Harminc éve, az 1990-es szabad választásokkal teljesedett ki a rendszerváltás az országban és Szombathelyen is. Az emlékezés elsikkadni látszik a mostani médiákban, pedig akkor éppen a sajtó vitte az egyik legfontosabb szerepet az átalakulásban. Magyar Nyugat, Tér-Kép, Vas Népe, Reform, Kisgazda, Nyugati Tükör – széles volt a lapválaszték a rendszerváltáskor Vas megyében. Szombathelyen gyorsultak fel igazán az események, a főbb jellemzőket az említett lapok rögzítették, ezek alapján idézzük fel a főbb fordulópontokat.
kép: A szabad sajtó első hulláma
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) lakiteleki találkozója indította be a helyi mozgolódást. Ezen részt vett az akkor nagy potentátnak számító István Lajos professzor, aki a Hazafias Népfront embere volt. István professzor ugyan nem azonosult az MDF elképzeléseivel, de nyilatkozott a megyei napilapnak. A lakosság nagy többsége ebből tudta meg, hogy az MSZMP már nem mindenható. Az események egyre gyorsultak, majd 1988-ban a lapok hírül adták, hogy ellenzéki vezetők látogatnak a városba. Csurka Istvánt és Csengey Dénest az akkor megalakult MDF helyi vezetői fogadták az Életünk-székházában: Pete György, Ambrus Lajos, dr. Gyurácz Ferenc. Később dr. Hende Csaba is csatlakozott a szervezethez.
A rendszerváltás előestéjén egy új alternatív csoport lépett színre a TIT székházában, az Éhen Gyula Kör (ÉHK). Elnöke, Ádám Károly számos pontban az akkori MSZMP-s megyei vezetés ellenében lépett fel. Ádám nem sokkal később az MDF elnöke lett, az Éhen Gyula Kör pedig új vezetőjének választotta a 36 éves Kozma Gábor újságírót. Az első nagy erőpróbára a szombathelyi Köztársaság téren, a mai Fő téren került sor március 15-én. Vitáik ellenére egységben sorakoztak fel az alternatív szervezetek. Az MDF, az ÉHK, a Fidesz és a frissen alakult Szabad Demokraták Szövetsége (SzDSZ) közös szónokot állított, Gyurácz Ferenc irodalmárt. Aki nagy hatású beszédében, a többi között, hitet tett a sajtószabadság, a többpárti demokrácia mellett. A korabeli leírások szerint a téren legalább 5 ezer ember volt, az eseményt nem zavarták meg. Legtöbben kíváncsiságból mentek a térre, forradalmi hangulatról szó sem volt.
kép: Alternatív ünnep márciusban a Köztársaság téren
Ezután a rendszerváltás felgyorsult, megalakult a helyi Ellenzéki Kerekasztal (EKA) az MDF, ÉHK, SZDSZ és a FIDESZ részvételével. A szervezetek egységesen léptek fel a még regnáló hatalom ellenében. 1990 tavaszán került sor a rendszerváltás leglátványosabb helyi akciójára, a Március 15-én álló Lenin szobor letakarására. Ezt a tettet az Éhen Gyula Kör vitte végbe. Az akció vitát váltott ki az ellenzék soraiban, az MDF és az SZDSZ nem helyeselte. A letakarás híre nem csak a hazai, hanem a nemzetközi sajtót is bejárta, mert a helyszínen forgatott a brit, a svéd, a dán és egy amerikai televíziós csoport. A korabeli tudósítások szerint a taxisok cb-s rádiókon értesítették a város lakóit a történtekről, ennek nyomán több százan özönlöttek az MSH előtti térre, majd megéljenezték az akciót.
kép: A Lenin szobor letakarása (Fotó: Gombás Endre)
A rendszerváltás békésen ment végbe ennek minden következményével. Érthető, hogy kilógott ebből a sorból minden olyan történés, ami a radikalizálódás irányába mutatott. A Lenin szobor letakarásán kívül erre csak két esetben volt példa. Az egyik a megyei pártbizottság előtti, Fidesz szervezte tüntetés, amely a Munkásőrség feloszlatását sürgette. A másik a Gyöngyös áruháznál történt megmozdulás, amit az Éhen Gyula Kör szervezett. Ezen a romániai falurombolás ellen léptek fel, elégetve a főtitkár Ceausescu arcképét.
A szombathelyi rendszerváltás, egy kivétellel, nem mozgatott meg nagyobb tömegeket. Ennek egyik oka a munkanélküliségtől való félelem volt, ami aztán be is következett. A város ipara gyakorlatilag leépült, több tízezren (!) kerültek utcára. Az addig stabil pénz megingott, az infláció elérte a 10, majd a 20-30 százalékot, ha rövid időre is. A tömegek lelkiállapotára, a kialakult közhangulatra, a rendszerváltás eseményeitől való távolmaradásra egy, a nyugati sajtóban többször felemlegetett aforizma világított rá legjobban: „Ha szabad választások lennének Magyarországon, Kádár azt is megnyerné". Szerencsére mégsem így történt, az új kormányt Antall József (MDF) miniszterelnök vezethette.
kép: Alternatívok megemlékezése az MMIK-nál
A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás az országos, majd az őszi önkormányzati választásokkal zárult le. Az öt egyéni körzetből négyet vitt az SZDSZ (dr. Hankó-Faragó Miklós, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Horváth Vilmos) egyet pedig az MDF (dr. Gömbös Ferenc). Szombathelyen az SZDSZ-es Wagner András lett a polgármester, Harangozó Bertalan (KDNP), Spitz György (Fidesz) pedig az alpolgármesterek. SZDSZ-KDNP-FIDESZ városvezető koalíció alakult. A kormányon levő MDF helyi frakciója, amelyet Heckenast Gusztáv vezetett, ellenzékbe szorult. (Az egyes történésekre később részletesen visszatérünk).
Szólj hozzá!
Kaland, zene, egészség, sport és még egy csomó minden más.
Ezt leginkább a Paragvári utca 86., a Károly Róbert 1., és a Dr Szabolcs Zoltán 1-ben élők hozták össze.
Balog-Farkas Renáta szerint személyeskedés történt a szakmai vita helyett.
A fideszes frakcióvezetőnek szemlátomást akkor nincs baja a lappal, amikor az épp azt mondja, amit hallani szeretne.
A faanyag védelme mindig fontos feladat, hiszen a természetes szépsége és tartóssága gyorsan veszélybe kerülhet a különféle időjárási hatások miatt. A vastaglazúr ebben jelentős szerepet játszhat, különösen, ha minőségi és esztétikus védelemről van szó.
Egyre zavarosabb ez a sztori.
A kínai példa szerint a gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt az olajéhség fokozódásával, de az árát és az ellentmondásait sem lehet lesöpörni az asztalról.
Ezt a kérdést Danka Lajos, szombathelyi önkormányzati képviselő tette fel.
Pintér Bence szerint összeférhetetlenség miatt került Veszprémbe az eljárás. Ezzel együtt vannak intő jelek, hogy talán nem csak azért.
A vasárnapra tervezett Húsvéti Hétpróba Kalandtúrák elmaradnak.
A bántalmazások okairól, megelőzéséről és kezeléséről lesz szó április 15-én és 16-án a Kisfaludy Károly Könyvtárban.
Az otthoni melegvíz-ellátást nagyban meghatározza, hogy milyen típusú és kapacitású vízmelegítőt választasz.
A hó vastagsága helyenként a tíz-tizenöt centimétert is elérheti.
A miniszterelnök bekeményített. De kérdés, hogy ki veszít ezzel többet.
Kitárgyalta nekünk. (Véleménycikk.)
Lesz néhány változás.
Péntektől az utca páratlan oldalát, a Múzeum Parktól a Széll Kálmán utca 39. számig érinti a munka.
Ünnepi orgonakoncerttel várják a közönséget április 6-án, a hangversenyen barokk, romantikus és kortárs művek is felcsendülnek.
A kutatás szerint nemcsak a pártok közötti különbség számít, hanem az is, hogy melyik tábor mennyire biztos abban: tényleg elmegy szavazni április 12-én.