Harminc éve, az 1990-es szabad választásokkal teljesedett ki a rendszerváltás az országban és Szombathelyen is. Az emlékezés elsikkadni látszik a mostani médiákban, pedig akkor éppen a sajtó vitte az egyik legfontosabb szerepet az átalakulásban. Magyar Nyugat, Tér-Kép, Vas Népe, Reform, Kisgazda, Nyugati Tükör – széles volt a lapválaszték a rendszerváltáskor Vas megyében. Szombathelyen gyorsultak fel igazán az események, a főbb jellemzőket az említett lapok rögzítették, ezek alapján idézzük fel a főbb fordulópontokat.
kép: A szabad sajtó első hulláma
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) lakiteleki találkozója indította be a helyi mozgolódást. Ezen részt vett az akkor nagy potentátnak számító István Lajos professzor, aki a Hazafias Népfront embere volt. István professzor ugyan nem azonosult az MDF elképzeléseivel, de nyilatkozott a megyei napilapnak. A lakosság nagy többsége ebből tudta meg, hogy az MSZMP már nem mindenható. Az események egyre gyorsultak, majd 1988-ban a lapok hírül adták, hogy ellenzéki vezetők látogatnak a városba. Csurka Istvánt és Csengey Dénest az akkor megalakult MDF helyi vezetői fogadták az Életünk-székházában: Pete György, Ambrus Lajos, dr. Gyurácz Ferenc. Később dr. Hende Csaba is csatlakozott a szervezethez.
A rendszerváltás előestéjén egy új alternatív csoport lépett színre a TIT székházában, az Éhen Gyula Kör (ÉHK). Elnöke, Ádám Károly számos pontban az akkori MSZMP-s megyei vezetés ellenében lépett fel. Ádám nem sokkal később az MDF elnöke lett, az Éhen Gyula Kör pedig új vezetőjének választotta a 36 éves Kozma Gábor újságírót. Az első nagy erőpróbára a szombathelyi Köztársaság téren, a mai Fő téren került sor március 15-én. Vitáik ellenére egységben sorakoztak fel az alternatív szervezetek. Az MDF, az ÉHK, a Fidesz és a frissen alakult Szabad Demokraták Szövetsége (SzDSZ) közös szónokot állított, Gyurácz Ferenc irodalmárt. Aki nagy hatású beszédében, a többi között, hitet tett a sajtószabadság, a többpárti demokrácia mellett. A korabeli leírások szerint a téren legalább 5 ezer ember volt, az eseményt nem zavarták meg. Legtöbben kíváncsiságból mentek a térre, forradalmi hangulatról szó sem volt.
kép: Alternatív ünnep márciusban a Köztársaság téren
Ezután a rendszerváltás felgyorsult, megalakult a helyi Ellenzéki Kerekasztal (EKA) az MDF, ÉHK, SZDSZ és a FIDESZ részvételével. A szervezetek egységesen léptek fel a még regnáló hatalom ellenében. 1990 tavaszán került sor a rendszerváltás leglátványosabb helyi akciójára, a Március 15-én álló Lenin szobor letakarására. Ezt a tettet az Éhen Gyula Kör vitte végbe. Az akció vitát váltott ki az ellenzék soraiban, az MDF és az SZDSZ nem helyeselte. A letakarás híre nem csak a hazai, hanem a nemzetközi sajtót is bejárta, mert a helyszínen forgatott a brit, a svéd, a dán és egy amerikai televíziós csoport. A korabeli tudósítások szerint a taxisok cb-s rádiókon értesítették a város lakóit a történtekről, ennek nyomán több százan özönlöttek az MSH előtti térre, majd megéljenezték az akciót.
kép: A Lenin szobor letakarása (Fotó: Gombás Endre)
A rendszerváltás békésen ment végbe ennek minden következményével. Érthető, hogy kilógott ebből a sorból minden olyan történés, ami a radikalizálódás irányába mutatott. A Lenin szobor letakarásán kívül erre csak két esetben volt példa. Az egyik a megyei pártbizottság előtti, Fidesz szervezte tüntetés, amely a Munkásőrség feloszlatását sürgette. A másik a Gyöngyös áruháznál történt megmozdulás, amit az Éhen Gyula Kör szervezett. Ezen a romániai falurombolás ellen léptek fel, elégetve a főtitkár Ceausescu arcképét.
A szombathelyi rendszerváltás, egy kivétellel, nem mozgatott meg nagyobb tömegeket. Ennek egyik oka a munkanélküliségtől való félelem volt, ami aztán be is következett. A város ipara gyakorlatilag leépült, több tízezren (!) kerültek utcára. Az addig stabil pénz megingott, az infláció elérte a 10, majd a 20-30 százalékot, ha rövid időre is. A tömegek lelkiállapotára, a kialakult közhangulatra, a rendszerváltás eseményeitől való távolmaradásra egy, a nyugati sajtóban többször felemlegetett aforizma világított rá legjobban: „Ha szabad választások lennének Magyarországon, Kádár azt is megnyerné". Szerencsére mégsem így történt, az új kormányt Antall József (MDF) miniszterelnök vezethette.
kép: Alternatívok megemlékezése az MMIK-nál
A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás az országos, majd az őszi önkormányzati választásokkal zárult le. Az öt egyéni körzetből négyet vitt az SZDSZ (dr. Hankó-Faragó Miklós, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Horváth Vilmos) egyet pedig az MDF (dr. Gömbös Ferenc). Szombathelyen az SZDSZ-es Wagner András lett a polgármester, Harangozó Bertalan (KDNP), Spitz György (Fidesz) pedig az alpolgármesterek. SZDSZ-KDNP-FIDESZ városvezető koalíció alakult. A kormányon levő MDF helyi frakciója, amelyet Heckenast Gusztáv vezetett, ellenzékbe szorult. (Az egyes történésekre később részletesen visszatérünk).
Szólj hozzá!
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint elfogadhatatlanok azok a hozzászólások, amelyek az énekes súlyos betegségéről szóló hír alatt jelentek meg.
Négy, a város kulturális, sport- és közéleti életében kiemelkedő munkát végző személyiség vehette át az elismerést a Szent László Napok alkalmából.
Jövő héten csütörtökön tartanak emlékező misét.
Kormánymegbízottak és megyék lesznek ismét helyettük.
A kormány nyilvánosságra hozta a jogosultak körét és a kifizetés részleteit.
A murvás utak tiszták, de több, 2020 előtt épült aszfaltos úton azonosították az osztrák eredetű kőzúzalékot, amely hosszú távon milliárdos beavatkozást tehet szükségessé.
Miközben a Fidesz történeténelmi választási vereségét próbálja feldolgozni, a kampány csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körök most épp közösségszervezésbe kezdenek.
A Fidesz-kormány éveken át az előrehozott családi pótlékot nevezte segítségnek, miközben a határon túli magyar családok ennél nagyságrendekkel nagyobb támogatást kaptak.
Hogy mik vannak?!
A mozdonyvezető és a kalauz vigasztalta meg a fialan nőt.
A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.
Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.
Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.
A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.
Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.
200 ezer forinttal vágta át a vevőt.
Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.
Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.
Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.