Harminc éve, az 1990-es szabad választásokkal teljesedett ki a rendszerváltás az országban és Szombathelyen is. Az emlékezés elsikkadni látszik a mostani médiákban, pedig akkor éppen a sajtó vitte az egyik legfontosabb szerepet az átalakulásban. Magyar Nyugat, Tér-Kép, Vas Népe, Reform, Kisgazda, Nyugati Tükör – széles volt a lapválaszték a rendszerváltáskor Vas megyében. Szombathelyen gyorsultak fel igazán az események, a főbb jellemzőket az említett lapok rögzítették, ezek alapján idézzük fel a főbb fordulópontokat.
kép: A szabad sajtó első hulláma
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) lakiteleki találkozója indította be a helyi mozgolódást. Ezen részt vett az akkor nagy potentátnak számító István Lajos professzor, aki a Hazafias Népfront embere volt. István professzor ugyan nem azonosult az MDF elképzeléseivel, de nyilatkozott a megyei napilapnak. A lakosság nagy többsége ebből tudta meg, hogy az MSZMP már nem mindenható. Az események egyre gyorsultak, majd 1988-ban a lapok hírül adták, hogy ellenzéki vezetők látogatnak a városba. Csurka Istvánt és Csengey Dénest az akkor megalakult MDF helyi vezetői fogadták az Életünk-székházában: Pete György, Ambrus Lajos, dr. Gyurácz Ferenc. Később dr. Hende Csaba is csatlakozott a szervezethez.
A rendszerváltás előestéjén egy új alternatív csoport lépett színre a TIT székházában, az Éhen Gyula Kör (ÉHK). Elnöke, Ádám Károly számos pontban az akkori MSZMP-s megyei vezetés ellenében lépett fel. Ádám nem sokkal később az MDF elnöke lett, az Éhen Gyula Kör pedig új vezetőjének választotta a 36 éves Kozma Gábor újságírót. Az első nagy erőpróbára a szombathelyi Köztársaság téren, a mai Fő téren került sor március 15-én. Vitáik ellenére egységben sorakoztak fel az alternatív szervezetek. Az MDF, az ÉHK, a Fidesz és a frissen alakult Szabad Demokraták Szövetsége (SzDSZ) közös szónokot állított, Gyurácz Ferenc irodalmárt. Aki nagy hatású beszédében, a többi között, hitet tett a sajtószabadság, a többpárti demokrácia mellett. A korabeli leírások szerint a téren legalább 5 ezer ember volt, az eseményt nem zavarták meg. Legtöbben kíváncsiságból mentek a térre, forradalmi hangulatról szó sem volt.
kép: Alternatív ünnep márciusban a Köztársaság téren
Ezután a rendszerváltás felgyorsult, megalakult a helyi Ellenzéki Kerekasztal (EKA) az MDF, ÉHK, SZDSZ és a FIDESZ részvételével. A szervezetek egységesen léptek fel a még regnáló hatalom ellenében. 1990 tavaszán került sor a rendszerváltás leglátványosabb helyi akciójára, a Március 15-én álló Lenin szobor letakarására. Ezt a tettet az Éhen Gyula Kör vitte végbe. Az akció vitát váltott ki az ellenzék soraiban, az MDF és az SZDSZ nem helyeselte. A letakarás híre nem csak a hazai, hanem a nemzetközi sajtót is bejárta, mert a helyszínen forgatott a brit, a svéd, a dán és egy amerikai televíziós csoport. A korabeli tudósítások szerint a taxisok cb-s rádiókon értesítették a város lakóit a történtekről, ennek nyomán több százan özönlöttek az MSH előtti térre, majd megéljenezték az akciót.
kép: A Lenin szobor letakarása (Fotó: Gombás Endre)
A rendszerváltás békésen ment végbe ennek minden következményével. Érthető, hogy kilógott ebből a sorból minden olyan történés, ami a radikalizálódás irányába mutatott. A Lenin szobor letakarásán kívül erre csak két esetben volt példa. Az egyik a megyei pártbizottság előtti, Fidesz szervezte tüntetés, amely a Munkásőrség feloszlatását sürgette. A másik a Gyöngyös áruháznál történt megmozdulás, amit az Éhen Gyula Kör szervezett. Ezen a romániai falurombolás ellen léptek fel, elégetve a főtitkár Ceausescu arcképét.
A szombathelyi rendszerváltás, egy kivétellel, nem mozgatott meg nagyobb tömegeket. Ennek egyik oka a munkanélküliségtől való félelem volt, ami aztán be is következett. A város ipara gyakorlatilag leépült, több tízezren (!) kerültek utcára. Az addig stabil pénz megingott, az infláció elérte a 10, majd a 20-30 százalékot, ha rövid időre is. A tömegek lelkiállapotára, a kialakult közhangulatra, a rendszerváltás eseményeitől való távolmaradásra egy, a nyugati sajtóban többször felemlegetett aforizma világított rá legjobban: „Ha szabad választások lennének Magyarországon, Kádár azt is megnyerné". Szerencsére mégsem így történt, az új kormányt Antall József (MDF) miniszterelnök vezethette.
kép: Alternatívok megemlékezése az MMIK-nál
A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás az országos, majd az őszi önkormányzati választásokkal zárult le. Az öt egyéni körzetből négyet vitt az SZDSZ (dr. Hankó-Faragó Miklós, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Horváth Vilmos) egyet pedig az MDF (dr. Gömbös Ferenc). Szombathelyen az SZDSZ-es Wagner András lett a polgármester, Harangozó Bertalan (KDNP), Spitz György (Fidesz) pedig az alpolgármesterek. SZDSZ-KDNP-FIDESZ városvezető koalíció alakult. A kormányon levő MDF helyi frakciója, amelyet Heckenast Gusztáv vezetett, ellenzékbe szorult. (Az egyes történésekre később részletesen visszatérünk).
Szólj hozzá!
1350 csomagot készíttetett az önkormányzat, a füzetek, ceruzák és festékek mellé még tornazsák és egy kis polgármesteri biztatás is jutott.
Pedig kíváncsiak lettünk volna, hogyan értékeli az időközi választást, ahol a jelöltjük mindössze 8 szavazatot kapott.
A 40 éves férfi egy 40 ezer forintos számlát nem akart rendezni, végül rablással, közúti veszélyeztetéssel és segítségnyújtás elmulasztásával is megvádolták.
Rajta kívül három másik tagnak is nyugdíjba kell vonulnia.
Szeptemberben további három hétvégén marad a nyári kiszolgálás a győri szabadstrandon, ahol az elmúlt két évben több fejlesztést is elvégeztek.
A jelenlegi direktor öt éves szerződése után, az új vezető is ennyi időre kap majd bizalmat.
Befutó után tétet rakni, finoman szólva sem elegáns.
A személyeskedéstől hemzsegő vita végén a független képviselő megtarthatta bizottsági pozícióit.
A terepjáró képességeit többnyire a hajtással, a hasmagassággal, a futóművel vagy éppen az abroncsokkal szokás összekapcsolni, pedig sötétedés után egy egészen más felszerelés kerül előtérbe.
Az elhúzódó közbeszerzési folyamatok mellett is biztosított a közétkeztetés.
Miközben az Útkezelő már a teljes aszfaltréteget vizsgálja, a város továbbra is az azbesztmentesítés országos szabályaira és a 3 milliárd forintos állami alap részleteire vár.
A 49 éves vádlott brutálisan bántalmazta a nőt, a házkutatás során fegyvereket is találtak nála – akár tizenkét év börtönt is kaphat.
A modern világban gyakoriak a növekvő elvárások és a stresszes környezet, amelyek sok embert kimerítenek.
Az óvodai étkeztetésről már ma dönthet a testület, az iskolák esetében azonban a jogorvoslati eljárások miatt akár hónapokat is csúszhat a szerződéskötés.
Vannak pillanatok, amikor egyértelművé válik, hogy a régi módszerek már nem tartanak lépést a vállalkozásod növekedésével.
A továbbiakban Pásztor Zoltán megbízott főszerkesztőként irányítja a szakmai munkát.
Egy otthon kényelmét könnyű természetesnek venni egészen addig, amíg valami nem működik úgy, ahogy kellene.
Szeptember 8-án a Honvéd Ligetben várja programokkal a győrieket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.