az új kormányt Antall József (MDF) miniszterelnök vezethette.

kép: Alternatívok megemlékezése az MMIK-nál

 A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás az országos, majd az őszi önkormányzati választásokkal zárult le. Az öt egyéni körzetből négyet vitt az SZDSZ (dr. Hankó-Faragó Miklós, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Horváth Vilmos) egyet pedig az MDF (dr. Gömbös Ferenc). Szombathelyen az SZDSZ-es Wagner András lett a polgármester, Harangozó Bertalan (KDNP), Spitz György (Fidesz) pedig az alpolgármesterek. SZDSZ-KDNP-FIDESZ  városvezető  koalíció alakult. A kormányon levő MDF helyi frakciója, amelyet Heckenast Gusztáv vezetett, ellenzékbe szorult. (Az egyes történésekre később részletesen visszatérünk).

Szólj hozzá!

Harmadik felvonásánál tart a győri fog-rapszódia - már az Egészségügyi Minisztérium is dolgozik a helyi fogszabályozási probléma megoldásán

Néher András országgyűlési képviselő szerint péntek óta folyamatosak az egyeztetések, és januártól a finanszírozási rendszer is átalakulhat. A képviselő ugyanakkor az önkormányzat lehetséges szerepét is felvetette.

Ellopták az autómat! – állította a férfi, aki valójában jogosítvány nélkül balesetezett Győrben

A rendőrségen próbálta eltitkolni, hogy ő okozta a balesetet, végül azonban maga vallotta be az igazságot. Most vádat emeltek ellene.

Újra gyorsult a drágulás Magyarországon: 2 százalékra emelkedett az infláció októberben

Április óta nem mértek ilyen magas éves inflációt. Az üzemanyagok több mint 11 százalékkal drágultak, miközben számos élelmiszer ára jelentősen csökkent.

Orbán Áron, mint politikai fogoly? – reméljük ezt komolyan gondolja a Fidesz, mert viccnek elég durva lenne

A bukott kormánypárt már öt embert tart számon politikai fogolyként, köztük Orbán Viktor öccsét is, ellenben Matolcsy Györgynek nem jár ez a státusz. 

760 millió forintból bővül a győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Győrben

Négy új tanterem, korszerű tornaterem és akadálymentes épületszárny is készül. A munkálatok várhatóan 2027 tavaszán kezdődnek.

Milyen fotóból készülhet szép vászonkép?

Egy családi fotó akkor is jól mutathat a falon, ha nem műteremben készült.

Több mint félmilliárd forintból újul meg a Szigethy Attila út egyik legforgalmasabb szakasza Győrben

Az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás során az útpálya burkolatát és szegélyeit is kicserélik, emellett a buszmegállók elhelyezése is változik.

Bedől a győri kézilabda?

Nemzetközi és magyar sajtóértesülések szerint is komoly pénzügyi problémákkal küszködik az ETO. 

Állami feladatot kér számon egy civil szervezet a győri önkormányzaton

Balatonfüredre küldik fogszabályozásra a győrieket.

Újabb egyházi beruházás kezdődik hamarosan Kőszegen

A Szent Jakab-templom homlokzata újul meg.

Közel ezren várnak térd- vagy csípőprotézis-műtétre a győri kórházban

A térdprotézisre váró betegek átlagosan 340 nap után jutottak műtéthez az elmúlt fél évben. Néher András szerint a TISZA-kormány új programja a győri várólistákat is rövidítheti.

Letartóztatták a Haladás VSE egyik edzőjét

Bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység büntette a vád.

Republikon október: 32 százalékponttal vezet a TISZA, a Fidesz továbbra sem tud közelebb kerülni

A legfrissebb felmérés szerint stabilizálódtak a pártviszonyok, a TISZA Párt pedig még egy teljesen arányos választási rendszerben is közel kerülne a kétharmados parlamenti többséghez.

625 millió forintos uniós támogatásból újul meg a győri Bisinger sétány – a beruházás a tervek szerint 2027 végére fejeződik be

Új fákkal, virágos rétekkel, korszerűbb játszótérrel és kutyafuttatóval alakítják át a népszerű belvárosi parkot.